Az orosz védelmi tárca a Duma alsóházában bejelentette, fontolóra veszi újabb katonai támaszpontok nyitását a volt szovjet bázisok helyére. Korábbi hírek szerint új támaszpontokat nyitna Moszkva Kirgizisztánban, Tádzsikisztánban és Örményországban. A parlamenti vitán szó volt a latin-amerikai, dél-kelet ázsiai és afrikai visszatérésről is. Az orosz honatyákat az USA Törökországba tervezett rakétaállomásai aggasztják és Putyint arra sürgetik, telepítsen Kubába rakétákat.
Az orosz katonai tárca fontolóra vette, hogy bázisokat hozzon létre olyan országokban, amelyekben egykor szovjet támaszpontok voltak – jelentette ki Nyikolaj Pankov orosz védelmiminiszter-helyettes pénteken az orosz parlament alsóházában, az állami dumában. „Foglalkozunk ezzel az üggyel. Látjuk ezt a problémát” – mondta Pankov arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy tervezi-e az orosz haderő például a Vietnamba és Kubába történő visszatérést.
Az orosz védelmi tárca helyettes vezetője a szíriai Hmejmímben létrehozott orosz légitámaszpont használatáról szóló szerződés ügyében tartott ratifikációs vitával kapcsolatban nyilatkozott erről. A támaszpont határozatlan ideig szóló használatáról szóló, 2015. augusztus 26-án aláírt dokumentumot Vlagyimir Putyin elnök 2016. augusztus 9-én terjesztette be a duma elé.
A nemzetközi helyzet egyre fokozódik
A szerződést a szövetségi törvényhozás alsóháza egyhangúlag hagyta jóvá. Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője Pankov kijelentésére reagálva úgy fogalmazott, hogy a nemzetközi helyzet „mozgásban van”, és hogy az elmúlt két év jelentős „korrekciókat” hozott a nemzetközi kapcsolatokba és biztonsági helyzetbe. „Ezért természetes, hogy az összes ország, a nemzeti érdekeivel összhangban, értékeli ezeket a változásokat, és lépéseket tesz az általa szükségesnek tartott irányban” – mondta Peszkov.
Szergej Csepa, az orosz parlament külügyi bizottságának elnökhelyettese (a szocialista Egységes Oroszország képviselője) a vitában felszólalva Oroszország nemzeti érdekének nevezte, hogy Latin-Amerikában, Délkelet-Ázsiában és Afrikában orosz katonai bázisok létesüljenek. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter korábban úgy nyilatkozott, hogy Moszkva katonai bázisokat kíván létrehozni Kirgizisztánban, Tádzsikisztánban és Örményországban.
Kubai és vietnami visszatérés
A TASZSZ szerint 2014 nyarán Putyin elnök még azt mondta, hogy Oroszország nem tervez újból támaszpontot üzemeltetni a kubai Lourdesben, Havanna elővárosában, ahol korábban szovjet, majd orosz elektronikus lehallgató központ működött. A Kommerszant című napilap viszont ugyanebben az időszakban számolt be arról, hogy az orosz-amerikai kapcsolatok megromlása nyomán orosz-kubai tárgyalások kezdődtek a Lourdesbe való orosz visszatérésről.
Putyin 2001-ben jelentette be a kubai és a vietnami bázis bezárását. A délkelet-ázsiai országban állomásozott az orosz haditengerészet 17. műveleti hajóraja. A Cam Ranh-i kikötő tette lehetővé a Csendes-óceáni Flotta számára a Csendes-óceán déli része és az Indiai-óceán feletti ellenőrzést.
Újabb rakétaválság?
Moszkva és Hanoi 2013-ban arról állapodott meg, hogy Cam Ranhban közös bázist hoz létre tengeralattjárók kiszolgálására, később pedig a két fél megegyezett az orosz hadihajók kikötőhasználatának leegyszerűsítéséről. Cam Ranhban 2014 óta szervizelik az a Tu-95MSZ típusú bombázógépeket utántöltő Il-78-as repülőket.
Oroszország egyébként támaszpontként használja a szíriai Tartusz kikötőt is. Idén tavasszal a duma két kommunista képviselője, Valerij Raskin és Szergej Obuhov levélben sürgette az elnöktől, valamint a külügy- és a védelmi minisztertől, hogy újítsák fel a lourdesi elektronikus hírszerző objektum működését, és telepítsenek rakétákat Kubába. A honatyák arra hivatkoztak, hogy az Egyesült Államok a tervek szerint rakétákat fog állomásoztatni Törökország délkeleti részén.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az ENSZ hangsúlyozza: a tartós visszatéréshez nagyszabású újjáépítésre és munkahelyekre lenne szükség.
Moszkva szerint vagy tárgyalással, vagy erővel, de cél érnek Ukrajnában.
Európa rekordösszegű védelmi tervekkel készül a konfliktusokra, ám egy friss elemzés szerint stratégiai, politikai és erkölcsi értelemben sincs készen a háborúra.
Az Egyesült Államok „platina” biztonsági garanciát kínál Kijevnek, míg Európa inkább csak a szájkaratéban erős.
Az orosz külügyminiszter lerántotta a leplet a háttéralkuról: szerinte Donald Trump emberei már ígéretet tettek Moszkvának az öt annektált régió átadásáról. Lavrov szerint Washington végre megértette, hogy a NATO-bővítés vörös vonal, és elfogadták az orosz feltételt: Kijevnek ki kell vonulnia a Donbaszból, és örökre lemondhat az atlanti csatlakozásról.
A berlini egyeztetéseket időhúzásnak tartják Moszkvában.
„Háborúba viszik Magyarországot, és minden pénzt Ukrajna támogatására fognak költeni. Ezt nem hagyhatjuk!” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Megdöbbentő, hogy erre nem gondoltak az EU vezetői.
