Spéder Zoltán bankár-nagyvállalkozó és Index-tulajdonos egyik bizalmasának cége is részesedést szerzett a Magyar Posta pénzszállító cégében – szúrta ki a Mandiner a legfrissebb cégadatokban. Az MPT Security Zrt.-ben, amelyet a tavalyi magánosítás után már csak felerészben tulajdonol (vagyonkezelőjén keresztül) a Magyar Posta, egyetlen törzsrészvény cserélt csak gazdát, ám annak birtoklása páratlan hatalmat biztosít a vevő SD-PRO Invest Zrt. számára.
Blokkoló hét tízezrelék
Az MPT alapszabályának értelmében például az egyetlen részvényt birtokló SD-PRO határozatképtelenné teheti a társaság közgyűlését, s ami még keményebb: az alapszabály nem csak a szokásos elővételi jogot biztosítja a részvényeseknek, de mindegyikük írásbeli hozzájárulása is szükséges ahhoz, hogy harmadik személynek részvényt adjanak el. Magyarán: a Posta csak a most az MPT hét tízezrelékét (!) megszerző cég engedélyével értékesíthet bármennyit saját, ötven százalékos tulajdonrészéből. (Nagy kérdés, ezek után mennyit is érnek az ilyen részvények a valóságban.)
Az új szereplővel semmiképp nem oldódik meg az a gond sem, amely elsőre is gyanússá tette az MPT-magánosítást. A döntésekhez ugyanis egyszerű többség kell, ám minthogy ez senkinek nincs meg, valójában együttdöntés szükséges. A Spéder-féle FHB Invest Zrt. (amely így már csak 9,93 százalékban tulajdonos) az SD-PRO Invest Zrt.-nek adott el egy részvényt. Utóbbi cégről nem nehéz belátni, hogy kötődik a nagyvállalkozóhoz, vezetője ugyanis az a Mártonné Uhrin Enikő, aki 2010 óta az FHB felügyelőbizottságának tagja, de a BIF Zrt. igazgatótanácsában is együtt ül Spéderrel.
A Spéder-befolyás tehát nem csökken az MPT-ben, sőt. Változatlan az alaphelyzet: hiába maradt a Posta a legnagyobb tulajdonos, nincs már döntő befolyása például az MPT árképzésére sem. Nem határozhatja meg, mennyiért végzi neki a szolgálatatást a saját résztulajdonában álló vállalkozás: ez pedig azért is problémás, mert az MPT az egyetlen olyan pénzszállító és pénzfeldolgozó a piacon, amely képes kiszolgálni a Postát. (Ami nem csoda, mivel éppen erre hozták létre a kétezres évek elején.)