Benyújtja a 100-100 ezer aláírással támogatott két népszavazási kezdeményezését a parlamentnek az MSZP. A párt azt szeretné, hogy a kormány kvótareferendumával egyidejűleg legyen szavazás az állami szférában a bérplafon bevezetéséről és az állami földek eladásáról. Csak akkor lenne kötelező a népszavazást elrendelni, ha 200 ezer aláírást gyűjtöttek volna.
Az MSZP választmányi elnöke szerint közjogilag ugyanaz a helyzet a szocialisták által támogatott két népszavazás és a kormány kvótareferendumának ügyében, mindegyik kiírásáról az Országgyűlésnek kell döntenie, ezért a frakció hétfőn be is nyújtja határozati javaslatát a parlamentnek.
Botka László szombaton, Budapesten az MSZP választmányának ülése után tartott sajtótájékoztatón eredményesnek és sikeresnek értékelte a párt két népszavazási kezdeményezését, mert egy hónap alatt összegyűjtöttek 100-100 ezer aláírást az állami földek eladásának tilalmáról és az állami cégvezetők bérplafonjáról szóló kezdeményezésekhez. Szerinte ezért a parlamentnek napirendre kell tűznie ezt kérdést.
Ugyanakkor az alkotmány szerint a parlamentnek csak kétszázezer aláírással támogatott kezdeményezés esetén kötelező elrendelnie a népszavazást, százezer aláírás megléte esetén mérlegelhet. A szocialistáknak még lenne három hónapjuk arra, hogy a maradék százezer aláírást összegyűjtsék.
Botka László szerint minden logika azt mondja, hogy egy napon és egy szavazólapon kell lennie a három kérdésnek, nem néhány hónap eltéréssel kell azokat megtartani. A választmányi elnök felhívta arra a figyelmet, hogy egy népszavazás állami költsége több mint hatmilliárd forint. Hozzátette: bíznak abban, hogy a Fidesz politikai presztízskérdésből nem fog ennyi közpénzt kidobni az ablakon.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Az MSZP egykori országgyűlési képviselője úgy fogalmazott: „A rendkívüli idők rendkívüli döntéseket követelnek.” Cserébe komoly kérdések merültek fel a Tisza állítólagos támogatottsága kapcsán.
Egységes tábor, vezető és terv nélkül azonban nehéz lesz választást nyerniük.
A tiszás, akit megkísért a 2010 előtti világ: a baloldali kötődésű Koncz Áront próbáltuk korábbi céges ügyeiről kérdezni. Riportunk.
Az MSZP-elnök emlékeztetett, ők hajlandók lettek volna együttműködni velük, ám Dobrev Klára gőgösen és határozottan visszautasította őket.
Ebben bíznak az olasz kormányfő ellenfelei.
Új szereplők, visszatérők és átrendeződött erőviszonyok.
Az ukránokat nem zavarja, hogy a nyugati szövetségesek kifejezetten kérték, hogy vegyenek vissza az energia elleni támadásokból.
