Az egészségügyben hallgatólagos megállapodás van az ellátási döntéshozók és a politikusok között, az orvosi jövedelmek nagy része pedig illegális forrásból származik – hangoztatták a neves közéleti személyiségekből álló Eötvös József Csoport vitaestjén a Párbeszéd Házában. Lantos Csaba közgazdász, magánkórházat is üzemeltető befektető szerint az EU-n belül Magyarországon a legmagasabb az orvosoknak zsebbe kifizetett pénzek aránya; Oberfrank Ferenc volt OEP főigazgató szerint pedig egyszerűen hazug az egészségügy rendszere. Tudósításunk.
Az Eötvös József Csoport olyan neves közéleti személyiségekből áll, mint Sólyom László volt államfő, Bod Péter Ákos volt jegybankelnök vagy Chikán Attila, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere. A csoport célja, „hogy rendszeres összejövetelekkel olyan intellektuális és értékelvű közösséget teremtsen, amelyben közéleti kérdések színvonalas és őszinte megvitatására kerülhet sor” – állítják magukról.
Ezúttal az egészségügy finanszírozásáról szólt a kör vitaestje, amelyre a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium közreműködésével a Párbeszéd Házában került sor. Az esemény meghívott előadói Oberfrank Ferenc volt OEP főigazgató, valamint Lantos Csaba egészségügyi befektető voltak, a vitát pedig Jakab András, az Eötvös József Csoport tagja moderálta.
Az ellátórendszer nem is tekinthető igazán rendszernek, hiszen például a finanszírozás és a betegellátás teljesen elválik egymástól – kezdte mondandóját Oberfrank Ferenc, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár volt főigazgatója. Szerinte a törvényi szabályozás nem teszi lehetővé a minőségbiztosítást és az ellenőrzést, valamint nincsenek meg a közegészségi állapot szempontjából kritikus prevenció feltételei sem.
A szakember kifejtette, hogy az elsődleges probléma nem a forráshiány, hanem a szabályozásból és a hagyományokból eredő, nem hatékony struktúra. Mivel a szervezeti működés kiszámíthatatlan és átláthatatlan, nem létezik megfelelő államigazgatási menedzsment, amely az egészségügyi szervezetrendszert működtetni tudná.
A fő problémákhoz nem nyúlnak hozzá
„Hogyan működik mindezek ellenére az egészségügy?” – tette fel a költő kérdést Oberfrank. A kutatóorvos szerint „hallgatólagos megállapodás létezik az ellátási döntéshozók és a politika között”, így a fő problémákhoz nem nyúlnak hozzá. Ebben a hazug rendszerben a problémákat nem döntéshozói szinten kezelik, hanem automatikusan kifejlődnek az olyan mikroszintű alkalmazkodási stratégiák, mint amilyen a hálapénz elfogadásának a gyakorlata.
Ugyanakkor az állam egyedül nem tudja megoldani az egészségügy problémáit, erre legfeljebb „tisztes, de nem forradalmi” próbálkozásokat tehet, mint amilyen Ónodi-Szűcs Zoltán öt pontja.
A megoldás az lenne, ha a kormányzat prioritásként, nem pedig ágazati problémaként kezelné az egészségügyet, s ha együttműködne a for-profit és a civil szektorral az intézményi struktúra átalakításában – mondta a volt OEP-főigazgató.
A kettős ellátórendszer nagy financiális gondot jelent
Arról, hogy mi jelenti az egészségügyi szektor fő financiális problémáját, Lantos Csaba közgazdász beszélt. A magánkórházat is üzemeltető befektető elmondta, hogy az EU-n belül Magyarországon a legmagasabb az ún. table payment, azaz az orvosoknak zsebbe, fű alatt kifizetett pénzek aránya. Erre vonatkozóan kutatásokat is végzett, amelyben azt vizsgálta, milyen összetevői vannak az orvosi jövedelmeknek.
A KSH eredményein alapuló becslése szerint az orvosi magánpiaci és állami bérek összege 130 milliárd forintot tesz ki, ehhez képest nagyjából 70 milliárd forintot jelentenek évente a hálapénzre fordított lakossági pénzek. Ami azonban leginkább aggasztó, hogy ezen felül összesen még konzervatív becsléssel is nagyjából 144 milliárd forint bevételre tesznek szert azok az orvosok, akik a kettős rendelés gyakorlatát űzik, azaz az állami ellátórendszeren belül folytatnak magánrendelést – derült ki Lantos elemzéséből.
