Önlegyőzés, kitartás és elszántság az egész. Ezért óriások ők. Szalmaláng-országunk legnagyobb óriásai. A pódium tetején és lejjebb is.
Vendégszerzőnk, Stumpf Anna írása
Óriások ők.
Mert az úszás más. Magányos. Monoton. Kegyetlen. Sem nem művészi, sem nem egyedi.
Minden uszoda pont ugyanolyan, nincs se táj, se zene, se csapat, se óriási szurkolótábor. Amíg világcsúcsot nem úszol vagy olimpiát nem nyersz, senkit nem érdekel. Nem ünnepelnek tömegek a körúton, nincs egy egész ország extázisban.
Ötkor kelsz, hatkor már vízben. Péntek este tízkor is a medencében.
Másnap kezdődik minden elölről. A hajad mindig klóros, a bőröd mindig szárad. Akkor is, ha egy hétig nem mész vízközelbe. Hajat szárítani télen naponta négyszer.
Öltözködni le, fel, le, fel, le, fel. Minden. Áldott. Nap.
Hosszú-hosszú éveken keresztül. Ugyanaz.
Önlegyőzés, kitartás és elszántság az egész.
Ezért óriások ők.
Szalmaláng-országunk legnagyobb óriásai.
A pódium tetején és lejjebb is.
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
Nincs is ilyen választókerület, de érdekel amúgy ez valakit?
Legjobb női teniszezőnk a nehezebb évek után idén újra visszakapaszkodott a párosok világelitjébe.
Tízezrek a stadionban, százezrek, milliók a képernyők előtt, ugyanazért a célért szurkolva, most ugyanabban a szomorúságban osztozva.
A színésznő Gyötrő Sándorné bőrébe bújva fejti meg a nagy magyar valóságot.
Lehet közvélemény-kutatást színlelni, ám a valóság és az idő mindent helyre tesz.
1900-ban a párizsi világkiállításon sokan megcsodálták Csókavári József három csodálatos papucsát is.
A street food továbbra is a vásárok fő vonzereje.
