A rendőrgyilkosságról vitatkozik a Fidesz és a Jobbik

Az MSZP a letelepedési kötvényekről, az LMP a bérhelyzetről, a Fidesz az 1956 utáni ítéletek semmissé nyilvánításáról beszélt napirend előtt szerdán az Országgyűlésben.

A Jobbik arról beszélt, hogy a kormánytagok segítik Ghaith Pharaon tevékenységét, a KDNP pedig halottak napjáról emlékezett meg. Ezt követően a kérdések között az ócsai lakóparkról, a Határtalanul! programról, a római-parti mobilgátról és a bőnyi rendőrgyilkosról is szó volt.

MSZP: szüntessék meg a letelepedési kötvényeket!

Gúr Nándor (MSZP) arról beszélt, hogy pártja már szeptemberben a letelepedési kötvények megszüntetését javasolta, továbbá azt, hogy a haszon 75 százalékát fizessék be a központi költségvetésbe. Azt kérte, a kormány ebbe az irányba menjen, mert a konstrukció erkölcstelen, kevesek hasznát jelenti sokak veszteségére és biztonsági kockázatokkal is jár.

Értékelése szerint zajlik a betelepítés Magyarországra, ez a kopt keresztényekkel indult, majd a kötvényekkel folytatódott, és ukrán munkavállalók is jönnek. Megjegyezte azt is, hogy miközben a Jobbik most támadja a kötvényeket, Vona Gábor pártelnök annak idején nem szavazott a kérdésben, a frakció fele pedig tartózkodott. 

Dömötör: a letelepedési kötvény nem bevándorlási, hanem befektetési kérdés

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt válaszolta: nem fogadja el a kioktatást attól a baloldaltól, amely kormányzása idején egymillió ember betelepítésére tett javaslatot, egy éve még aláírást gyűjtött a betelepítés mellett és hallgatólagosan végig támogatta Brüsszel terveit. Kiemelte: a letelepedési kötvény nem bevándorlási, hanem befektetési kérdés, amire a baloldali ténykedésnek köszönhető gazdasági helyzet miatt volt szükség a kormányváltás után. 

Most a gazdaság jóval stabilabb lábakon áll, a kormány elrendelte a konstrukció felülvizsgálatát, a nemzetgazdasági miniszter év végén tehet javaslatot – tette hozzá az államtitkár. Hozzátette, az MSZP kevésbé törődik az ország dolgaival, mert megkezdődött a szokásos kaszting a baloldali pártok választási együttműködési egyeztetéseire utalva, amit a „hatalomért éhezők viadalának” a sokadik évadjának nevezte.

LMP: káros központosítás helyett az oktatást és egészségügyet kéne fejleszteni

Schmuck Erzsébet (LMP) zsákutcaként jellemezte a kormány gazdaságpolitikáját, amely kritikusan függ az uniós pénzektől, az autóipartól és a külföldön dolgozók hazautalásaitól. Véleménye szerint a kormány vendégmunkásokkal szorítaná le a béreket, miközben nő a szakemberhiány és az elvándorlás. Kijelentette, hogy innovációs tevékenység nélkül nem lehet az oktatást fejleszteni, a kormány mégis az értelmetlen és káros központosítás mellett van.

Kijelentette, hogy a szakképzés egyoldalú és csak a multinacionális cégek érdekeit nézi. Az ellenzéki politikus szerint az oktatás mellett az egészségügyre is a jelenlegi források többszörösét kell költeni és emelni kell a béreket. A fellendüléshez új irány kell, amelyben a munkával lehet előrejutni és az olcsó munkaerő helyett a tudás az alapja – közölte.

Tállai: A gazdaságpolitika sikeres, de emelni kell a béreket

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára furcsának nevezte, hogy az LMP kétségbe vonja a gazdaságpolitikai eredményeket, miközben maga progresszív adórendszert, a családi kedvezmények szűkítését vagy megszüntetését javasolja. Szerinte az ellenzéki pártnak a hitelminősítőkkel, az EU-val és az IMF-fel vannak vitái, amelyek mind elismerik a magyar eredményeket.

A bérekkel összefüggésben jelezte: van teendő, és azt Varga Mihály miniszter is megerősítette, hogy a járulékcsökkentéssel párhuzamosan bérnövelést kell végrehajtani. Kiemelte, hogy a devizahitelek forintosítása és a rezsicsökkentés is hozzájárult a fogyasztás és a reálbérek növekedéséhez, és a gazdaság állapota alapozta meg, hogy ilyen döntéseket tudjon hozni a kormány. Megerősítette: ezt a politikát fogják folytatni.

A Fidesz az 1956 utáni ítéletek semmisségéről

Gulyás Gergely (Fidesz) szerint 1990 után a büntetőjogi igazságtételre nem került sor megfelelő formában, az akkori köztársasági elnök magatartása és az Alkotmánybíróság téves döntése ezt lehetetlenné tette. Az 1956 utáni megtorlás ítéleteiről most olyan jogszabályt fogadtak el, amellyel lehetővé vált, hogy ne csak rehabilitációra kerülhessen sor, hanem a semmisséget is meg lehessen állapítani. 

