Magyar Péter szerint jól csinálják, mégis kőkemény megszorításokra kényszerült Bezzegrománia

Ilie Bolojan új román kormányfő alig lépett hivatalba, máris szigorú intézkedéseket jelentett be.

Szívesebben látna egy rugalmasabb, nemzeti identitást toleráló Európát – mondta Martonyi János volt magyar külügyminiszter, amikor a Danube Institute rendezvényén beszélt az Európai Unió megreformálásáról. A veterán diplomatával egyetértett João Espada portugál professzor is, aki az önkéntesség és a szubszidiaritás elve mellett állt ki. A konferencián fény derült arra, kicsodák a populisták és miért nincs ellenszer az extremizmusra. Tudósításunk.
Az Európai Unió jövőjéről szervezett konferenciát a Danube Institute a Magyarság Házában. A minapi eseményen főként brit és magyar politikai veteránok a finanszírozási problémák és a bevándorlási válság tükrében beszéltek az unióról. Ugyanakkor Nagy-Britannia EU-ból való kilépéséről (Brexit) és annak lehetséges következményeiről is vitáztak a Danube Institute vendégei.
Martonyi János volt külügyminiszter és João Espada professzor a lisszaboni Portugál Katolikus Egyetem Politikai Tanulmányok Intézetének igazgatója arról beszéltek, reformálható-e a válságban lévő Európai Unió.
Espada: Az EU-t rugalmasabbá kell tenni
Három állítást fogalmazott meg Espada professzor: először is azt, hogy a krízishelyzet valóban létezik; másodszor azt, hogy az EU-t meg lehet reformálni; harmadszor pedig, hogy „a reform csakis a flexibilitás és nem a szupremácia felé történhet”. A professzor elismerte az EU eddigi eredményeit, hiszen „megtörtént a demokráciák stabilizációja jogi és intézményi szempontból”, és a sok ország csatlakozása szerinte önmagában is siker.
Megfigyelhető ugyanakkor egy tünet – mutatott rá Espada –, mégpedig a szélsőséges pártok, mint a görög Sziriza, valamint a spanyol Podemos felemelkedése. A Sziriza esete már csak azért is kirívó, mert sikerrel megakadályozta a középutas kormányok koalícióját és így tudta megnyerni a választásokat – idézte a tudós saját tanulmányát, amelyben arra a konklúzióra jutott, hogy a szélsőséges pártok térnyerése egyre drámaibb méreteket fog ölteni. Az egyetlen biztató tény csupán az, hogy „az EU-szerződésben nincsen kilépési záradék” – mondta Espada.
„A középutas pártok képtelenek kezelni az extremisták által felvetett témákat”
Az igazgató szerint „a középutas pártok képtelenek kezelni az extremisták által felvetett témákat”. Ilyen például a decentralizáció ügye, amely azért is állatorvosi ló, mert a mainstream politika éppen a központosító „több Európát” szlogent erőlteti. Ha az országok tehát képesek lennének a decentralizálásra fókuszálni, akkor az Európa-ellenes hangokat hatékonyabban tudnák ellensúlyozni – érvelt a professzor.
A nemzetállamok kérdésében ehhez hasonlóan egy félrevezető vita folyik – fűzte tovább Espada a gondolatmenetet. Habár már Karl Popper is megmondta: „nem létezik olyan vastörvény, hogyan fog fejlődni a társadalom a jövőben”, mégis a liberális-demokrata oldalról sokan azt gondolják, hogy a nemzetállamok el fognak tűnni. Sokkal közelebb áll azonban a valósághoz – mutatott rá –, ha elfogadjuk, hogy „különböző országok vannak Európában különböző integrációs stádiumban”, ezért a nemzeti szint kifejezetten fontos tényező a kontinensen.
Az Európa-projekt ilyen szempontból sikeres lehet, amennyiben megmarad az önkéntesség elve, amely az országok különböző szempontjaira tekintettel tud lenni – hangsúlyozta a professzor.
