Regisztráció | Elfelejtett jelszó | Felhasználó törlése

MCC-vita
2016. február 18. 10:01 | Írta: Terján Nóra

Nagy-Britannia az Európai Unió tagja marad, vagy a 2017-es referendumon a kilépés mellett döntenek? Ez az utóbbi idők egyik legforróbb európai vitatémája. De vajon nyerhet-e a szuverenitással az Egyesült Királyság és milyen hatást gyakorolhat egy esetleges kilépés térségünkre, Közép-Európára? A Mathias Corvinus Collegium kerekasztal-beszélgetésén a Brexit esélyeiről elismert brit szakértők ütköztették nézeteiket.

Az Európai Unió egyik legégetőbb kérdését boncolgatták hétfő este a Mathias Corvinus Collegium aulájában: nevezetesen, hogy az Egyesült Királyság tagja marad-e a közösségnek. A beszélgetésen részt vett John O'Sullivan politikai szakértő, a Danube Institute elnöke, aki korábban Margaret Thatcher brit kormányfő tanácsadójaként és beszédírójaként is dolgozott; Malcolm Gillies egyetemi tanár, a London Metropolitan University volt kancellárhelyettese és Brendan Donnelly, a Federal Trust igazgatója, korábbi konzervatív EP-képviselő. A vitát Nick Thorpe, a BBC állandó budapesti tudósítója moderálta.

Miről is van szó pontosan? Miért lenne jó Nagy-Britanniának, és mit nyerhet azzal az EU, ha búcsút intenek egymásnak?

David Cameron miniszterelnök első ciklusa elején még kerülte a kilépést érintő beszédet, ám 2013-ban változtatott a kommunikáción és ígéretet tett arra, hogy ha megnyerik a választásokat, 2017-re referendumot írnak ki az EU-tagságról. Az Unió gyors döntést sürget: a 2017-ig ígért népszavazásra pedig sajtóértesülések szerint már idén júniusban sor kerülhet. John O'Sullivan úgy véli, hogy Nagy-Britannia egy független ország, mindig is az volt, a britek pedig egyáltalán nem ragaszkodnak a tagsághoz. „Nem látunk jó indokot arra, hogy feladjuk a szuverenitásunkat” – fogalmazott. A politika szakértő nevetséges érvnek találja azt, hogy a szigetország túl kicsi lenne, ha „magára maradna”, hiszen erős gazdasággal rendelkezik és „kész elkövetni a saját hibáit”.

Malcolm Gillies és Brendan Donnelly

 

A NATO-tagsággal azonban más a helyzet: egy szintén szoros együttműködésen alapuló szervezet, a tagok mégis önállóan, egymástól függetlenül is cselekedhetnek benne. O’Sullivan az Európai Uniót katonai-biztonsági szempontból is gyengének tartja, szerinte veszélyes fantazmagória, hogy meg tudná védeni Európát Oroszországtól, ha úgy alakulna. Malcolm Gillies figyelmeztetett arra, hogy számos közvélemény-kutatás alapján szerint egyre több országban nő azoknak a száma, akik adott esetben a kilépésre szavaznának, ami arra mutat, hogy az EU-ban valami nincs rendjén. A szuverenitáshoz való ragaszkodásban Gillies szerint Magyarország hasonlít az Egyesült Királyságra: mindkét ország nagyobb önrendelkezést akar.

Donnelly szerint a britek nem is tudtak vagy szoktak alkotmányosan gondolkodni, emiatt pedig az EU-ban irányadó alkotmányos gondolkodás zavaros nekik. O’Sullivan ezzel szemben úgy vélte, hogy a különböző dokumentumrészletből összeálló brit alkotmány elég alap tud lenni a kormánynak. Kérdés, hogy optimálisan mire kell egy uniós közösséget és a politikákat alapozni? „Ott kezdődik a hiba, hogy az Európai szakpolitikái mind a hitre épülnek: hisszük, hogy a döntés jó, és pozitív eredményeket fog hozni” – érvelt O’Sullivan, aki szerint szkeptikusan és kritikusan kellene viszonyulni az adott kérdésekhez, hogy végül a racionalitás győzedelmeskedhessen. Példaként említette az eurózónát, amely egy máig nem rendezett krízist eredményezett. Thatcher egykori tanácsadója a jelenlegi európai válságokat az uniós kontextus számlájára írja. Magyarország helyében viszont nem lépne ki O'Sullivan, mert a mi esetünkben túlsúlyban vannak a tagsággal járó előnyök.

