„A családon belüli, illetve a párkapcsolati erőszak témája elsősorban az angolszász országokban évtizedek óta jól kutatott területnek számít. Az eredmények alapján, minden megfontolt szakember óvatosságra int. A kutatások metaanalízise szerint, a családon belüli erőszak hagyományos kutatási eszközökkel nehezen, vagy csak torzított formában felderíthető jelenség. Számos kutató megkérdőjelezi azt a népszerű és káros közvélekedést is, mondhatjuk nemi sztereotípiát, hogy a férfiak általában hajlamosabbak erőszakos cselekményeket elkövetni mint a nők.
Az erőszakos apa és férfi kép mögött álló egyik lehetséges ok, a bűnügyi statisztikák adatainak módszertanilag hibás értelmezése. A bűnügyi nyilvántartások szerint elsősorban férfiak követnek el erőszakos cselekményeket. A bűnügyi események azonban egyrészt sajátos szociológiai kategóriát jelentenek, másrészt szakértők a bűnügyi adatok lehetséges torzító hatásaira is felhívják a figyelmet. Könnyű belátni, hogy világszerte több férfi által bántalmazott nő kér rendőri segítséget, mint fordítva. Jól mutatja a torzító hatást a londoni rendőrség tapasztalata, miszerint a bántalmazott férfiak felismeréséről tartott képzés után megnőtt a rendőrség által bejelentett esetek száma. További lehetséges ok lehet az a naiv bölcselet, miszerint az erősebb testalkat fokozott agresszióval párosul, melyet semmilyen humánetológia vagy etológiai kutatás sem támaszt alá.