Ez most tényleg a tömegek lázadása

2016. november 17. 14:48

Molnár Gergő
Danube Institute

Mindegy, hogy Trump vagy Clinton nyert, így is, úgy is tájékozatlan emberek tömege dönt az elnökről.

„A demokrácia az emberek uralma, de az emberek gyakran alkalmatlanok az uralkodásra. Az univerzális választójog kéz a kézben jár a választók tájékozatlan cselekvésével. Mindegy, hogy Trump vagy Clinton nyert, így is, úgy is tájékozatlan emberek tömege dönt az elnökről – írja Jason Brennan a Foreign Policy november 10-i cikkében.

Donald J Trump megválasztott amerikai elnök meglepetésszerű győzelme után az ezzel kapcsolatban készült, meglehetősen nagy mennyiségű előzetes felméréssel és statisztikában keresik a szakértők a magyarázatot. Rengeteg faktort vizsgálnak az átlagjövedelemtől a bőrszínen át egészen az iskolázottságig, azonban egyik sem tudta egyértelműen megmagyarázni Trump győzelmét.

Az összes szavazatot tekintve Hillary Clinton nyerte a választást, azonban a szerző szerint ez teljes mértékben lényegtelen. Teljesen mindegy, hogy Donald Trump nyert vagy Hillary Clinton, ugyanis mind a két elnökjelöltet ugyan az a szavazóbázis választhatta volna meg − azok, akik nem informálódnak. A politikatudomány szakértői több mint fél évszázada kutatják a választói viselkedést, és a Foreign Policy szerint nyugodt szívvel elborzadhatunk az eredményeken. Az átlag szavazópolgárnak az elnök személyén és fő szlogenjein kívül semmilyen háttérinformáció sem áll rendelkezésére, amikor belép a szavazófülkébe.

Azonban ez korántsem azért lehetséges, mert az emberek alapvetően ostobák lennének, csupán rossz demokráciában szocializálódtak. A szerző felvázol nekünk egy egyszerű és rendkívül amerikai példát. Ha autót vásárol az ember, akkor időt és energiát áldoz a kiválasztásába, ezt követően megtörténik a tranzakció és élvezi úgy az előnyeit, mint ahogy elviseli a hátrányait is. Egy demokrácia nem így működik. Az egyéni szavazat egy választás során összehasonlíthatatlan az autóvásárlásról szóló racionális döntéshozatallal. Ha egy egyetemi professzor a 210 millió hallgatójának olyan vizsgát állítana össze, ahol átlagot von és mindenki egyazon jegyet kapná végeredményeként, valószínűleg az átlagjegy is egy erős 2-es lenne.

A szavazati jog és annak értéke is teljesen független attól, hogy hány órát töltünk az információk felhalmozásával és értelmezésével. Így gyakorlatilag az események, tények értelmezésével semmit sem nyerünk, szavazatunk így is 1 lesz a millió másik mellett, azonban a befektetett időt és energiát már nem kapjuk vissza, és nem is feltétlenül a mi gondosan kiválasztott jelöltünk nyeri a választást. Ebben a helyzetben pedig a legkönnyebb a leegyszerűsített jelszavakba sűrített kampányszólamoknak hinni. A szavazás jobban hasonlít egy sporteseményen való hullámünnepléshez, mint tényleges politikai döntéshez.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/106260