Ismét Jeremy Corbynt választották a brit ellenzéki Munkáspárt elnökének. A hagyományos baloldali nézeteket képviselő veterán munkáspárti politikus megosztotta saját pártját, miközben bizonytalan volt a Brexittel kapcsolatos álláspontja. A baloldali párt választói támogatottsága eközben jelentősen elmarad a kormányzó konzervatívokétól.
A várakozásoknak megfelelően ismét Jeremy Corbynt választották a legnagyobb brit ellenzéki parlamenti erő, a Munkáspárt vezetőjévé.
A választás eredményét szombaton jelentették be Liverpoolban, a Labour vasárnap kezdődő éves kongresszusának helyszínén. Corbynra a voksolásra jogosult párttagok 61,8 százaléka szavazott. Ellenfele Owen Smith, egy korábban kevéssé ismert Labour-politikus volt.
Jeremy Corbynt, a párt hagyományos baloldali irányzatának veteránját tavaly már megválasztották a Munkáspárt vezetőjévé. A Labour árnyékkormányának és parlamenti frakciójának többsége azonban szembefordult vele, és a brit EU-tagságról júniusban rendezett népszavazás után bizalmatlansági indítványt is benyújtottak ellene, amelyet a munkáspárti képviselők hatalmas, 172-40 arányban meg is szavaztak. Az alsóházi Labour-frakció teljes létszáma 229, vagyis a munkáspárti képviselők háromnegyede megvonta bizalmát a párt vezetőjétől.
A Corbyn ellen forduló Labour-képviselők azzal vádolták a párt vezetőjét, hogy nem tudta hatékonyan mozgósítani a Munkáspárt támogatóit a brit EU-tagságról június 23-án rendezett népszavazáson, amelyen a brit választók többsége - köztük a munkáspárti szavazók 40 százaléka - a kilépésre voksolt. Corbyn azonban ezután sem mondott le, ezért vált szükségessé az újabb vezetőválasztási versengés. A Munkáspárt több mint 600 ezres tagságának körében Corbyn elsöprő népszerűségnek örvend, így az újabb választás eredményéhez sem fért sok kétség. Corbyn még növelte is táborát, mivel amikor először megválasztották a Labour élére, a párttagok 59,5 százaléka voksolt rá. Az is példátlan arányú győzelem volt a Labour történetében, de a szombaton bejelentett újabb vezetőválasztási eredménnyel Jeremy Corbyn ezt a rekordot is megdöntötte.
Az újabb választásra a Munkáspárt több mint félmillió tagja regisztráltatta magát, és a hivatalos adatok szerint közülük 313 ezren szavaztak Corbynra, vetélytársa, Owen Smith 193 ezer voksot kapott.
A 67 éves Corbynt tavaly szeptemberben választották meg először a Munkáspárt élére. Elődje, Ed Miliband a Munkáspárt által a tavaly májusi parlamenti választásokon elszenvedett súlyos vereség után távozott a párt éléről. Corbyn már az EU-népszavazás előtt is számos szakpolitikai kérdésben összekülönbözött a Munkáspárt alsóházi frakciójával és a Labour korábbi vezetőivel. Politikai célkitűzéseinek sarkalatos pontjai között szerepel a brit önálló nukleáris csapásmérő erőt hordozó Trident tengeralattjáró-flotta felszámolása, valamint a korábbi konzervatív kormányok idején privatizált nagy infrastrukturális hálózatok, köztük a brit vasút visszaállamosítása. Tett olyan kijelentést is, amely szerint Nagy-Britanniának ki kellene lépnie a NATO-ból, és köztudott róla, hogy vehemensen ellenzi a monarchia intézményének fenntartását.
Jeremy Corbynt a Munkáspárton belül is az 1980-as évekbeli hagyományos Labour-politika veteránjaként és feltámasztójaként emlegetik. A Corbyn vezette Munkáspárt választói támogatottsága jelentősen elmarad a kormányzó konzervatívokétól. A legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGov a munkáspárti vezetőválasztás eredményének szombati bejelentése után közzétett friss felmérésében kimutatta, hogy a Konzervatív Pártra jelenleg a választók 39 százaléka voksolna, a Labour támogatottsága 30 százalék. Theresa May konzervatív miniszterelnököt a megkérdezettek 65 százaléka nevezte erőteljes vezetőnek; Corbynról csak 25 százalék nyilatkozott így.
(MTI)
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Franciaország és Nagy-Britannia is a kardcsörtetők között volt az elmúlt években. A NATO-hadgyakorlatok viszont szomorú valóságot tükröznek.
Al Carns szerint „a háború árnyéka kopogtat Európa ajtaján”.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Televíziós üzenetben szól a nyilvánossághoz III. Károly király.
Keir Starmer és Mette Frederiksen migránsok millióinak küldött kemény üzenetet.
A helyiek ünneprontó „Grincs-akcióval” vádolják a liberális demokraták vezette helyhatóságot.
Ömlik a pénz a magyar családokhoz. Ígéretek helyett valóság.
Az amerikai alelnök egy rövid ideig visszatért eredeti foglalkozásához.
