Először történt ilyen: zajlik az amerikai haditengerészet vizsgálata a saját harci gépük likvidálása után (VIDEÓ)
Kellemetlen incidens történt a Vörös-tenger felett.
Van úgy, hogy az ember kalandra adja a fejét és elköltözik. Ha csak ideiglenesen is. S mihez hasonlítsa új otthonát, ha nem a régihez?
Van úgy, hogy az ember kalandra adja a fejét és elköltözik. Ha csak ideiglenesen is. S mihez hasonlítsa új otthonát, ha nem a régihez? Budapest-New York-összehasonlítás következik: statisztikák, meglepő tények, egy töredékes geo-szocio-historiovázlat.
Amint megtudtam, hogy New York lesz a következő hónapokban a lakhelyem, természetesen addigi, a várossal kapcsolatos rendszertelen ismereteimet megpróbáltam rendszerezni. A magamfajta bölcsész ezt – valószínűleg hasonlatosan mindenki máshoz – kétféleképpen teszi: horizontálisan és vertikálisan, földrajzilag és történetileg.
Tipikus New York-i képeslapfotó
A világ városait a neten többnyire népesség szerint viszonyítják egymáshoz, már ha méretről van szó; ami engem felettébb bosszant, mivel, bocsássák meg az égiek, engem a terület jobban érdekel. Persze egy város karakterét az adja meg, hogy kik lakják, kik alakítják, kik építették fel, így a helyi emberek is az érdeklődés középpontjában kell legyenek; ám tájékozódni territoriálisan tudok. Hogy felmérjem, merre hány lépés (szinte szó szerint), először viszonyítanom kell tudni az eddig megszokott távolságokhoz az újakat. New Yorkról többnyire a Brooklyn-híd környékéről, illetve a Rockefeller-központ tetejéről készült képek (lásd fent), amelyek elsőként felötlenek bennünk – na de én meglehetősen másik részén lakom a városnak.
Mindig érdekes az ismert képeket környezetükbe helyezve látni; az erdélyi kastélyokat például rendszerint úgy fotózzák, hogy az esetleges kiábrándító környezet ne látszódjék a képen – nagyon igaz ez Vajdahunyad várára és a fogarasi fejedelmi kastélyra.
A romantikus Vajdahunyad
A rothadó Vajdahunyad
Nyilván New Yorkban más a helyzet, de mégis érdekes összefüggéseiben látni a dolgokat – hogy a Brooklyn-híd mely városrészeket köti össze, hogy Belső-Manhattanből indul, stb. Meg általában csak annyit tudunk, hogy Brooklyn, Harlem és Bronx – gáz környékek. Pedig ez ilyen formán nem igaz. Fél pestnyi területekről beszélünk ugyanis. Valamint lehet, hogy van egy olyan képzetünk, hogy New York mellett még a mi szeretett Budapestünk is eltörpül, mármint területileg és lakosságilag is.
Terület és lakosság – no és a metró
És akkor, hogy otthonosabban érezzem magam, nekiállok utánanézni mindennek. A várost öt hatalmas városrész alkotja, s például Brooklyn korábban különálló város volt. Az öt városrész: Manhattan, Brooklyn, Bronx, Queens és Staten Island. Ezek közül Manhattan a legkisebb, a kb 22 kilométer hosszú, 59 négyzetméteres központi területen 1,6 millióan laknak. Ezután jön Bronx a maga 109 négyzetkilométerével és 1,4 millió lakosával, tehát a népsűrűség itt közel fele akkora, mint Manhattanben. Brooklyn 183 négyzetkilométer, és 2,6 millióan élnek benne. Queens a legnagyobb városrész, 289 négyzetkilométerrel, 2,4 millió lakossal – és végül van még Staten Island, aminek 151 négyzetkilométerén kevesebb, mint félmillió ember lakik; ez a legtágasabb városrész tehát.
