Üzent a NAV az ubereseknek: adózni kell!

Az adóhatóság részletes tájékoztatót tett közzé honlapján az Uber-sofőrök számára, amelyben felhívja a figyelmüket arra, hogy tevékenységük adóköteles, ismerteti, hogyan teljesíthetik kötelezettségeiket, továbbá, hogy a különféle adófajták közül melyik, hogyan érinti őket. 

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tájékoztatójában kifejti: a saját nevében és kockázatára, üzletszerűen személyszállítási szolgáltatást végző vállalkozás (természetes vagy jogi személy) tevékenysége adóköteles tevékenység, amelyet csak adószámmal folytathat. 

Üzletszerű személyszállítási szolgáltatást a tevékenységre vonatkozó – nem adójogszabályokban meghatározott – előírások figyelembevételével lehet végezni. A személyszállítási szolgáltatás megkezdését megelőzően dönteni kell arról, hogy valaki szolgáltatását egyéni vállalkozóként végzi, gazdasági társaságot hoz létre, illetve már meglévő egyéni vállalkozása, gazdasági társasága tevékenységi körét bővíti. 

Amennyiben úgy dönt, hogy a személyszállítási szolgáltatást nem gazdasági társaság keretében végzi és még nem vált egyéni vállalkozóvá, akkor az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésére irányuló szándékáról ügyfélkapun keresztül (az erre rendszeresített űrlapon) elektronikusan, vagy a fővárosi, megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál személyesen bejelentést kell tennie. 

Az a vállalkozás, amely az utasok mobilalkalmazáson keresztül jelzett igényeinek teljesítése céljából, szállítási szolgáltatóként a mobilalkalmazás használatával összefüggő megállapodást kötött, a személyszállítási szolgáltatást független vállalkozásként, üzletszerűen, s ebből következően áfa-alanyként végzi. 

Az áfa-törvény hatálya alá tartozik a másik tagállambeli vállalkozásnak a mobilalkalmazással összefüggő, ellenérték fejében nyújtott szolgáltatása is, az e szolgáltatást terhelő adót a szolgáltatást igénybe vevő belföldi (személyszállítási szolgáltatást nyújtó) adóalanynak kell a bevallásában fizetendő adóként szerepeltetnie.

A személyszállítási szolgáltatást végző adóalanyok esetében jellemzően az alanyi adómentesség választása és az általános szabályok szerinti adózás fordulhat elő.

Az adóalany, akinek székhelye, állandó telephelye vagy az előzőek hiányában lakóhelye, szokásos tartózkodási helye belföldön van, jogosult alanyi adómentességet választani, ha a bejelentést megelőző adóévben az általa teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások összesített ellenértéke, valamint a bejelentés adóévében a gazdasági tevékenysége után ésszerűen várható (illetőleg tényleges) bevétele nem haladja meg az alanyi adómentesség választására jogosító 6 millió forintos összeghatárt. 

Az alanyi adómentességet választó adóalany nem mentesül a másik tagállambeli adóalanytól igénybe vett szolgáltatás után teljesítendő adókötelezettség alól, ezzel összefüggésben közösségi adószámmal kell rendelkeznie. Az alanyi adómentes adóalanyt főszabály szerint nem terheli adófizetési kötelezettség, ugyanakkor adólevonásra sem jogosult. Alanyi adómentesként is adófizetési kötelezettség terheli azonban a mobilalkalmazás kapcsán másik tagállambeli adóalanytól igénybe vett szolgáltatás után. Az adóalapot a másik tagállambeli adóalanyt megillető díj képezi, adólevonási jog ez esetben sem illeti meg.

Az alanyi adómentes adóalanynak is számlát kell kibocsátania az általa nyújtott szolgáltatásról, azzal, hogy a számlájában áthárított adó vagy az adó kiszámításához szükséges százalékérték nem szerepelhet, és a számlában egyértelműen utalni kell a mentességre – hívja fel a figyelmet az adóhatóság.

Az általános szabályok szerint adózó adóalanynak be kell jelentenie, ha egy másik tagállambeli adóalannyal kíván kereskedelmi kapcsolatot létesíteni, ilyennek minősül többek között a mobilalkalmazással kapcsolatos szolgáltatást nyújtó másik tagállambeli adóalannyal létesített kapcsolat is. A vállalkozás bejelentése alapján a NAV közösségi adószámot állapít meg a számára.

A vállalkozásnak az utas felé teljesített szolgáltatása után 27 százalékos áfát kell fizetnie. Mivel az utas által megfizetendő díj az adót is tartalmazza, ennek a díjnak a 21,26 százaléka képezi a fizetendő adót. A vállalkozást is adófizetési kötelezettség terheli továbbá a mobilalkalmazás kapcsán másik tagállambeli adóalanytól igénybe vett szolgáltatás után. Az általános szabályok szerint adózó vállalkozást olyan mértékben illeti meg az adólevonási jog, amilyen mértékben az adott terméket, szolgáltatást az adóköteles tevékenysége érdekében használja, hasznosítja.

Az utas számára személyszállítási szolgáltatást nyújtó vállalkozás nem mentesül a számlaadási kötelezettség alól (számla helyett nem bocsáthat ki nyugtát), ha az utas a szolgáltatás teljesítésének időpontjáig készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel nem fizeti meg neki az ellenértéket. A számlaadási kötelezettséget teljesíteni lehet papír alapú vagy elektronikus számla kibocsátásával is, és meghatalmazott útján is.

A tájékoztató kitér arra is, ha valaki egyéni vállalkozóként végzi tevékenységét, választhat, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény (Katv.) vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja-törvény) egyéni vállalkozókra előírt rendelkezései szerint állapítja meg adókötelezettségét. A tájékoztató felhívja a figyelmet arra is, hogy az Uber-rendszer keretében végzett személyszállítási szolgáltatás nyújtására jogi személyiséggel rendelkező vállalkozást, gazdasági társaságot is létre lehet hozni, és ismerteti ezzel kapcsolatban is a fontos tudnivalókat.