Új jobboldal

Thierry Baudet: Az EU jelenti a veszélyt Európára

2016. február 5. 16:48

Az Európára leselkedő két legnagyobb veszélyforrás ma egyrészt a radikális, univerzalista iszlamizmus és az európai projektért is felelős, szintén radikális, univerzalista progresszív ideológia – jelentette ki Thierry Baudet holland jogfilozófus, író, az európai új jobboldal egyik véleményvezére a budapesti Danube Institute-nál tartott előadásán. Baudet szerint Magyarország szerencsés, hogy „megúszta” az eurót; s hazánkat azért is méltatta, mert „fellázadt a nyitott határok európai parancsa ellen”. Tudósításunk.

Az otthon eszméje

A határokat meg kell védeni az államok, a jog és a demokrácia védelmében – szögezte le Thierry Baudet holland jogfilozófus és író a beszéde elején a budapesti Danube Institute előadótermében. Baudet, aki Hollandiában aktív közszereplőnek, véleményvezérnek, az új jobboldali gondolkodás egyik  fő alakjának számít, most egyik könyvének magyarországi megjelenése alkalmából volt a Századvég és a Danube Institute vendége Budapesten.

Baudet a kerítések tipizálásával kezdte mondandóját: szerinte a régi Vasfüggöny azért épült, hogy az embereket bent tartsa, míg most azért épülnek kerítések az európai országok határain, hogy bizonyos emberek kívül maradjanak. Ő személy szerint örül annak, hogy Magyarország kilépett a Vasfüggöny mögül és immár hazánkon túl húzódnak Európa határai. 

Az otthon – ez az az eszme, ez az a fogalom, ami köré Thierry Baudet gondolkodását építi. Az otthon szerinte az a hely, ahol az ember élni szeretne, a saját szeretteivel és társaival, a saját szabályai és szépségeszményei szerint. „Az otthon az a hely, ahol berendezkedhetünk úgy, ahogy mi magunk szeretnénk.” 

Baudet az otthon görög szavát, az „oikoszt” használja magyarázatként. Az oikosznak szerinte vannak etikai, esztétikai és politikai dimenziói. Az otthon lehet egy családé, de lehet egy közösségé, egy egész nemzeté is. „És ez az otthon most veszélyben van” - mondja. Az otthon dimenzióit szerinte aláássa a liberálisnak, baloldalinak nevezett eszmerendszer, vagy a nyitott társadalom elmélete. Ennek követőit nevezi Baudet oikofóbnak – szembeállítva őket a xenofóbokkal. Az oikofóbok univerzalizmus-hívők és szupranacionalisták, akik minél több dolgot egységesítenének a világon.

Nacionalizmus kontra imperializmus

Thierry Baudet kifejtette: ő maga felsőoktatási tanulmányai elején, a 2001. szeptember 11-ei merényletek idején jött rá ezekre az összefüggésekre. Elárulta: addig verseket írt, a 19. századi dekadencia érdekelte őt, de a New York-i merényletek ébresztőként hatottak rá. „Vannak emberek, akik meghalnak a Nyugat-ellenes eszméikért, amik tagadják mindazt, amiben hiszünk?” – csodálkozott rá a fejleményekre. Számára furcsa érzés volt az, hogy nem mindenki osztja azokat az eszméket, amikben a nyugati ember hisz.

A holland előadó megemlékezett Pim Fortuynról, a holland bevándorlásellenes politikusról, aki akkoriban már mindennapos életveszélyes fenyegetéseknek volt kitéve, de az akkor illetékes miniszter szerint nem volt veszélyben – majd mégis megölték őt. „Fortuyn programja az volt: megvédeni a holland identitást az iszlamistákkal és az univerzalistákkal szemben.” Thierry Baudet rájött a legfőbb problémára: az otthon, az oikosz eszméje van veszélyben.

Hogy miért van veszélyben? Baudet szerint a válasz részben a progresszív történelemszemléletben keresendő, amely különös módon ítéli meg a múltat és a jövő lehetőségeit, és amely a 2. világháború után kelt igazán életre. Arról beszélt: Hollandiában a tankönyvek úgy beszélnek a háborúkról, hogy azok a nacionalizmusok miatt törtek ki a történelem során, ezért a legfőbb feladat a nemzetek felszámolása - s ezt hallani folyamatosan a holland médiában is. „De mindez alapvetően téves” – fűzte hozzá Baudet. Könyvében ő amellett érvel, hogy nem a nacionalizmus, hanem a mindenkori imperializmus okozta a háborúkat, amikor egy nagyhatalom rá akarta erőszakolni a saját világképét, berendezkedését egy másik nemzetre. 

