Korrigálnák a polgármester-fizetéseket
Az MSZP-s Lukács Zoltán azonnali kérdésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a Fidesz immár sokadszor próbálkozik a kistelepülési polgármesterek fizetésének korrekciójával. Illene már rendezni a juttatásukat – mondta.
Orbán Viktor azt felelte: a polgármesteri fizetések hierarchikusak, így „ha az alját megemeljük, meg kell emelni a közepét meg a tetejét is”. Erről szól most a vita – folytatta –, amelynek lezajlásáig a kormányoldal azt javasolta: tegyék lehetővé, hogy a kistelepülési polgármesterek vállalhassanak olyan munkát, amit ma a törvény nem tesz lehetővé nekik. Ez szerinte egy jó irányba tett lépés lett volna, de „önök ezt nem szavazták meg”, ezért tovább folyik a vita - válaszolta az MSZP-s politikusnak.
Orbán megvédte a földeladásokat
Az LMP-s Sallai R. Benedek az elmúlt 25 év privatizációjáról faggatta a kormányfőt, a politikus szerint ugyanis az állami vagyon jó része eltűnt.
A miniszterelnök reagálásában az alaptörvényt idézte, amely rögzíti: az állami, önkormányzati tulajdon nemzeti vagyon. A Ház egyik legfontosabb döntésének nevezte a nemzeti vagyonról szóló törvényt, amely világosan meghatározza a vagyon védelmét. A kormány a vagyon megőrzésére, gyarapítására, hasznosítására helyezte a hangsúlyt, ezt támasztja alá az állami tulajdonszerzés például a Molban, a Rábában és bankokban – mondta, kijelentve: az elmúlt években nőtt a közvagyon.
A kormányfő kiállt az állami földek eladása mellett is, közölve: a befolyt bevétel rendelkezésre áll, felhasználásáról törvényjavaslatot terjesztenek majd a Ház elé.
Orbán nem illetékes Habonyban
A jobbikos Volner János arról érdeklődött, hogy ki Habony Árpád és milyen szerepkörben dolgozik a kormány környékén. Orbán Viktor azt felelte: „a szóban forgó személy nevét egyetlen kormányzati intézmény vagy állami cég fizetési listáján sem találtam, ezért kérdése megválaszolásában nem tartom magam illetékesnek”. Lényegesebbnek nevezte, hogy a „Jobbik új frakcióvezetőjének” egyik korábbi cége jogosulatlanul vont le több mint 10 millió forint áruforgalmi adót, s emiatt az adóhatóság adóbírsággal és késedelmi pótlékkal együtt 21 millió 400 ezer forintot kért számon rajta. Volner János ezután 100 ezer forintért megszabadult a 3 milliós törzstőkéjű cégétől – fejtette ki, hozzátéve: „Volner János tehát adócsaló”.