Martonyi: Ki vagyunk szolgáltatva a kívülről jött hatásoknak
Azzal kezdte beszédét Martonyi János, hogy az ilyen konferenciákon mennyire sok mindennel nem szokott egyetérteni, de João Espada mégis többségében számára elfogadható állításokat fogalmazott meg. Azonban hangsúlyozta: éppen az adja a hasznát az ilyen eseményeknek, ha nem értünk egyet egymással, sőt „Magyarországon mindig érdemes kritikusnak és önkritikusnak lenni”. Ezzel kapcsolatban felidézte, hogy amikor a brit BBC csatornában egy politikai műsorban szerepelt, egy szőke nő úgy mutatta be, mint egy Európa szélén fekvő kis ország miniszterét.
Természetesen ezzel a nézőponttal nem értett egyet Martonyi, de rámutatott arra, mennyire ki vagyunk szolgáltatva a külső hatásoknak, hiszen a pénzügyi válság, a migráció és a terrorizmus is Európán kívülről jött. „Ezek az externális hatások arra mindenképpen jók azonban, hogy rámutatnak a belső gyengeségeinkre”. Ez pedig már egész Európára igaz. A fiskális politika problémái, a schengeni rendszer hátulütői, a határvédelem kudarca, valamint a másod- és harmadgenerációs bevándorlók terrorcselekményei egyaránt belső társadalmi és politikai problémákra mutatnak rá – fejtette ki Martonyi János.
Fundamentális politikai újrastrukturálásra van szükség
Most tehát Európában externális és internális hatásokkal kell egyszerre szembesülni, ezért van szükségünk megfelelő értékháttérre, hogy képesek legyünk megfelelően reagálni – hangsúlyozta Martonyi. Most azonban egy intézményi probléma is megfigyelhető szerinte az EU-ban, hiszen „az eredetileg jól működő módszerek – mint amilyen Jean Monnet integrációs koncepciója volt – ma már kimerültnek tűnnek”. Martonyi szerint nem csupán a módszerekkel van baj, de „fundamentális politikai újrastrukturálásra is szükség van”. A centrumpártok ugyanis – főleg a balközép pártok – nagyon meggyengültek, míg a szélsőséges pártok megerősödtek.
Itt kitért arra is a diplomata, hogy a populizmus megnevezéssel kapcsolatban vannak kétségei, hiszen „a politikai ellenfelem általában a populista, hiszen nem tudom, mit akar, így találnom kell rá egy negatív tartalmú jelzőt”. A bal- és a jobbszél pártjai között vannak ugyan hasonló dolgok, például, hogy esetenként összefognak egymással, ahogy Burgenlandban is, de a populizmus nem a legkifejezőbb jelző rájuk nézve – mondta Martonyi.
További belső gyengeséget jelent a külügyi veterán szerint a megosztottság. Ez a megosztottság látható most Nyugat-Kelet viszonylatban, habár – jegyezte meg – ez nem a migráció kérdésénél alakult ki, hanem jóval régebben, már a keleti bővítésnél.
Európának tolerálnia kellene a nemzeti identitásunkat
A megoldási javaslatokra rátérve azt hangsúlyozta a volt külügyér, hogy „be kellene fejezni vádaskodást”, amely országok és kormányok között, valamint az elit és a társadalom között folyik. „El kell felejteni a koncepciók és ideológiák összecsapását”, ehelyett egyszerűen, flexibilisen és pragmatikusan, a praktikus megoldásokat keresve kell cselekedni. Martonyi elvetette a szerinte őrült föderalizmust, úgy látja, sokkal „rugalmasabb és toleránsabb Európára van szükség, amely tekintettel van a nemzeti identitásra”, amelyre a tagállamok egyébként is alapulnak.
Nevetségesnek nevezte a diplomata azt, ami most egyes EU tagállamokban folyik határvédelem címén, szerinte ugyanis „minden tagállamnak hozzá kellene járulnia a saját biztonságához”. Ugyanígy vissza kellene találnunk a kultúránkhoz – jegyezte meg Martonyi –, hiszen még egy szocialista francia miniszter is felismerte, hogy mekkora hiba volt nem hivatkozni a keresztény-zsidó gyökerekre a bevándorlás kapcsán. Ahhoz, hogy az európai soft powert alkalmazni tudjuk „el kell fogadnunk eredeti identitásunkat” – mondta a volt külügyminiszter. Azt az identitást, amelyre emlékeznünk kell, hiszen ez a nemzeti után a második identitásunk – érvelt Martonyi, majd kijelentette: „Egyike vagyok azoknak, akik szeretik Európát. Próbáljuk megmenteni!”