Regisztráció | Elfelejtett jelszó | Felhasználó törlése

2016. június 22. 08:37

A kiegyensúlyozott európai jövő érdekében szükségünk van Európa örök kiegyensúlyozójára, Nagy-Britanniára az Európai Unióban.

brexit1.jpg

Nem vagyok brit állampolgár, nem szavazok a Brexit-referendumon, hatásom annak végkimenetelére nulla. Különös tekintettel arra, hogy az általam ismert britek jelentős része meggyőződéses EU-szkeptikus. Ugyanakkor egy ilyen, itthon távolinak tűnő, de valójában történelmi jelentőségű, egész Európa és benne Magyarország helyzetét, mozgásait, mozgásterét is meghatározó esemény kapcsán magyarként és európaiként érdemes pár dolgot leszögezni.

Hiszek az európai közösségben. Nem az uborka sokat emlegetett görbületében, nem a brüsszeli uniós intézmények soha el nem készülő üveg-acél-beton falansztereiben, nem a jól fizetett eurofil think tankek raktárba és szemétkosárba szánt végtelen elemzéseiben.

Európában és annak közösségében hiszek, amitől rajtunk kívül álló erők közel fél évszázadig elszakítottak. És amíg a Vasfüggöny mögött szenvedhettük a Kelet léleknyomorító, despotikus hatalmát, addig a Nyugat a történelem talán legélhetőbb, legfejlettebb, legkiegyensúlyozottabb jólétét élvezhette néhány évtizedig − amíg mára kissé el nem fogyott a szufla.

A kommunizmus bukása után másfél évtized kellett, amíg visszatérhettünk az európai közösség éppen aktuális politikai kereteibe. Pártokon, világnézeteken és társadalmi csoportokon átívelő, nemzeti szándék volt ez az út a magunk mögött hagyott Kelettől a nyugati közösségig, természetes közegünkig.

*

Ez az egységes és sokszínű Európa a mi közösségünk, ezer éve. Kapcsolódunk a többi, szomszédos közép-európai történelmi kultúrnemzethez, jó időkben szövetségben vagy közös uralkodók alatt, rossz időkben egymásra acsarkodva, önsorsrontva. Kapcsolódunk a germán kultúrkörhöz és politikai-gazdasági szférához, annak minden hazánkat nemesítő és rosszabb időkben gyötrő hatásaival. Kapcsolódunk a déli, mediterrán, katolikus világhoz a történelmi pápista hagyományainkkal és a magyar népben benne rejlő, az utóbbi évtizedek egyre forróbb nyaraival egyre inkább előtörő mediterrán életérzéssel. De kapcsolódunk az északnyugat-európai, protestáns, szorgos, igyekvő, dacos-demokratikus hagyományokhoz is, szinte egyedüliként Európa innenső szegletében.

Ennek az ezer éves, csodálatos európai kulturális és politikai világnak a részesei az angolszászok is, hagyományosan távolságtartó, de Európától elszeparáltan szűkösebb mozgástérrel rendelkező szigetországukkal is. Mind ismerjük a brit történelem fordulatait, saját belső tradícióikat és Nagy-Britanniának az újkori Európára kifejtett hatásait.

„Angliának nincsenek örök barátai, Angliának nincsenek örök ellenségei, Angliának érdekei vannak” − mondta közismerten Palmerston. Értjük és megértjük ezt, még akkor is, ha történelmi folyamataink és geopolitikai helyzetünk miatt általában az Angliával ellenséges, vagy legalábbis nem vele szövetséges oldalon találtuk magunkat. Még akkor is, ha nagyon is jó lett volna, ha szövetségre tudtunk volna vele lépni a mindenkori környékbeli nagyhatalmak ellensúlyozására.

Talán ezért is lenne fontos, hogy most, 2016-ban megőrizzük azt a helyzetet, hogy Magyarország és Nagy-Britannia egy politikai és egy katonai szövetségben áll, ami átfogja szinte egész Európát.

