A pályázatokon csaknem félszáz tájépítész, kertész, közlekedési szakember és építész dolgozott.
A pályázatban javasolt parkmegújítás szabadon áttekinthető terei, a pályaműnek a történeti elemekhez és ezen belül is az eredeti, Nebbien-féle parktervhez való visszanyúlása, a parkba tervezett új rekreációs funkciók invenciózus megoldása és a távlatokban való gondolkodásmódja miatt lett a legkiemelkedőbb, első díjra érdemes alkotás. A nyertes terv fontos eleme, hogy jelentősen csökkenti a parkot átszelő aszfalt utak felületét és megoldja a park komplex akadálymentesítését is.
A csaknem 200 éves Városliget az elmúlt évtizedekben egyre jobban lepusztult, növényállománya gondozatlanná vált, elöregedett, a közösségi, pihenési és sportolási lehetőségek beszűkültek, a hosszú ideje használaton kívüli, romos épületek, valamint a parkoló gépkocsik látványa pedig megszokottá vált a valaha Pest egyik legnépszerűbb közösségi helyszíneként működő parkban. A zöldfelület ma csupán a Városliget területének 60 százalékát teszi ki, míg az itt található épületek öt és fél százalékot foglalnak el a parkból: a fennmaradó 35 százalék pedig lebetonozott, parkolók és utak által elfoglalt terület a Ligetben. A tájépítészeti pályázatnak köszönhetően ez utóbbi, burkolt felületek egy részének visszaparkosítása révén minimum 5 százalékkal, összesen legalább 65 százalékra növekszik majd a Városliget zöldfelülete.
Fenntarthatóság
A Liget Budapest Projekt célja, hogy a nyertes tájépítészeti pályázat megvalósításával biztosítsa a park hosszú távú fenntarthatóságát is. Ennek köszönhetően a Városligetben található mintegy 600 beteg fa ápolása mellett közel 1000 új példányt is ültetnek. A park megújuló növényállományának folyamatos és tervszerű ápolása elsődleges prioritás.
A 32 millió forint összdíjazású, egyfordulós pályázat eredményeként a park megújításának munkálatai 2017-ben kezdődnek el és a parkhasználók 2019-ben, az új múzeumok elkészültét követően vehetik majd birtokba a minden elemében megújult, zöldebb és vonzóbb Városligetet.