Mandoki: Az integráció a bevándorlók felelőssége
A Nyugatra „disszidált” rockzenész azt írja, mivel akkoriban egy szót sem beszélt németül, az első dolga volt, hogy minden szabad percében tanuljon németül.
Ezek a férfiak törvényszerűen egyre agresszívabbakká válnak.
„Kínában zabolátlan fiatal férfiak tömeges megjelenésével kell számolni (a), és ez félelmetes átalakulásokat eredményezhet a társadalomban” – írja Mara Hvistendahl a New Republic-ban.
Mint a Metazin is részletesen beszámolt róla, a Távol-Keleten jóval több a fiúgyermek (b), mint a lány, és ennek hátterében a célzott abortusz, továbbá a leánycsecsemők körében feltűnően magas halálozási arányszám áll. A fiúgyermek hagyományosan értékesebbnek számított a keleti társadalmakban (is), de most orvosi eszközök is rendelkezésre állnak a szelekcióhoz. Egyúttal eltűnőben vannak, sőt, Kínában gyakorlatilag el is tűntek az ennek útjába etikai akadályokat állító hagyományos közösségi tekintélyek.
Kínában különösen nagy lökést adott a nemi szelekciónak a harminc éve elindított népesedéspolitika, amely azt erőlteti, hogy a párok egyetlen gyermeket neveljenek, mivel a hatvanas-hetvenes években kezelhetetlen népességrobbanás fenyegetett. A családok jelentős része gondoskodik róla, hogy az az egyetlen gyermek fiú legyen." [1]
Talán nem véletlen, hogy a migránshordák minapi németországi - eddig ismeretlen - akciójáról Kína egykepolitikája jutott eszembe. Amely talán áldás volt a világnak, hiszen Kínában megállította a népességrobbanást (de nem állította meg Indiában, így tulajdonképpen nem történt semmi), de bizonyosan átok a kínaiaknak. Nevezetesen, az egyke szabályok bevezetése egy generációval később a társadalomban - a jelentős férfitöbblet miatt (évente milliós nagyságrendű fiútöbbletről beszélünk!) - olyan kielégítetlen és agresszívvá váló férfihordákat eredményeztek, amelyek elkezdtek harcolni a nőért. A fent hivatkozott forrás [1] erről is ír:
„Mara Hvistendahl olyan kutatásokra is hivatkozik, amelyek szerint az erőszakos hajlamokat erősítő férfi nemi hormon, a tesztoszteron szintje a házas emberek körében alacsonyabb, s válásuk után ismét megnő. Egyúttal arra is van adat, hogy a nőtlenek vérében mindvégig magasabb a tesztoszteron-szint az átlagosnál.”
Vagyis, a párosodást - minden hiedelemmel és szentimentális elmélettel, poéták által versekben megénekelt szent állapottal ellentétben - nem a plátói szerelem, hanem a hormonok vezérelte szaporodási kényszer váltja ki (a férfiaknál a tesztoszteron, a nőknél az ösztrogén). Úgy is fogalmazhatok, hogy a szerelem nem más, mint hormonszint jelentős megváltozása a vérben, amely egyfajta sajátos hallucinációkat kelt az agyban.
Visszatérve a kínai példához, mivel a mostani 20-30-40-es generációban a férfiak száma lényegesen nagyobb, így kénytelenek komolyan megharcolni a korlátozott számú nőért - utat engedve a szaporodási parancsnak. Ez pedig az általános agresszió növekedéséhez vezet. Itt jegyzem meg, hogy a „normális társadalmakban”, ahol kb. felel-fele a nemek aránya, a férfiak száma születéskor egy-két százalékkal magasabb, ám az ivarérett korra ez már megfordul, és nőtöbblet van. És bár a férfiak a „normális társadalmakban” is megküzdenek a „jó nőkért”, lásd villogás a jobb verdákkal, a kocsi slusszkulcsának pörgetése az ujjakon, vagy egy státusszimbólum értékű telefon látványos kihelyezése az asztalra egy kávézóban vagy étteremben, avagy olykor a kocsma/diszkó verekedések (és persze a nők is próbálnak a „jó pasikból” válogatni), de azért a vége az, hogy minden férfinak jut nő, akinek „van elég vér a pucájában”. Inkább nők maradnak egyedül a legvégére, ám ennek nincsenek olyan agresszióhoz vezető társadalmi kihatásai, mint a férfiak tömeges egyedül maradásának.