Hasonlítsuk össze New Yorkot Budapesttel! Nos, New Yorkban nagyjából nyolcmillió ember lakik – lakosságát tekintve tehát négyszerese Budapestnek. Nem így területileg. Amikor meghallottam, hogy mindenhová minimum egy óra az út, s megtudtam, hogy 34 metróvonalán, amelyek összesen 375 kilométert tesznek ki, 469 állomás van, azt gondoltam, ez biztos valami négyszer-ötször nagyobb város Budapestnél. Persze ez nem törvényszerű, hiszen Madrid nagyságrendileg akkora, mint Budapest, metróvonalból mégis 13 van, 301 állomással, összesen 293 kilométer hosszan. Nos, Madridban mindez 3,1 millió embert szolgál ki, a város pedig 604 négyzetkilométernyi területen fekszik. A New York-i metró két adag vonalból áll össze: egykor két vagy három társaság üzemeltette, majd a 20. század közepén átvette az önkormányzat, de az megmaradt, hogy vannak a számos és vannak a betűs metrók. Emellett hogy melyik vonalon közlekednek, azt színek jelzik (a vonalak nem azonosak a metrók pontos útvonalával, kevesebb vonal van, mint metró); és ráadásul vannak helyi járatok, amelyek megállnak minden állomáson, és expresszjáratok. Sőt, ezek néha változnak, például napszak szerint.
A New York-i metrórendszer
A New York-i metró a giccskultúra ihletője is
Budapesten már csak 1,76 millió ember él a 2016-os népszámlálás szerint, ami folyamatos csökkenést jelent a nyolcvanas évek végi csúcs, a 2,1 millió óta. Területe 525 négyzetkilométer, észak-dél irányba 25, kelet-nyugat irányba 29 kilométer a legnagyobb hossza. Négy metróvonalán, amelyek összesen 38 kilométert tesznek ki, 52 állomás van. Nos, azon túl, hogy a négyes metró belső szakaszai tök feleslegesek, ez a nyilvánvaló különbség Madridhoz képest azért van, mert Madridban kimennek a metróvonalak a külvárosokba, szinte az utolsó utcáig, és a felszínre jőve már látszanak a városon túl a Meseta kókadozó kóróföldjei, másrészt kimegy a metró Barajasra, a reptérre, aminek két állomása is van (habár külön jegyet kell venni oda). Tehát jóval közelebb kerülnénk a Budapest méretéhez képest megfelelő metrómennyiséghez, ha pl. a hármas metró az eredeti terveknek megfelelően kimenne egyrészt Káposztásmegyerig, másrészt délen kimenne Ferihegyig. Meg esetleg lenne egy budai észak-dél-vonal.
A madridi metró
A budapesti metró
A New York-i metró egyébként egyáltalán nem kell, hogy irigykedést keltsen a budapestiekben: a lenyűgöző infrastruktúra mellett, a szépészeti elemek ellenére is azt kell mondjuk, koszos és büdös közlekedési eszköz. Ez nem is csoda, ekkora hálózatot nem könnyű fenntartani. De egyáltalán nem valami csili-vili, kikent-kifent csoda a New York-i metró. Ahogy egyébként tisztaságát tekintve a város maga sem épp egy svájci vagy német kisváros színvonalát hozza, ahol alig mer az ember a cipőtalppal a járdához érni.
Nagyváros, nagy kosz, sok szemét, sok bűz. Akkor is, ha világközpont, világváros, kulturális és turisztikai fellegvár. És az emberek sem jobban öltözöttek, mint Budapesten. Sőt. Viszont az az alapértelmezett udvariasság, amivel rendelkeznek a New York-iak, az irigylésre méltó: ha felszáll egy hajléktalan a metróra, szinte szónoklatot mond arról, hogy ő jelen pillanatban hajléktalan, és mennyire örülne egy kis segítségnek. A buszra várva sorba állnak az emberek, semmi tolongás.
Közben még eszembe jutott a moszkvai metró, épp annak okán, hogy a moszkvai metró állomásai a New York-ival ellentétben építészeti-művészeti remekművek, bár azt nem tudom, koszosak-e. S Moszkva mégiscsak egy ligában játszik méretét tekintve New Yorkkal. Az 1935-ben megnyitott moszkvai metrónak 14 vonala van, 226 állomása (ha nem számoljuk a felszíni városi vonatként működő, központi körvonatot, amit a metróvállalat tart fenn, akkor csak 200), és 333-388 kilométer hosszú (megint csak a központi körvonat beszámolásától függően). Moszkva egyébként egy 12 milliós város, területe 2500 négyzetkilométer, széltében 40, hosszában 52 kilométer.
