A magyarok többsége szeretné a 2024-re tervezett budapesti olimpiát. Majdnem kétszer annyian örülnének neki, mint ahányan ellenzik – derül ki az Ipsos felméréséből. A fiatalok a legelkötelezettebbek és a legoptimistábbak.
Az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fős felmérés szerint csaknem kétharmadnyi válaszadó – 65 százalék – szerint legalább ugyanolyan vagy magasabb színvonalon (38, illetve 27 százalék) lennénk képesek a játékok megrendezésére, mint Rio de Janeiro. A fiatalok nemcsak a legelkötelezettebbek, hanem a legoptimistábbak is: 72 százalékuk szerint legalább a rióival azonos nívójú olimpia megrendezésére lenne képes Magyarország.
Az Ipsos pénteken közölt felméréséből kiderül, a rendezés mellett majdnem kétszer annyian elkötelezettek, mint ahányan ellenzik – 58 százalék, illetve 31 százalék, – és a lakosság mindössze 11 százaléka bizonytalan a 2024-es olimpiarendezést illetően. A társadalom minden rétegében a támogatók vannak többségben, a diplomások körében több mint kétszeres, a húszas-harmincas korosztályban több mint két és félszeres az olimpia híveinek aránya az elutasítókéhoz képest.
A kutatás alapján az életkor növekedésével csökken a pozitívan viszonyulók aránya és ezzel párhuzamosan nő a szkeptikusoké. Az iskolai végzettség emelkedésével párhuzamosan viszont egyre elterjedtebb az olimpia rendezésével való azonosulás és csökken a bizonytalanság.
A fővárosiak valamelyest megosztottabbak a rendezést illetően, mint a vidékiek – 54 és 39 százalék, illetve 59 és 30 százalék – az Ipsos szerint. Ugyanakkor a társadalom kedvezőtlenebb anyagi helyzetben lévő rétegei, a nyugdíjasok és az alacsony iskolázottságúak körében, lassan ugyan, de csökken a bizonytalanság. Míg decemberben az előbbieknek 21, utóbbiaknak 20 százaléka volt bizonytalan, ma ez az arány 17 és 15 százalék.
Az Ipsos összegzése szerint az mondható el, hogy a 2015 decemberében mért eredményekhez képest jelentős elmozdulás nem érzékelhető, a magyar lakosság többsége alapvetően pozitívan viszonyul a 2024-es játékok esetleges megrendezéséhez.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Karácsony Gergely főpolgármester korábban kijelentette, nem fognak élni a segélyhitellel, inkább pénzintézetektől vesznek fel kölcsönt – emlékeztetett a Magyar Nemzet.
A büdzsére csak a Fidesz-KDNP frakció mondott nemet, véleményük szerint megkérdőjelezhető annak megalapozottsága.
A kormánnyal kötött ötéves megállapodásnak köszönhetően évente összességében 80–90 milliárd forint marad a magyar vállalkozásoknál.
Robert Palladino márciusi érkezése új fejezetet nyitott a két ország közötti együttműködések terén.
A miniszter elárulta: ezentúl havonta 5-10 ezer forintot spórolhatnak az utazók.
A főváros az elmúlt években rekordösszegű iparűzési adóbevételhez jutott, Budapest pénzügyi mérlege 2025 végére mégis mínusz 33 milliárd forintra fordult.
Kína határozottan ellenzi azokat az uniós törekvéseket, amelyek a befagyasztott orosz állami vagyon felhasználásáról szólnak.
A demonstrálók szeretnének minél közelebb jutni az Európai Tanács ülésének épületéhez, ezzel is nagyobb nyomást gyakorolva a politikusokra.
