Ángyán József szerint eddig nem hangzott el észérv amellett, hogy a kormány miért adja el az állami földeket. A volt államtitkár szerint a vevők egy része szinte ingyen veszi meg a földeket, mivel korábban bérleti díjat fizettek az államnak, most viszont a hitel törlesztőrészletét fizetik. Ángyán szerint Mészáros Lőrincék megvásárolják a földeket, majd a közös cégnek bérbe adják, hogy együtt műveljék azt.
Ángyán József a földárveréseket elemző jelentésében újfent kritizálta a kormányzati kommunikációt és a földárverés gyakorlatát – írja a NOL. A volt államtitkár szerint arra megy ki a játék, hogy az oligarchák egybefüggő nagybirtokokat kapjanak.
Ángyán szerint arra az egyszerű kérdésre, miért is kell az állami földeket dobra verni, semmilyen észérv nem hangzott el eddig. Az ugyanis meglehetősen átlátszó indok, hogy a kormány „a külföldiektől igyekszik ily módon megvédeni a magyar földet”, hiszen senki, még az Európai Unió sem kényszerítheti arra az államot, hogy eladja a tulajdonában lévő földeket. Számos országban – például az Egyesült Királyságban – ezzel szemben inkább az a gyakorlat, hogy ezeket a földeket tartós bérbe adják a gazdálkodóknak. Félrevezető az a kormányzati kommunikáció is, miszerint „kis, elszórt földdarabokról” van csupán szó, amelyek megvásárlásával nagy, egybefüggő birtokokat nem lehet kialakítani.
A valódi „kétkezi gazdálkodóknak” nincsenek tartalékaik, így a nagyobb méretű földek esetében nem tudnak beszállni a licitekbe, nekik valóban csak az elaprózott földdarabok jutnak. Az igazi, zsíros falatok megszerzéséhez tőke kell – igaz, nem feltétlenül azoké, akik megveszik a földeket. Az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank igen jutányos hiteléből vásárolnak ugyanis a vevők, így valójában az állam egyik zsebéből a másikba teszi a pénzt. A vásárlók egy része a korábbi földbérleti pályázatokon nyertes bérlőként indul a liciten, eleve elsőbbséget élvezve. Ők nagyjából annyi hiteltörlesztő részletet fizetnek havonta, mint amennyi a korábbi bérleti díj volt. Vagyis Ángyán szerint lényegében ingyen kapják meg a földet.
Mészárosék maguknak adják bérbe a földeket
Egy nagyobb család azonos háztartásban élő tagjai, közös cég részvényesei vagy éppen azok rokonai saját jogon, földművesként is szerezhetnek 300-300 hektár földtulajdont. Ha ezt a saját cégüknek adják bérbe, ahhoz hatósági hozzájárulás sem kell, s a birtokmaximum meghatározásánál annak méretébe sem számít bele ez a terület.
Az NFA által közzétett árverési eredményeket előzetesen elemezve a Csákvári Mg. Zrt. vezérkara, vagy éppen Mészáros Lőrinc és családja ezt a gyakorlatot követi. Mészárosék esetében a családfő, a felesége – Mészárosné Kelemen Beatrix –, a lánya – Mészáros Beatrix – és a bátyja – Mészáros János – saját jogon, „földművesként”, kikiáltási áron bevásárolt a dobra vert állami földekből – fogalmazott Ángyán József, aki szavai szerint nem lenne meglepve, ha ezeket a földeket a licitnyertesek később bérbe adnák saját cégüknek, a Búzakalász 66 Felcsút Mg. Kft.-nek, így vonva egy kézbe az ezer hektárt meghaladó területet.
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Az európai polgári kezdeményezés elindítói szerte a kontinensen mozgósítanak azért, hogy rászorítsák az EU vezetőit a migrációs politika radikális, európai érdekeket képviselő átalakítására.
Az Europol felhatalmazást kap arra, hogy a tagállamokat bűnügyi nyomozásokra ösztönözze.
A külpolitikai szakértő szerint az Európai Unió egyre nehezebben tudja összeegyeztetni a Szerbiával szembeni elvárásait a térség valóságával, az idő pedig nem az EU bürokratáinak dolgozik.
A drónbeszerzést támogató hatmilliárd eurós védelmi csomag első részletét a következő napokban folyósítják.
„Ez nem ígéretpolitika — ez valódi, komoly, európai forrás, amely közvetlenül a parajdiakat segíti. Most a bukaresti kormányon a sor” – fogalmazott Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő.
Hiába akar a britek jelentős része visszatérni az EU-ba, az unió urai nem olyan lelkesek.
Egy középkori sír feltárása után a kutatócsoport tagjai életüket vesztik, az egyetlen túlélő pedig egy olyan hajsza közepén találja magát, amelynek a szálai Aba Sámuel korától napjainkig vezetnek. Gyarmati-Paor Zoltánnal, az Arc/vonal című regény alkotójával beszélgettünk.
A Nature megírta: akit folyamatosan azzal bombáznak, hogy a szexuális irányultság „fluid”, hajlamos fluiddá válni. Francesca Rivafinoli írása.