Malcolm Gillies, Brendan Donnelly, Nick Thorpe és John O'Sullivan

 

Gillies szerint a hit és a racionalitás viszont igenis tud együtt működni. Winston Churchillt idézte, aki olyan Európát akart építeni, amelynek mindenki része lehet. „Európában hetven éve béke van, ez pedig minden szuverenitásnál többet ér” – jelentette ki. Ezt pedig az EU-nak és elődszervezeteinek köszönhetjük. Szerinte a változásba vetett hitre mindenképp szükség van. A tagállamokban különböző a nyelv, az oktatáspolitika, a pénznem, viszont az közös, hogy mind a jobban reménykedünk. Donelly szerint viszont a briteket nem igazán érdeklik az európai értékek, de még a közös kultúra sem, ezért még ha a maradás mellett is dönt a brit nép, akkor sem fog megváltozni a hozzáállás az Unióhoz.

Donelly Cameront is bírálta: szerinte a miniszterelnök egy nem létező problémára próbált nem-megoldást találni, ugyanis az EU messze nem jelent annyi megkötést, mint amennyit a kormányfő az utóbbi időszakba felhoz, a Brexit pedig nem oldaná meg problémákat. A volt EP-képviselő szerint az EU-nak elsősorban a migránsválságot és az euró válságát kellene megoldania. Gillies ahhoz a mesebeli fiúhoz hasonlította az Egyesült Királyságot, aki farkast kiáltott – ha sokáig fenyegetőznek a kilépéssel, már senkit nem fog érdekelni. O'Sullivan szerint pedig az EU szempontjából is szerencsésebb lenne, ha kilépne a „folyton panaszkodó, problémázó” ország.

Az MCC aulájában tartott kerekasztal-beszélgetés végén Nick Thorpe a közönséghez fordult, szerintük maradjon-e EU-tag Nagy-Britannia: mindössze heten támogatták az ország kilépését, a jelen lévő diákok, tanárok és érdeklődők zöme szerint maradjon az Egyesült Királyság a közösség része.

 

Fotók: MCC

A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/97220


Összesen 23 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Mivel én éltem britek között, elmondhatom, hogy sohasem érezték magukat a kontinentális Európa részének.

Válaszok:
Megtalálta | 2016. február 18. 10:39
Karvaly | 2016. február 18. 13:36

Ha Svájc és Norvégia esetétől eltekintünk, akkor is nehéz nem észrevenni, hogy az Euróért i smár eleve jóval kevesebben rajonganak. Dánia,Svédország, keleten Szlovákiát és Észtországot leszámítva mindenki. És talán a görögök is jobban jártak volna egy leértékelt drachmával, mint ezzel a mostani kínlódással.

Szóval egyrészt megértem a briteket, másrészt ennek fényében kizárt, hogy az integrációt tovább lehetne erősíteni. Minél szorosabbra akarják húzni a szíjat, annál többen szöknek meg belőle.


"Nagy-Britannia az Európai Unió tagja marad, vagy a 2017-es referendumon a kilépés mellett döntenek?"

Valamit nem értek: Úgy beszélnek a brit
referendumról, mintha annak már meglenne a
végeredménye.


Azt hiszem az a két pont tolja leginkább erre az angol elitet, amit itt sem említettek meg nyíltan. Az egyik az EU német dominanciája, ami alól az angol politika mindig ki akart bújni, stratégiai okokból. A másik fő gond az, hogy az angol pénzügyi szektor, a City dominanciáját veszélyeztetik az EU bankszektorral kapcsolatos tervei. Az angol ipar inkább csak veszíthet a kilépéssel.


Én az angoloknak a következőt javasolnám.

1) megnézni, hogy a munkavállaló hány évet dolgozott a UK-ben, ugyanis az tiszta bevétel volt a szociális rendszer számára.
2) ha munkanélkülivé válik adnék max 1 évig munkakeresési támogatást
3) ha nem talál munkát akkor 1 év után adnék egy hazatelepülési támogatást.

Erre nem gondolt senki? Aki munka nélküli valójában csapdába kerül, főleg ha családja van.
Nem tud a saját hazájában új életet kezdeni, lakás bérelni, kaját venni és otthon is azzal kezdi, hogy munkanélküli.

Sokan hazamennének egy ilyen támogatással.

Válaszok:
Csigorin | 2016. február 18. 14:38

Bocsánat, én voltam a negatív, melléklikkelés volt, 15:0 a helyes arány.


Az Europaeam milyen eset akar lenni? :)

Unionem Europae, ha az Europa mar genitivusban van, akkor arra nem tudsz ratenni MEG egy accusativus vegzodest is pluszban, a declinatio nem ugyanaz mint nalunk a ragozgatasok )


Egyetertek, azzal a kitetellel hogy ez nem az allam dolga. Se a brite, se a magyare.

Viszont kellene ra csinalni egy maganbiztositast. Amit a kitelepult megkot mikor allando munkaja van, fizet legalabb egy evig, es HA onhibajan kivul elveszti a munkajat, es a munkanelkuli segelye lejartaval igenyli a hazatelepulest, akkor biztositjak neki a hazaut koltsegeit, es egy indulocsomagot otthon (pl felevi lakasberlest).



Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:


Regisztráció | Elfelejtett jelszó