Magyar szemszögből nézve Nagy-Britannia legfontosabb történelmi szerepe az a kiegyensúlyozó hatás, amivel a szigetország egyensúlyban akarta tartani a kontinens nagyhatalmait és szövetségesi rendszereit. Erre a kontinentális egyensúlyra a jövőben is szükség lesz.

És ez az egyensúly van most veszélyben. Igaz, hogy a kommunizmus bukása előtt volt szinte patikamérlegen kimérve az akkori NSZK, Franciaország és Nagy-Britannia egyensúlya, és igaz az is, hogy Mitterrand és Thatcher a saját érdekeiknek megfelelően akadályozni, lassítani kívánták Németország újraegyesülését, sőt a keleti blokk lebomlását is. Erre azért ne legyenek büszkék az ottani illetékesek. De a britek és a franciák előre sejtették, hogy az egyesült Németország bizony újra kiemelkedő, a többiek fölé növő hatalom lesz a kontinentális Európában. Németország ma már egyértelműen Franciaország fölé nőtt, a britek pedig történelmi referendumon döntenek arról, hogy hagyják-e ezt az egész Berlin (s Brüsszel) központú kontinenst a jelenkor központi hatalma játékszerének.

*

Akik most magyarként a britek EU-ból való kilépéséért szurkolnak, ne felejtsék el: a Brexit a békét őrző és a konfliktusokat tárgyalásos úton rendező európai politikai közösség meggyengülését, tartós lebénulását, Németország további, jelentős politikai befolyásnövekedését és az európai közösség ellenfeleinek, ellenségeinek megerősödését fogja jelenteni.

Ezt akkor is le kell szögezni, ha egyébként kritikusan értékeljük mind az euró jelenlegi rendszerét, Brüsszel teljesen elhibázott menekültpolitikáját, a burjánzó uniós bürokráciát és a további egységesülés utópisztikus vágyálmait.

Nem kell az Európai Egyesült Államok hívének lenni ahhoz, hogy támogassuk az eddigi európai közösség megmaradását és a meglévő válsághelyzetek, zsákutcák közös reformját, újratárgyalását. Magyarország oly életbevágó mozgástér-növekedése és annak megőrzése érdekében is szükségünk van Nagy-Britanniára az EU-n belüli és azon kívüli nagyhatalmakkal szemben.

A kiegyensúlyozott európai jövő érdekében szükségünk van Európa örök kiegyensúlyozójára, Nagy-Britanniára az Európai Unióban.

A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/101342


Összesen 101 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


EU-parti vagyok amennyiben az EU onallo, sajat politikat visz, nem alacsonyodik le az USA jatekszereve es kiszolgalojava.
EU-ellenes, ha az EU a NATO gazdasagi valtozatat jelenti.

EU amerikai befolyas nelkul igen, azzal viszont nem.


Olyan jó volt Európa az Unió nélkül? Mikor?
Mindig a békétlenkedés táptalaja volt. Akárcsak a többi földrész ami több országból áll.

Egy Európai összefogás is olyan amilyenné az európaiak teszik. Lehet nagyon másmilyen is mint a mostanra kialakult EU, ami bizony több sebböl vérez. Tul nagy a hatalma a gazdasági, pénzügyi lobbiknak, virágzik a korrupció ott is, nem oda mennek a szétosztott pénzek, ahova kellene, túl drága és nem igazán hatékony a felduzzadt EUs apparátus,stb.
Nem csoda, ha a mostani EU nem igazán népszerü a tömegek szintjén, hisz azt érzékelik, hogy inkább a tehetöseket védelmezi a szegényekkel szemben, mint megfordítva...