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára is megemlékezett a forradalom áldozataira. Elmondta, hogy rengeteg a kárvallott, akit jogilag, egzisztenciálisan igyekeztek ellehetetleníteni. 2008-tól az ő nyugdíjkiegészítésüket fagyasztották be elsőként, ugyanakkor a Fidesz-kormány a tartós szabadságelvonást szenvedettek nyugdíjkiegészítését 50 százalékkal emelte. Szólt arról, hogy 2011-ben magyar uniós elnökség alatt fogadták el, hogy augusztus 23. az önkény áldozataira való emlékezés napja legyen, a kommunista rémtettek tagadása pedig bűncselekmény.

Jobbik: kormánytagok segítik az FBI által körözött Ghaith Pharaon üzleteit

Gyöngyösi Márton (Jobbik) szerint a hírek alapján kétes hátterű üzletemberek kétes üzleti tevékenységet folytatnak kormánytagok hathatós segítségével Magyarországon. Köztük Ghaith Pharaon szaúdi milliárdos a legérdekesebb figura, aki ellen a mai napig FBI-, illetve Interpol-körözés van, és műemlékek felvásárlásában „utazik” – fogalmazott.

Üzleti tevékenységét a magyar kormány több tagja segíti, hat miniszter közvetve vagy közvetlenül érintett - mondta a jobbikos politikus, és név szerint említette Rogán Antalt, Szijjártó Pétert, Varga Mihályt. Szerinte falaz neki Lázár János és Pintér Sándor is. 

Dömötör: a Pharaon gyakori arab név, de utánanéznek

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára közölte: furcsa hallgatni a Jobbikot a biztonsági kockázatokról, mert a párt létezése óta komoly biztonsági kockázatot jelent. Hozzátette: az említett név az arab világban tömegnév, és nem biztos, hogy ugyanarról beszélnek. A hatóságok információi alapján ilyen nevű személy Magyarországon nem tartózkodik, és nem él életvitelszerűen. 

Ha Pharaon egyértelműen azonos azzal, aki az amerikai hatóságok körözési listáján szerepel, és ezt az amerikai hatóságok megerősítik, akkor a magyar hatóságok el fogják fogni - közölte, hozzátéve: azt, akiről a sajtóhírek szólnak, két évtizede hol körözik, hol nem. Információik szerint akiről a hírek szólnak, többször is vízumkérelmet nyújtott be schengeni országokba, de a beutazásával összefüggésben nem emelt kifogást egy ország sem.

Halottak napja, 1956 és az ócsai projekt

Harrach Péter (KDNP) kiemelte: a magyar emberek az elmúlt napokban a múltra és szeretteikre emlékeztek, amikor felkeresték a temetőket és síremlékeket. Felidézte, hogy november 1.e a mindenszentek ünnepe, november 2. halottak napja, és kitért e napok történelmi hátterére is. Hozzátette: nemcsak a családtagokra, hanem a nemzet előttünk élő tagjaira is gondolni kell ilyenkor, köztük 1956 hőseire is. A forradalom kapcsán Rétvári Bence felidézte Tóth Ilonka és Mansfeld Péter alakját.

Szabó Sándor (MSZP) arról beszélt, hogy Ócsán több mint 500 házat akartak építeni, ehelyett csak 80 épült meg, az is a piacinál többszörös áron. Miért döntötte be a kormány az ócsai projektet? – kérdezte.

Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár helyénvalónak nevezte, hogy a kormány korábban az ócsai program mellett döntött. A lakások építési költsége négyzetméterenként 250 ezer forint volt. A programról szóló határozat hatályon kívül helyezésével a kormány természetesen nem mond le a devizaadósok segítéséről – közölte.

Határtalanul! program és a Római-part

Szávay István (Jobbik) a Határtalanul! programról beszélt, amely szerinte minden évben botrányos és túlbürokratizált. A politikus szerint, bár lát javulást, még mindig vannak problémák, például az, hogy nem teljesen ingyenes a kirándulás. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt felelte: évről évre emelkedik az osztálykirándulás-programban részt vevők száma, a legtöbben Erdélybe mennek. A programot folytatni akarják, szélesítenék az elszámolható költségek körét, és a forrásokat is bővítenék – közölte.

Schmuck Erzsébet (LMP) arról beszélt, hogy a római-parti mobilgát egy lakóparképítési ingatlanspekuláció része lehet. A nyertes építtetők pedig a kormánypárt holdudvarából kerülnek ki – tette hozzá. Pogácsás Tibor államtitkár ezt elutasította és régi adósságnak nevezte, hogy mobilgát épüljön a Római-parton. 

A Fidesz a bőnyi rendőrgyilkos kapcsolatairól kérdezett

Vinnai Győző (Fidesz) a bőnyi rendőrgyilkosságról beszélt és az elkövető Győrkös Istvánról, aki a Magyar Nemzeti Arcvonal vezetője volt. Az MNA – „Magyarország egyik legnagyobb, legszervezettebb félkatonai szélsőjobboldali csoportja” – pedig azzal „a Betyársereggel működik együtt, amelynek vezetője, Tyirityán Zsolt Vona Gábor Jobbik-elnök személyes jó barátja” – mondta. A fideszes politikus szerint a Jobbik esetében „több ponton találkozunk paramilitáris szervezetekkel történő kapcsolatokkal”.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerint is a bőnyi rendőrgyilkosságot valóban érdemes megvizsgálni, hogy a Jobbik együttműködik-e szélsőséges radikális szervezetekkel. A Jobbik egy zavaros hátterű párt, „és csak remélhetjük, hogy a párt partner lesz ezen ügyek tisztázásában” – fogalmazott.

(MTI)