Nincs jogunk másokat kioktatni

„Erdoğan közel 50.000 embert küldött börtönbe be vagy bocsátott el, tanárok ezreit elbocsátotta, sokakat bebörtönzött a katonaságból és a rendőrségből, sokakat elbocsátott a bíróságokból. Ez zavarja Önt? Inkább egy erős embert látna, aki erős szövetséges is, vagy valakit, aki többre tartja a polgári szabadságjogokat, mint Mr. Erdogan? Nyomást helyezne rá, hogy a jogállamiságot gyakorolja?

Azt gondolom, hogyha a polgári szabadságjogokra kerül a szó, a mi országunknak nagyon sok problémája van, és úgy vélem, nagyon nehéz nekünk bevonódnunk más országok ügyeibe, amikor nem is tudjuk, hogy mit csinálunk és nem látjuk tisztán, hogy mi történik a saját országunkban. Súlyos gondjaink vannak, amikor rendőröket az utcán lőnek le, amikor felkelések vannak, amikor van egy Fergusonunk. Amikor van egy Baltimore-unk. Amikor mindez folyik az országunkban – más problémáink vannak és úgy gondolom, hogy ezekre a problémákra kell fókuszálnunk. Amikor a világ azt látja, hogy mennyire rossz az Egyesült Államok és mi elkezdünk a polgári szabadságjogokról beszélni, akkor nem gondolom, hogy nagyon jó hírnökök lennénk.

Szóval arra utal, hogy ön nem mondaná, mint ahogy Bush elnök, a legutóbbi Bush elnök mondta, hogy a demokrácia és szabadság terjesztése az alapja a külpolitikájának. Azt mondaná »Szövetségesekre van szükségünk és nem fogjuk kioktatni őket, hogy mit csinálnak a saját határaikon belül«.

Szövetségesekre van szükségünk.

És a kioktatás a határaikon belül?

Nem gondolom, hogy jogunk lenne másokat kioktatni. Egyszerűen nézzük meg, hogy mi történik az országunkban. Hogyan fogunk másokat kioktatni, amikor az emberek hidegvérrel lelövik a rendőreinket. Olyan sok nehézségünk van az országunkban most, hogy nem hiszem, hogy most agresszívnak kéne lennünk, és lehet hogy eljön az idő amikor sokkal agresszívabbak lehetnénk ez ügyben, és csodálatos lenne agresszívabbnak lenni. De nem vagyunk olyan pozícióba, hogy agresszívabbak lehessünk. A saját zűrzavarunkon kéne úrrá lennünk.

(…)

Azt akarom kideríteni, hogy a NATO tagok, beleértve az új tagokat a Baltikumban, számíthatnak az Egyesült Államok katonai segítségére, amennyiben megtámadná őket Oroszország? És számíthatnak, arra hogy teljesítjük a kötelezettségeinket...

Ők teljesítették a kötelezettségeinket nekünk? Ha teljesítik a kötelezettségeiket, akkor a válasz: igen.

És ha nem?

Nos, a ha nemről nem beszélek. Annyit mondok, hogy most sok ország van, amelyik nem teljesítette a kötelezettségét felénk.”