Én az Unióba történő belépés ellen szavaztam annak idején, éppen azért, mert fontos volt, és azóta is fontos nekem a sokszínűség. Az Unió, és az általa képviselt globalizmus az én véleményem szerint éppen egy homogenizálódést eredményezett. Európa sokszínűségének garanciái szerintem a nemzetállamok, a sokszínűség tudniillik a kulturális, történelmi, etnikai és vallási pluralizmuson alapul. Ahogy én látom, az Unió ideológiailag kifejezetten egyszínű, a '68-as liberálanarchista eszmekör örököse. Az ettől eltérő vélemények, ideológiák, eszmék marginalizáltak és diszkreditáltak, nem ajrópaiak és szalonképesek. És végül: az Unió mindenek előtt gazdasági érdekközösség, és csak ettől messze leszakadva értékközösség. Én nem tudok elképzelni olyan európai értékközösséget, amelynek alapdokumentumaiból kimarad a kereszténység. Itt ez megtörtént. Azt pedig elég szűk látókörű történelemszemléletnek érzem, ha attól tart valaki, hogy egy politikai-gazdasági-bürokratikus struktúra szétesése rögtön Európa halálát jelenti.

Válaszok:
duzur | 2016. június 22. 12:04

Szükségünk van a pénzére.


És mi van, ha a németeknek fontos az USA, mint sokrétü szövetséges? Hisz a lengyelekre se az USA eröszakolja magát. Az ilyen baráti kapcsolatok persze nem jelentenek se örök hüséget, se korlátlan bizalmat. Hisz tudjuk, hogy mindenütt divat a kémkedés. Csak ott nem, ahol nincs hozzá megfelelö eszköz...


Valóban szép korszaka volt Nyugateurópának kb az 50-es évektöl a 80-ig. De ez összefüggött az "ellenséges" de közeli szovjet rendszerrel.
Akkoriban nem vadúlhatott meg errefele a kapitalizmus, mert azért a kommunizmus jelentett egy bizonyos Damoklesz kardot, pláne mivel a nyugaton aktív kommunista pártokat is erösen támogatta a SZU. És ugy Nyugatnémetország de akár Ausztria is igyekezett a kapitalizmus legkedvezöbb arcát mutatni a vasfüggöny mentén.
Braziliát megismerve, sokszor gondoltam, hogy ha a brazil életkörülmények kacsintottak volna a magyarokra a határnál -és nem az osztrákok-, nem tünt volna olyan vonzónak a kapitalizmus. Mert ugye a szegény tömegek se tudják annyira élvezni a szabadságot...


"Háború nem az EU miatt nem volt 70 éve, hanem az Konrad Adenauer és Charles de Gaulle által megkötött német-francia kiegyezés miatt."

Tévedés.

Az Elysée-szerződés egy folyamat része.

Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, az NSZK és Olaszország ki akarták terjeszteni az Európai Szén- és Acélközösséget a teljes gazdasági térre is, így 1957. március 25-én a római szerződés aláírásával létrehozták az EGK-t. Ennek célja a tagállamok gazdasági integrációja, ezen belül is a nemzetgazdaság egészére kiterjedő vámunió, majd az ezt követő tizenkét éves átmeneti idő után a közös piac létrehozása.

Ezt követően, 1963. január 22-én írta alá Charles de Gaulle francia köz-társasági elnök és Konrad Adenauer német kancellár az Élysée-szerződést, amely tartalmazta az európai országok közötti kapcsolatok fő rendező elemét is,


Naná, mert véletlenül. A kapitalizmus legnagyobb ellensége mégiscsak a kommunizmus volt.


Honnét vetted ezt a sok maflaságot, amely köszönő viszonyban sincs a szerző felvetésével?

Látszólagosan az érintettek politikai, pártpolitikai beállítottságát kritizálod az EU-nak - megjegyzem jogosan - azonban ennek semmi köze a brexithez.

