Titkosítanák az MNB alapítványainak és cégeinek gazdálkodását

A fideszes Bánki Erik jegyzi azt a javaslatot, amely szerint a jövőben az MNB alapítványai nem tartoznának a közérdekű adatok nyilvánosságát biztosító Infotörvény hatálya alá. A törvénymódosítás kiterjedne folyamatban lévő ügyekre is. Az időzítés azért is figyelemre méltó, mert épp a közelmúltban zárult le jogerősen egy ügy, melyben a szocialisták keresete alapján a bíróság az alapítványok adatainak kiadására kötelezte a jegybankot – mutat rá az Index. 

A javaslat kimondja: a jegybank által létrehozott alapítványnál az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét, így ezen adatok nyilvánosságára nem az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény vonatkozna, hanem elegendő a közhasznú szervezetekre vonatkozó nyilvánossági szabályokat alkalmazni.

Nem csökken, hanem nő!

A benyújtó Bánki Erik logikája szerint javaslatával nem csökken, hanem nő az átláthatóság, mivel az MNB alapítványai így közhasznú szervezetnek minősülnek majd és évente beszámolót kell készíteniük. Csakhogy az Infotörvény alapján elvileg bárki kikérhette volna a közérdekű adatokat – évente akár többször is.

Az alapítványokon túl az MNB által létrehozott, akár részben tulajdonolt, vagy általa közvetve irányított cégekre is vonatkozna az új szabályozás. Ezt azzal indokolják, hogy ha a mostani gyakorlat folytatódna, ez egyes esetekben versenyhátrányba hozná az MNB által létrehozott cégeket. A jegybank társaságai úgynevezett nyílt piaci műveleteket is végezhetnek, ezek adatainak napvilágra kerülése előnyt jelentene a pénzpiacon működő más cégeknek – mondta Bánki Erik a törvényalkotási bizottság ülésén.

A javaslat további eleme, hogy megemelnék a jegybankelnök és az MNB más vezetőinek fizetését. Bánki Erik indokolása szerint ezt az indokolja, hogy az új vezetés tevékenysége alatt a jegybank évről évre nyereségesen gazdálkodott, a vezetők fizetése viszont a legalacsonyabb szinten van a kelet-közép-európai régióban, ez igaz az uniós tagállamokkal összevetve is. Megjegyezte, hogy Matolcsy György fizetése még az indítvány esetleges elfogadását követően is jelentősen elmarad Simor András egykori elnök fizetésétől.

Az ügyet gyorsított eljárásban tárgyalja a parlament, hétfőn a gazdasági és a törvényalkotási bizottság napirendjén is szerepelt, kedden pedig már meg is szavazhatja a Ház. 

Péterfalvy: Alkotmányossági kérdések merülnek fel

Péterfalvi Attila NAIH-elnök bírálta a javaslatot. Mint mondta, ugyan elfogadható az üzleti célok védelme a jegybank versenytárs mellett működő társaságainál, de a javaslat számos ponton vet fel alkotmányossági kérdéseket. Ide sorolta, hogy az alaptörvény, az infótörvény és a nemzeti vagyongazdálkodásról szóló törvény – amelyek egy része sarkalatos – egyértelműen meghatározza: az MNB-nek, a vállalkozásainak és az alapítványainak a tevékenysége közfeladatnak minősül, és nemzeti vagyonnal gazdálkodnak. A jogkorlátozásnak ezért konkrét adatokra kell vonatkoznia konkrét indokokkal, de az adatokhoz való hozzáférés nem korlátozható minden tevékenységre.

Az előterjesztés hatályával kapcsolatban a NAIH elnöke felvetette a jogbiztonság kérdését, de a bírói függetlenség korlátozását is, mondván: adatok kiadását előíró jogerős bírói döntés nem juthat érvényre az elfogadásával.

Így emelkednek a bérek

Az mfor.hu összesítése szerint így alakul mostantól az MNB vezetőinek a bérezése:

Matolcsy György MNB-elnök: 2,37 millió -> 5 millió

Nagy Márton MNB-alelnök: 1,9 millió -> 4,5 millió

Gerhardt Ferenc MNB-alelnök: 1,66 millió -> 4,5 millió

Windisch László MNB-alelnök: 1,66 millió -> 4,5 millió

Monetáris Tanács tagjai: 1,43 millió -> 3 millió

Papcsák Ferenc felügyelőbizottsági elnök: 1,2 millió -> 3,5 millió

Felügyelőbizottsági tagok: 0,8 millió -> 3 millió