(Vissza)hódítás

Így terjeszkedik az iszlamizmus a Balkánon

2016. június 8. 15:46

A Balkán országai se mentesek a muszlim terjeszkedéstől, sőt, a törökök és a szaúdiak egymással párhuzamosan építik, finanszírozzák és terjesztik gazdasági, infrastrukturális és szellemi hálózataikat a déli szomszédainknál. Erről beszélt Maróth Miklós iszlám-szakértő akadémikus a Danube Institute Balkán-konferenciáján Budapesten.

A Balkán aktuális helyzetéről szervezett konferenciát a budapesti Danube Institute kedden. Az eseményen Maróth Miklós iszlám-szakértő egyetemi tanár és akadémikus a mai balkáni iszlamista terjeszkedésről tartott előadást. 

Balkáni ütközőpont

Az akadémikus történelmi távlatokkal kezdte előadását: a Balkán mindig is a kultúrák ütközőpontja volt, például sok évszázadon keresztül a nyugati és a keleti kereszténységé. A két keresztény irányzat mélyen befolyásolta a hozzájuk tartozó társadalmak berendezkedését. Két teljesen elkülönülő kulturális felfogás és tábor alakult ki. A Kelet az egyeduralkodás, míg a Nyugat a hatalmi ágak szétválasztásának modelljét alakította, fejlesztette évszázadokig. A Balkán is e két felfogás ütközőpontjában volt sok száz éven keresztül. 

A középkortól aztán egy új civilizáció hódított teret Európa délkeleti sarkában: az iszlám jött, látott és aztán győzött, s évszázadokig a Balkán meghatározó kulturális eleme lett a XIX. század második feléig tartó oszmán birodalmi fennhatóságnak köszönhetően – emlékeztetett Maróth Miklós. Mint elmondta: a Bizáncot meghódító törökök sok tekintetben folytatták a bizánci berendezkedést, a keleties hagyományokat. „Az ortodox és a muszlim struktúrák hasonlítanak egymáshoz.” A török uralom évszázadokig tartott a Balkánon, mígnem az 1877-78-as orosz-török háború után fel kellett számolniuk balkáni birtokaik legnagyobb részét. S ha már az oroszok: Maróth felhívta a figyelmet arra, hogy a bizánci-ortodox hagyományok miatt az orosz és a török berendezkedés is hasonlít egymáshoz. A Balkán pedig kiváló helyszín mindkét hatalom játszmáihoz – ahogy ez a történelemben sokszor meg is történt.

A 20. századra Törökország visszahúzódott szinte a Boszporusz partjáig, a Balkán népei kikerültek a muszlim birodalom uralma alól – de az iszlám vallású népek és csoportok így is szép számmal maradtak a félsziget területén – folytatta Maróth Miklós. Az ott maradt törökök, a tatár töredékek, az albánok, a keresztény szláv származású, de muszlimmá vált bosnyákok megőrizték Mohamed vallását. 

Török és szaúdi nyomulás

A kilencvenes évekbeli délszláv polgárháborúban a muszlim bosnyákok elidegenedtek mind a katolikus horvátoktól, mind az ortodox szerbektől. Eközben újra erőre kapott a dár al-iszlám, vagyis az a felfogás, hogy ahol valaha muszlim uralom volt, ott joga van a muszlimoknak újra kiépíteni a hatalmukat. És ilyen a Balkán is, amelyet sokan a szunnita muszlim világ részének tartanak. A helyi muszlimok, különösen az olyan válságos helyzetű országokban, mint Bosznia és Koszovó, várják is a muszlim testvérek határokon átnyúló támogatását. 

Maróth Miklós elmondta: a támogatás érkezik is, rögtön két irányból. Az egyik a hagyományos török kapcsolat: Törökország újra erősíti befolyását a Balkánon, mecsetek épülnek, beruházások történnek. Látható cél a régi oszmán érdekszféra újraépítése – hasonlóan a Balkánon is létező pánszláv törekvésekhez. A Balkán nyitott is a további kapcsolatépítésre, különösen, ha a helyi hagyományoknak megfelel a régi-új érdeklődő hatalom. De a törökök még mindig szekulárisabbak, mint a vetélytársaik.

A másik erő, aki nyomul, azok a szaúdiak. A szaúdi uralkodóház régóta pénzeli az iszlám peremvidékeit, szegényebb régióit, a szaúdi pénzek megtalálhatók Egyiptomtól Szíriáig sokfelé. Bosznia is felkerült Rijád térképére. Az olajhatalom pénzbeli támogatást nyújt rengeteg dologra, de cserébe elvárja a maguk radikális vahhabita muszlim nézeteinek terjesztését is. A szaúdiak esetében a pénz mindig együtt jár az ideológiával is: új mecsetek épülnek, szigorú iszlám erkölcscsőszök érkeznek, a világméretű iszlám kalifátus ezméjét terjesztik, a nőktől pedig elvárják a hagyományos ruhák viselését. A szaúdiak a törökökkel ellentétben nem elsősorban a nemzeti érdekben gondolkodnak, nekik az iszlám terjesztése a legfontosabb, minden más csak ezután jön. 

„A törökök és a szaúdiak törekvései nemigen zavarják egymást: párhuzamosan, egymást inkább erősítve futnak ezek a folyamatok” – szögezte le Maróth Miklós. A migrációs hullám csak egy újabb fejezet ebben a történetben, ahogy az iszlamisták megpróbálják a balkáni útvonalon is megtalálni az ideológia iránt nyitott fiatalokat. 

Maróth hangsúlyozta: a Balkán konzervatívabb népei számára idegen a nyugati szekuláris, dekadens értékrend, szerinte ez nem érdekli az ortodox keresztény és muszlim tömegeket. Úgy látja: Európa nem segíti a Balkán keresztény népeit az iszlamista terjeszkedéssel szemben. Az iszlám a Balkánon is határokon átnyúló közösséget és magasabb erkölcsiséget hirdet a követői számára – mondja Maróth Miklós, aki szerint így „a Balkán továbbra is két malomkő között őrlődhet tovább”.

A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/100857