A berexitnél az kell vizsgálni - ha lehet számszerűsíteni - hogy milyen hatása van a gazdaságra. Ezen belül a termelés, fogyasztás, a jövedelmek, az árfolyam, a megtakarítások változására és ezeknek milyen a kölcsönhatása.

Nem véletlen, hogy a bankok, pénzintézetek - beleértve a tőzsdéket is - teljes "készültséget" rendeltek el arra az esetre, ha a népszavazás érvényes és eredményes lenne, melynek során a kilépők szavazata lenne a több.

Ennek a vizsgálata lenne a kiindulási alap és nem az, amit te összehordasz.


Ergé idézi Palmerston mondását; „Angliának nincsenek örök barátai, Angliának nincsenek örök ellenségei, Angliának érdekei vannak”, melyhez kapcsolható az index által a BBC History Magazinból átvett írása.

Miért félnek Európától a brit konzervatívok?
http://index.hu/tudomany/torte..

Ha már kormányzati politikát, az angol kormányok politikáját is belevonjuk, akkor az írásban megjelentek mentén kellene ezt megtenni.


Lényeges változást nem jelent. Amit a válaszod tartalmaz Duzurnak szorosan nem tartozik a poszt témájához. Amennyiben mégis hozzákapcsoljuk, akkor más magyarázat, kifejtés szükséges.


Engem inkább az zavar, hogy a globalizáció nem az európai kultúra térhódítását jelenti szerte a világon, hanem sokkal inkább az amerikaiét.
Moszkvától Japánig, Ausztráliától Latinamerikáig, mindenütt az USA-t majmolják.
Ugyanakkor van ahol nemcsak országok képesek megörízni egyéni jellegzetességeiket, hanem országon belüli térségek is.
Köztudott, hogy a legnagyobb keresztény földrész Délamerika ami mégis nagyon más mint a keresztény Európa. Nem biztos, hogy Európa ugyanazt akarja képviselni. Vagyis nem árt leszögezni, hogy mit is jelent az a keresztény Európa? Belefér pld a nök egyenjogúsága?

Válaszok:
vendelin | 2016. június 22. 12:58

"Emberibb világban szocializálódott választói réteg"? Az amelyik pld tragikus sorsot szánt a lányanyáknak? Vagy a késöbbi kommunista korszakban szocializálódottakra gondolsz?


Szó se róla, hogy csak a VW-t szivatják a manipulációk miatt. Pont ahogy korábban megjósoltam, egymás után buknak le a különbözö márkájú autók. A VW viszont kicsit túl nagyképüen hírdette kocsijai környezetkimélö és sebességi paramétereit, aminek alapján az osztrák kormány (adófizetök)is támogatta azokat akik ilyet vettek...
Ha jól emlékszem, a németek azért akartak mielöbb kiszállni az atomenergiából, mert megijedtek a japán események miatt. (Ráadásúl mindmáig nincs megoldva az atomhulladék megfelelö deponálása.)
Nem tudok róla, hogy ez az USA nyomása lett volna, hisz ott is müködnek atomerömüvek.
Merkel tavalyig nagyon ügyesen kormányozta a németeket, sokak szerint túl ügyesen is, megnehezítve a többi EUs ország boldogulását.

Szerintem is történelmi hibába esett amikor menedéket kínált afrikai tömegeknek. Ezzel a saját életét is nagyon megnehezítette.
Ha rosszhiszemü lennék azt gondolnám, hogy a szélsöséges pártokat akarta felerösíteni...


Milyen kontroll-csoport?
Manapság még az USA öskapitalistáit is mozgósítani tudja egy erösen baloldali Bernie Sanders...


Kedves Cyb!

