A miniszterelnök szerint egészen más helyzet volt, amikor az antikommunista törekvéseket segítette Soros György, mint a migránsok mostani támogatása. Orbán Viktor a Soros-támogatásokon túl egy sor más ügyben is kérdezték, például Habony Árpádról is, amelynek kapcsán azt mondta: ő nem illetékes Habony ügyében. A kérdés feltevő jobbikos Volner Jánost viszont adócsalónak nevezte a politikus egy korábbi cégügye miatt.
A miniszterelnök szerint a mostani migránsválságnak semmi köze a korábbi antikommunista küzdelmekhez. A kormányfő erről a parlamentben beszélt hétfőn, az azonnali kérdések órájában, amikor Soros György fideszeseknek nyújtott támogatásáról kérdezte őt a Jobbik. Orbán Viktor szerint ma egyes nemzetközi erők azon dolgoznak, hogy minél több migránst hozzanak az EU-ba, benne Magyarországra.
A jobbikos Gyöngyösi Márton arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány által bírált magyar származású amerikai üzletember, Soros György a Fidesz szinte összes alapítóját és prominensét támogatta az 1980-as években. „Önök ezt a támogatást az elmúlt 25 évben bőségesen megszolgálták. Nem gondolja, hogy kétarcú, opportunista és hiteltelen, amikor ön a korábbi mecénásával szembefordul? Hogy ízlik, miniszterelnök úr, a zsoldoskoszt?” – kérdezte.
Orbán Viktor azt válaszolta: az antikommunista mozgalom idején – demokratikus ellenzéki mozgalomként – számos támogatást kaptak, ezt sosem titkolták. Nagyon helyes – mondta –, hogy a kommunista rendszer összedöntését nemcsak saját erőből, hanem számukra elérhető, a magyarországi demokrácia megteremtésében érdekelt külső erők támogatását igénybe véve érhették el. „Nagyon helyes, hogy Soros György akkor a kommunizmus ellen, a kommunizmus összedöntése és a szovjet hadsereg kivonása érdekében mozgósította az erőit” – jelentette ki.
A kormányfő szerint azonban ehhez semmi köze a mostani migránsválságnak. Jelenleg egyetlen dologról van szó: „vannak olyan nemzetközi erők, amelyek azon dolgoznak, hogy Magyarországra és (...) az Európai Unió többi országába is minél nagyobb számban hozzanak be migránsokat” – mondta. „Hívhatják akárkinek is, aki ezt finanszírozza, legyenek bármilyen érdemei is a korábbi antikommunista időszakban, ez, amit ma tesz, ellentétes Magyarország nemzeti érdekeivel, és nekünk, miután mi nem vagyunk zsoldosok, hanem a hazánk érdekét képviseljük, ezt világosan meg is kell mondanunk” – fogalmazott. A miniszterelnök megjegyezte azt is: a magyar parlamentben egyetlen párt sincs, amellyel szemben a Jobbik bármilyen erkölcsi igényt támaszthatna.
Korrigálnák a polgármester-fizetéseket
Az MSZP-s Lukács Zoltán azonnali kérdésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a Fidesz immár sokadszor próbálkozik a kistelepülési polgármesterek fizetésének korrekciójával. Illene már rendezni a juttatásukat – mondta.
Orbán Viktor azt felelte: a polgármesteri fizetések hierarchikusak, így „ha az alját megemeljük, meg kell emelni a közepét meg a tetejét is”. Erről szól most a vita – folytatta –, amelynek lezajlásáig a kormányoldal azt javasolta: tegyék lehetővé, hogy a kistelepülési polgármesterek vállalhassanak olyan munkát, amit ma a törvény nem tesz lehetővé nekik. Ez szerinte egy jó irányba tett lépés lett volna, de „önök ezt nem szavazták meg”, ezért tovább folyik a vita - válaszolta az MSZP-s politikusnak.
Orbán megvédte a földeladásokat
Az LMP-s Sallai R. Benedek az elmúlt 25 év privatizációjáról faggatta a kormányfőt, a politikus szerint ugyanis az állami vagyon jó része eltűnt.
A miniszterelnök reagálásában az alaptörvényt idézte, amely rögzíti: az állami, önkormányzati tulajdon nemzeti vagyon. A Ház egyik legfontosabb döntésének nevezte a nemzeti vagyonról szóló törvényt, amely világosan meghatározza a vagyon védelmét. A kormány a vagyon megőrzésére, gyarapítására, hasznosítására helyezte a hangsúlyt, ezt támasztja alá az állami tulajdonszerzés például a Molban, a Rábában és bankokban – mondta, kijelentve: az elmúlt években nőtt a közvagyon.
A kormányfő kiállt az állami földek eladása mellett is, közölve: a befolyt bevétel rendelkezésre áll, felhasználásáról törvényjavaslatot terjesztenek majd a Ház elé.
Orbán nem illetékes Habonyban
A jobbikos Volner János arról érdeklődött, hogy ki Habony Árpád és milyen szerepkörben dolgozik a kormány környékén. Orbán Viktor azt felelte: „a szóban forgó személy nevét egyetlen kormányzati intézmény vagy állami cég fizetési listáján sem találtam, ezért kérdése megválaszolásában nem tartom magam illetékesnek”. Lényegesebbnek nevezte, hogy a „Jobbik új frakcióvezetőjének” egyik korábbi cége jogosulatlanul vont le több mint 10 millió forint áruforgalmi adót, s emiatt az adóhatóság adóbírsággal és késedelmi pótlékkal együtt 21 millió 400 ezer forintot kért számon rajta. Volner János ezután 100 ezer forintért megszabadult a 3 milliós törzstőkéjű cégétől – fejtette ki, hozzátéve: „Volner János tehát adócsaló”.
Az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó arról kérdezett, ki a felelős az aszfaltügyért és a családokkal fizettetik-e meg a 48 milliárd forintos büntetést. A kormányfő leszögezte: a konkrét ügy 2010 előtti. „Ez az önök ügye, az önök sara. Nem értem miért ránk akarják dobálni, ezt önök szúrták el, önök tárgyalták ki az Európai Unióval” – hangoztatta a szocialista képviselőnek címezve, rákérdezve: „Miért nekem hánytorgatják ezt föl?”.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A brüsszeli bürokraták ígérete szerint addig nem ér véget az Európai Tanács csütörtöki ülése, amíg meg nem oldódik Ukrajna finanszírozása.
Washingtontól Pekingig mindenki a saját érdekeit nézi, közben Brüsszel egy kilátástalan és értelmetlen háborúhoz kötné Európa jövőjét. Kacsoh Dániel írása.
A jogállamiság fogalmát elemezve az EP-képviselő azt mondta, ez egy „gumikategória” a jogi objektivitás szempontjából.
Megjöttek a magyarok! – emelte ki a miniszterelnök bejegyzésében.
Levelet írt az Európai Bizottság elnöke.
Amerika új Európa politikájában több ponton visszaköszönnek a magyar miniszterelnök meglátásai, ami nem jósol szép jövőt az Unió vezetésének.
A Shell hangsúlyozta, egyedi, elszigetelt esetről van szó.
Az országok élesen megosztottak abban a kérdésben, hogy Oroszország befagyasztott vagyonát felhasználják-e Kijev megerősítésére.