Ami egyedül bizakodásra ad okot, hogy a kettős finanszírozásról tilalmáról szóló törvény alapján több per is folyamatban van egyes orvosok ellen. Elképzelhető, hogy itt lesz majd a kitörési pont – mondta a szakember.
Vita: a vizitdíjat már soha nem lehet felvetni
A kibontakozó vita során további strukturális nehézségekre mutattak rá az Eötvös Csoport tagjai és a meghívott előadók. Mellár Tamás közgazdász a Lantos által felvetett kettős finanszírozási probléma kezelésére egy olyan ötletet vetett fel, miszerint el kellene választani a társadalombiztosításban, hogy mennyit fizet az ember az alapellátásra és a magánellátásra, és ez alapján lehetne különválasztani az állami és magánfinanszírozást.
A vitához hozzászólva Molnár Tamás, a rezidensek egyik képviselője azt hangsúlyozta: az egészségügyi rendszer egyik fő problémája, hogy az alapellátáson nincsen megfelelő hangsúly, valamint a betegtájékoztatás hiányosságai fölösleges köröket kívánnak a betegtől, míg megkapja a szükséges kezelést. Az elementáris hiányosság azonban a túlságosan kevés orvos, amit ilyen nehézségek mellett lehetetlen orvosolni.
Lantos Csaba ezzel vitatkozva amellett érvelt, hogy elméletileg elég egyelőre az egészségügyben dolgozók létszáma és képesítése a megfelelő működéshez, csakhogy túlságosan szétszórt, fragmentált a rendszer. Az orvosok elvándorlása természetesen súlyosbítja és súlyosbítani fogja a helyzetet, de ezen túl további problémát fog jelenteni, hogy az orvosok leterheltsége jóval magasabb a szükségesnél. Ez elsősorban abból adódik, hogy túlságosan sokszor találkoznak egymással az orvosok és a betegek – a leggyakrabban egész Európában.
Az áthidaló egydimenziós megoldások a politikai realitások talaján állva nem lehetségesek – váltott témát a szakember. A vizitdíj esete is ilyen volt, hiszen a finanszírozásra és a várólistára is gyors megoldást ígért. Az ötlet legitimációja azonban erodálódik és ez a folyamat egészen addig tart, amíg végül aztán már felvetni sem lehet az ötletet. Ezért sem lehet továbbá az egészségügyet átalakító Bokros-csomag fogászati rendelkezéseihez hasonló alapcsomagokat sem eredményesen bevezetni – mondta az egészségügyi befektető.
Egyedülálló egyeztetésekre lenne szükség
A vita végén Mellár Tamás azt vetette fel, hogy szükség lenne egy szélesebb körű egyeztetésre az egészségügyi finanszírozásról. A beszélgetést Oberfrank Ferenc erre reagálva azzal zárta le, hogy valóban szükség lenne egy olyan asztalra, amelynél minden releváns érintett helyet foglal. Ez azonban az „innováció” kategóriába esne, ugyanis a rendszerváltás óta egyetlen szektorban sem jött létre ilyen széleskörű egyeztetés.
Addig is azonban, amíg ez nem történik meg, a betegek is tehetnek lépéseket az egészségügy érdekében, ha saját orvosuknak jelzik a problémákat.
A zöld átállással új erőművek létesülhetnek itthon, a hazai napenergia-kapacitás bővítése rekordokat dönt, klímacélú vállalásainkat pedig már idő előtt teljesítjük. Nagyinterjúnk az energiaügyi miniszterrel ellátásbiztonságról, gazdasági versenyképességről, hálózatfejlesztésekről, energiaárakról.
A megbukott baloldali hatalmakra jól szervezett nemzeti erők kormányra jutása kell, hogy legyen a válasz –mondta a miniszter az Alapjogokért Központ konferenciáján.
A baloldal egyre távolabbról és a történésekről egyre inkább lemaradva nyalogatja sebeit.
A nagy hatású konzervatív gondolkodóról beszélgettünk a Boston Politics szerzőjével.
Az iskolai osztályozásnak megfelelően értékelhetik a betegek egyebek közt az ellátás minőségét, a dolgozók hozzáállását és a tisztaságot.
Harminchét halálraítéltnek változtatta meg a büntetését.
Magyarország EU melletti állandó képviselőjével beszéltük meg az EU-tanács magyar elnökségének kulisszatitkait.
