Az orosz védelmi tárca a Duma alsóházában bejelentette, fontolóra veszi újabb katonai támaszpontok nyitását a volt szovjet bázisok helyére. Korábbi hírek szerint új támaszpontokat nyitna Moszkva Kirgizisztánban, Tádzsikisztánban és Örményországban. A parlamenti vitán szó volt a latin-amerikai, dél-kelet ázsiai és afrikai visszatérésről is. Az orosz honatyákat az USA Törökországba tervezett rakétaállomásai aggasztják és Putyint arra sürgetik, telepítsen Kubába rakétákat.
Az orosz katonai tárca fontolóra vette, hogy bázisokat hozzon létre olyan országokban, amelyekben egykor szovjet támaszpontok voltak – jelentette ki Nyikolaj Pankov orosz védelmiminiszter-helyettes pénteken az orosz parlament alsóházában, az állami dumában. „Foglalkozunk ezzel az üggyel. Látjuk ezt a problémát” – mondta Pankov arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy tervezi-e az orosz haderő például a Vietnamba és Kubába történő visszatérést.
Az orosz védelmi tárca helyettes vezetője a szíriai Hmejmímben létrehozott orosz légitámaszpont használatáról szóló szerződés ügyében tartott ratifikációs vitával kapcsolatban nyilatkozott erről. A támaszpont határozatlan ideig szóló használatáról szóló, 2015. augusztus 26-án aláírt dokumentumot Vlagyimir Putyin elnök 2016. augusztus 9-én terjesztette be a duma elé.
A nemzetközi helyzet egyre fokozódik
A szerződést a szövetségi törvényhozás alsóháza egyhangúlag hagyta jóvá. Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője Pankov kijelentésére reagálva úgy fogalmazott, hogy a nemzetközi helyzet „mozgásban van”, és hogy az elmúlt két év jelentős „korrekciókat” hozott a nemzetközi kapcsolatokba és biztonsági helyzetbe. „Ezért természetes, hogy az összes ország, a nemzeti érdekeivel összhangban, értékeli ezeket a változásokat, és lépéseket tesz az általa szükségesnek tartott irányban” – mondta Peszkov.
Szergej Csepa, az orosz parlament külügyi bizottságának elnökhelyettese (a szocialista Egységes Oroszország képviselője) a vitában felszólalva Oroszország nemzeti érdekének nevezte, hogy Latin-Amerikában, Délkelet-Ázsiában és Afrikában orosz katonai bázisok létesüljenek. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter korábban úgy nyilatkozott, hogy Moszkva katonai bázisokat kíván létrehozni Kirgizisztánban, Tádzsikisztánban és Örményországban.
Kubai és vietnami visszatérés
A TASZSZ szerint 2014 nyarán Putyin elnök még azt mondta, hogy Oroszország nem tervez újból támaszpontot üzemeltetni a kubai Lourdesben, Havanna elővárosában, ahol korábban szovjet, majd orosz elektronikus lehallgató központ működött. A Kommerszant című napilap viszont ugyanebben az időszakban számolt be arról, hogy az orosz-amerikai kapcsolatok megromlása nyomán orosz-kubai tárgyalások kezdődtek a Lourdesbe való orosz visszatérésről.
Putyin 2001-ben jelentette be a kubai és a vietnami bázis bezárását. A délkelet-ázsiai országban állomásozott az orosz haditengerészet 17. műveleti hajóraja. A Cam Ranh-i kikötő tette lehetővé a Csendes-óceáni Flotta számára a Csendes-óceán déli része és az Indiai-óceán feletti ellenőrzést.
Újabb rakétaválság?
Moszkva és Hanoi 2013-ban arról állapodott meg, hogy Cam Ranhban közös bázist hoz létre tengeralattjárók kiszolgálására, később pedig a két fél megegyezett az orosz hadihajók kikötőhasználatának leegyszerűsítéséről. Cam Ranhban 2014 óta szervizelik az a Tu-95MSZ típusú bombázógépeket utántöltő Il-78-as repülőket.
Oroszország egyébként támaszpontként használja a szíriai Tartusz kikötőt is. Idén tavasszal a duma két kommunista képviselője, Valerij Raskin és Szergej Obuhov levélben sürgette az elnöktől, valamint a külügy- és a védelmi minisztertől, hogy újítsák fel a lourdesi elektronikus hírszerző objektum működését, és telepítsenek rakétákat Kubába. A honatyák arra hivatkoztak, hogy az Egyesült Államok a tervek szerint rakétákat fog állomásoztatni Törökország délkeleti részén.
(MTI)
Orbán ad szavazóinak egy világpolitikai szenzációt, a Tisza-vezér sem akar lemaradni: megajándékozza övéit napi hat Telex-cikk kiröhögésével. Francesca Rivafinoli írása.
Hét év után először ültek egy asztalhoz az EU és Kína parlamenti képviselői, de a diplomáciai közeledés helyett kínos szóváltások jellemezték az ülést.
A Mandiner Kis-Benedek József egykori katonai hírszerző ezredest, valamint Robert C. Castel izraeli biztonságpolitikai szakértőt kérdezte a budapesti békecsúcsról.
A budapesti békecsúcs miatt még az európai vezetők is sértve érezhetik magukat.
Ferencváros baloldali polgármestere szerint a civilek elkötelezettségét képviselné a megálló.
Azonnal elkezdtek pedálozni az európai vezetők.
Tömeges elvándorlás, összeomló államok, kínai aszfalt és nyugati bűntudat. Afrika egy magyar származású amerikai diplomata nézőpontjából.
Orbán ad szavazóinak egy világpolitikai szenzációt, a Tisza-vezér sem akar lemaradni: megajándékozza övéit napi hat Telex-cikk kiröhögésével. Francesca Rivafinoli írása.