Én vallásos vagyok, más meg nem, ezzel semmi gond. Ugyanakkor azt nehéz tagadni, hogy Európa történelme, értékrendje és eszmetörténeti fejlődése nem képzelhető el a kereszténység nélkül. A kereszténység említése európai uniós alapdokumentumokban szerintem történelmileg lenne indokolt, nem vallásossági szempontból. A szekularizáció, amire te hivatkozol, nyilván ugyancsak értelmezhetetlen lenne a kereszténység nélkül, hiszen annak kvázi ellenreakciója. És ha kérhetem tisztelettel: tekintettel arra, hogy ismeretségünk meglehetősen felületes, kímélj meg kérlek a "ha nem fejeztek le a gecibe" szófordulatoktól. Ja, és még valami: nemcsak olyankor kell ám a kereszténységre hivatkozni, amikor a migránsok simogatását indokolják némelyek a keresztény értékrenddel...


Egyetértek veled az amerikai kultúra világhódításáról írottakban. A kereszténységbe pedig meglátásom szerint nemcsak, hogy belefér a nők egyenjogúsága, de következik is belőle.


Meg kell hagyni, jó és értelmes érvek. A magam részéről leteszem a fegyvert, elismerve, hogy meggyőztél.


Így sem győztél meg. Továbbra is fenntartom, hogy közvetlen nem tartozik hozzá és nem lényeges téma.
A lényeges a gazdasági hatása, vetülete, az EU szükséges reformjára való hatása.
Ennyi és nem több.


Én is azért szurkolok, hogy nagyon nagyon nagyon hajszálon múljék, hogy Anglia bent marad. Mert szükségünk van rájuk az Unióban, de értse azért minden jövendőbeli angol kormány, hogy a választók számon kérdik tőlük, mit művelnek Brüsszelben.


A franciák mindig nagy nemzetnek vélték magukat, de a németek szívóssága és hatalmas gazdasági ereje mindig lehengerelte őket.
Franciaországot kétszer emelte fel saját taknyából a németellenes szövetségesek kegye.

Ennyi.

Németországnak nem azért nincs atomfegyvere, mert nem lenne képes rá, vagy mert nem engedik, hanem azért, mert így könnyebb neki, és mert nincs is szüksége rá.

Franciaország az idegenek kizsigerelésére épít: az idegenlégióra, az afrikai gyarmatokra és most a hatalmas arab etnikumra, amit beszippantott az elmúlt 40 évben. De amire épít, az egyben a veszte is. És ez már nyilvánvaló.


Lehet, hogy talán az emberek egészsége fontosabb mint a technikai trükközési lehetöségek kihasználása? Mert, ha NEM, akkor jól nézünk ki! Van ugyanis annyira "ügyes" mára a technika, hogy majd mindent ki tud játszani. Ugy az élelmiszer- mint a gyógyszeriparban, a környezetvédelem területén, de akár a tözsde világában. Stb.

Én is tapasztalom, hogy csak a specialisták egy szük rétege ismeri és érti a legfejlettebb technikákbeli összefüggéseket, miközben azok akik az elöírásokat megszabják, legfeljebb hisznek a saját szakértelmükben és szivesen magyarázzák is azt... És persze a gyilkos versengés a cégek között, se éppen az etikus gazdaságot segíti.
Szomorú, ha azok a komoly szakértök akik nem akarnak piszkos manipulációkban résztvenni, a saját egzisztenciájukat kockáztatják.
Persze az azért külön pofátlanság, pénzeket bezsebelni hamisított adatokért.


Az általam vizionált EU, pont a fogyasztási tébolyra alapozott amerikai gazdasági rendszer, ellenpólusa lenne. Vannak böven szakemberek, akik már régen kidolgoztak olyan emberi életmódokat amik nem a fejetlen pazarlásra épülnek.
Egy valóban konstruktív EU-hoz, elhivatott, nagyformátumú politikusok kellenének, akik ellent tudnak állni a különbözö érdekeltségü lobbiknak.