A moszkvai metró
Na de mekkora New York, azon túl, hogy a népessége négyszer akkora, mint Budapestté? New Yorkban átlagosan majdnem 11 ezer ember él egy négyzetkilométeren, Budapesten 3300. New York a maga 789 négyzetkilométerével igazából csak másfélszer akkora területileg, mint Budapest. Nyilván New York legalább egy ligával feljebb játszik a világvárosok között, mint a magyar főváros, de azért területileg nem lehet még azt sem mondani, hogy egy nagyságrenddel nagyobb volna. Az persze már ijesztőbb, hogy Brooklyn úgy ahogy van, elfoglalja Pestet a térképen. Az öt városrész New Yorkban nem igazán értelmezhető úgy, mintha a budapesti kerületek megfelelője volna. Közigazgatásilag persze igen, de amúgy inkább olyan városrészek (borough), mint Buda és Pest – csak itt öt van ilyenekből, nem kettő. Oké, közigazgatásilag persze ezek felelnek meg a budapesti kerületeknek. Ezeken belül pedig negyedek, környékek vannak.
Budapest és Manhattan
Budapest és Brooklyn
Budapest és Bronx
Nagy-New York és Nagy-Budapest
Egy darabig úgy volt, hogy én például Queens városrész Astoria negyedében fogok lakni. Aztán nem így lett, de a Mandinernek a budapesti Astorián található szerkesztőségében jókat mókáztam ezen. Aztán azon is, hogy New York is átesett egyfajta olyasféle egyesítésen, mint Budapest 1873-ban. Pontosabban Budapest ekkor jött létre, mint Budapest. Nos, ugyan Buda és Pest középkori eredetű városához képest fiatalabb az először New Amsterdamként a mai Manhattan csücskén a 17. században létrejött New York.
New Amsterdam
New York elég fiatal, minthogy 1624-ben alapították és 1664-ben nevezték át New Yorknak. Érdekes az is, hogy Manhattan szigetét Peter Minuit kormányzó 1626-ban 24 dollárnyi csecsebecséért vásárolta meg egy indián törzstől, akik örömmel adták el a szigetet, minthogy az eredetileg sem volt az övék. Aztán 1631-ben a mai Brooklynt veszik meg az indiánoktól a telepesek, majd miután az európaiakat kiüldözik Staten Islandről, Johannes Bronck 1641-ben a mai, róla elnevezett Bronx egy részét veszi meg az őslakosotoktól.
Éppenséggel pedig errefelé is volt egyfajta egyesítés, mégpedig 1898-ban: ekkor jött létre „City of Greater New York”, ekkor csapták ugyanis a városhoz Kelet-Bronxot, Brooklynt, Queens megye nagy részét és Staten Islandet.
Eközben Nagy-Budapestet a központosító komcsik 1950-ben hozták létre, de ekkor már fél évszázada létezett a megnevezés, és állandó viták folytak a fővárossal összenőtt agglomeráció becsatolásáról. Hozzá kell tennünk, hogy Budapest 1873-as létrehozása után egy évvel, 1874-ben történt meg, hogy az akkori New York, tehát igazából Manhattan nemes egyszerűséggel annektálta Nyugat-Bronxot.
A párhuzamos történetek tehát a következőképpen mutatnak: 1873: egyesítik Budát, Pestet és Óbudát, létrejön Budapest. 1874: New York saját magához csatolja Nyugat-Bronxot. 1898: „konszolidáció”, létrejön Nagy-New York. Elindulnak a viták Nagy-Budapestről. 1950: létrejön Nagy-Budapest.
Végül, aki azzal akar szórakozni, hogy akármilyen területet akármilyen területhez hasonlít a Földön, mint én Budapestet New Yorkhoz, a Mapfrappe oldalán teheti meg.