Thierry Baudet előadásában ebből a szempontból elemezte a napóleoni háborúkat, melyben szerinte imperialista célokból és univerzalista eszmékért haltak meg milliók a hosszú háborús évek során Európában. „Napóleon nem volt tekintettel a régi berendezkedésre, a hagyományokra: mindent átrendezett, ő volt az első euroföderalista” – fogalmazott a holland jogfilozófus. 

A EU és az iszlamizmus veszélyforrásokat jelentenek

„Ma az EU valójában egy anti-európai szervezet, pontosan az EU lép fel az európaiság ellen, felszámolva a kontinens sokszínűségét, különbözőségét, eltérő hagyományait” – szögezte le Thierry Baudet. Szerinte most, amikor a migránsok beáramlása történik, Európa a polgárháború felé sodródik. Baudet emlékeztetett az Osztrák-Magyar Monarchia sorsára, amely soknemzetiségű birodalom volt, és néhány évtized után, a belső feszültségek miatt szétrobbant. Az előadó a hitleri Németországban és a fasiszta Olaszországban sem a nacionalizmust, hanem épp az imperialista univerzalizmust látta a valódi hajtóerőnek. Nemzeti gondolaton túli, posztnacionalista ideológiára épült a kommunista Szovjetunió is – fűzte hozzá. 

„A két legnagyobb veszélyforrás ma egyrészt a radikális iszlamizmus, amely az umma posztnacionalista, univerzalista eszméjében egyesítené a különböző etnikumú muszlimokat; másrészt pedig az európai projekt, amely jelenleg veszélyt jelent a nemzetek békés együttműködésére” – fogalmazott élesen Thierry Baudet. Az eurofilek ideológiáját a marxizmussal vetette össze: Marx és követői olyan trükkös történelemfelfogást alakítottak ki, hogy akkor is igaznak mondhatták az ideológiájukat, ha a „nemzetközi munkásosztály” fellázad (hiszen ez elkerülhetetlen a marxizmus szerint); de akkor is igazolva láthatták magukat, ha nem történik meg a világforradalom (hiszen ez annak bizonyítéka, hogy a munkások még el vannak nyomva). 

Baudet szerint az eurofilek hasonlóan érvelnek most: ha az európaiak többsége lelkesen kiáll az EU további elmélyítése mellett, akkor igazuk van nekik; ha meg a többség ellenkezik, akkor annak csakis a populizmus az okozója, amely szembehelyezkedik az „igazsággal”. Az előadó szerint ők nagyjából úgy gondolkodnak: „Lehet, hogy vannak még hibák, de a történelem megy előre, a jövőképünk továbbra is ugyanaz, az egységesülésnek meg kell történnie”. Ez szerinte a történelem utópisztikus szemléletére utal. Aki ennek híveivel vitába száll, annak egy egész világképet kell megkérdőjeleznie. Baudet szerint ezt csinálta annak idején Fortuyn is. „A progresszív utópistákat nem érdekli a bonyolult, nehéz valóság. Nekik vízióik vannak: egy irányba kell tartani, mert ez a történelem menete; és ha ezzel szembehelyezkedsz, akkor az idők és a történelem ellensége vagy, reakciósként kilépsz a történelem folyamából. Olyannak írják le az emberiség történelmét, mint egy hernyó átalakulását pillangóvá.

Magyarország fellázadt a parancs ellen

A holland jogfilozófus szerint Magyarország szerencsés, hogy „megúszta” az eurót, amelyben különböző fejlettségű országok vannak összezárva egy rendszerbe. Baudet méltatta Magyarországot azért is, mert „fellázadt a nyitott határok európai parancsa ellen”.

Thierry Baudet elmondta: könyvében amellett érvel, hogy határok nélkül nem lehetséges a demokrácia, mert nincs lehetőség a kollektív döntéshozatalra. Szerinte minél több jelenség (migráció, internacionalizmus) ássa alá a nemzeti közösségek cselekvőképességét, annál nehezebb lesz döntéseket hozni. Baudet példaként hozta a Közel-Keletet, ahol nincsenek valódi területekhez kötött identitások, ezért nincsenek is stabil demokráciák. Előadása végén úgy fogalmazott: „A nemzet adja az egyetlen kohéziós erőt egy működőképes demokráciához és a jog uralmához”.

 

***

A Thierry Baudet-val készült 2014-es interjúnkat itt olvashatják:

Soha nem valósulhat meg Európa politikai uniója

A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/96828