Azt én se gondolom, hogy a palagáz-kiaknázásának a technológiája kevésbé veszélyes mint az atomerömüvek. De az tény, hogy a napenergiában rejlö lehetöségeknek mégcsak apró töredékét használják ki szerte a világon. De ezen a téren még biztos forradalmi fejlesztések fognak következni.
Addig se árt takarékoskodni az energiával. Ezért se vasalok. :-)


Volt már jópár rendszer ami az idök folyamán csödöt mondott, különbözö okoknál fogva.
Jó lenne már megtapasztalni egy olyat, amiben a többség jól érzi magát és minél kevesebb a frusztráció! Lehet, hogy a jövö politikáját már nem is a jobb meg bal kategóriák fogják jellemezni.


Azért ez nem ilyen egyszerü. Az európai kultúra egy sokrétü, dicsö múltra tekint vissza, de ma és holnap inkább a modern amerikai fejlesztések határozzák meg a fiatalok munkáját, szórakozását, életét. Ami pedig a tartalmakat illeti, az jóformán korlátlan. A legmüveltebb családok könyvtárában nem volt annyi tudás, ismeret, kultúra, információ, ami ma ingyen a szobámban rendelkezésemre áll. 40 évvel ezelött legfeljebb egy olvasói levelet küldhettem egy ujsághoz, ha valamire reagálni akartam vagy, ha fontos volt számomra véleményt mondani. Manapság ezer lehetöségem van egyesekkel vagy többekkel kommunikálni. Többé-kevésbé amatör festö ismeröseim az interneten találnak elismerést és vevöt müveikre. Stb.
Az amerikai kulturában engem mindig a túlzások zavartak. Voltak túl prüdek, naívak, lettek közönségesek, durvák, stb. Az európai kultúra számomra mindig inkább életszerü volt.
De nagyon tudnak alkalmazkodni is ahhoz az amcsik ami komoly szinvonalat jelent és tudom, hogy vannak pld olyan TV sorozataik ma már amik a legmagasabb igényeket is kielégítik.


Volt ott Carlos és egyéb mulatságok is.
De a Wirtschaftswunder meg a Sozialstaat többeket érintett.


Hát igen, majdhogy ugyanazzal lehet érvelni az EU mellett mint ellene.
Komolyabb tényezö és nagyobb erö, az EU mint egyes tagállamai külön-külön, de az is tény, hogy könnyebben manipulálható (korrumpálható) egyben mint darabjaiban.

Nem csoda, ha az emberek diktátorokra vágynak ebben a komplikált világban. Kár, hogy azokhoz se adnak jól-müködési-garanciát. :-)


Ugyanazt kérdezem én is. Ha az állam ugyanolyan lelkiismeretlen mint a privát cégek, akkor privatizálni kell az államot, mert a cégek legalább takarékoskodni tudnak...
Node világos, hogy az államnak adókból kell fedezni a ráháruló feladatokat. És bizony nagyon nem mindegy, hogy kikre, mire és mennyi adót ró ki. Meggyözödésem, hogy lehet az államnak ugy is gazdálkodni, hogy se ne nelkülözzön, se ne dözsöljön, aki ott akar élni. Nem árt állami szinten is megvitatni, mi is a valóban jó élet. Valszeg ennek egyik alapfeltétele a gondosan óvott környezet lenne, mindnyájunk egészsége érdekében.


Gellért, tedd a kezed a szívedre, Orbán Viktor is bevert egy szöget ebbe a koporsóba.

És elvtelen támogatásotokkal Ti is fogtátok azt a kalapácsot.

Úgyhogy nem kell a félre beszélés, most már tényleg ideje magatokba nézni, és a nemzeti érdek képviseletét vállalni a magyarnak látszók elvtelen támogatása helyett.


A magát Európai Uniónak nevező társulás legnagyobb és önemésztéssel felérő ellentmondása az, hogy semmibe kívánja venni Európa legnagyobb országát, Oroszországot. Ez így nem fog működni. Európa békéjét és fejődését más alapokra helyezve kell biztosítani.



Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:


Regisztráció | Elfelejtett jelszó