És akkor most foglalkozzunk a szilveszteri németországi agresszív migráns hordákkal.
Az a migránshullámok puszta szemrevételezésével is látható volt [2], de kutatások is foglalkoztak vele, hogy a migránsok mintegy 70-80%-a ereje teljében levő 18-40 év közötti férfi, akiknek a vérében - párkapcsolati értelemben nő nem lévén a közelében - szinte habzik a tesztoszteron. Vagyis ma Németországban - csak a 2015-ös illegális bevándorlás következtében - mintegy 8-900 ezer kielégítetlen, agresszív férfival kell számolni. Ha ehhez hozzáadjuk a korábbi évek, és a 2016-os év várható beáramlását (ha nem történik semmi; de egyelőre annak semmi jele, hogy végre megállna a migráció), akkor csak Németországban máris jelentős a „zabolátlan fiatal férfiak tömege”, vagyis az a férfitöbblet, amiről Mara Hvistendahl beszél Kínával kapcsolatban, amikor is az agresszió várható fokozódásáról ír.
Ezek a férfiak törvényszerűen egyre agresszívabbakká válnak, és ez óhatatlanul olyan eseményekhez vezet, mint aminek sajnos csak utólag, napokkal később - hála a liberális és hiteles nyugati sajtónak - tanúi lehettünk Kölnben és más német városokban.
Szeretném megjegyezni, hogy ezen nem sokat segít, ha Köln város (női!) polgármestere majd alkalmazkodási és elővigyázatossági szabályokat ír elő a német nőknek [3]. Ez ugyanis - azon túl, hogy tönkreteszi a németek megszokott hétköznapi életét - nem old meg semmit. A túlzubogó tesztoszteron előbb-utóbb utat tör magának. A kielégítetlen muzulmán férfihordák megtalálják a módját a levezetésnek. Ha nem ilyen tömegrendezvényeken, akkor majd egyenként vagy kis csoportokban az utcákon, a parkokban, előbb éjszaka, aztán, ha az nem lesz elég, akkor nappal is és nem csak szabadidőben, de majd munkába menet vagy onnan jövet is. Várhatóan elszaporodnak a nőrablások és a rövidebb-hosszabb szexrabszolgaságba kényszerítés vagy kényszerprostitúció, és előbb-utóbb összecsapások várhatók a még szexuálisan aktív (párkereső) német férfiak és a migráns férfiak között. Ez bandaháborúkhoz, de akár polgárháborús állapotokhoz is vezethet.
Aminek nem látni a végét.
Az egyetlen megoldás a probléma azonnali levezetésére a gyors kiutasítás és hazatoloncolás lenne (ami aligha várható, hiszen láthatjuk, hogy az egész migrációs probléma mögött a német társadalom reprodukciós képességének elvesztése és a német gazdaság munkaerőigénye, azaz - kicsit nyersen fogalmazva - a német rabszolgaimport áll, ezt a mai német kormány aligha szándékozik megállítani) vagy a letelepedés engedélyezése - családegyesítéssel. De kérdés, hogy ezeknek a migráns férfiaknak van-e egyáltalán párjuk, és ha igen, akkor ha mindet beengedjük, az nem súlyosbítja-e tovább - immár másfajta problémákkal - az amúgy is súlyos európai migrációs helyzetet.
*
[1] http://nol.hu/archivum/archiv-499647-298280
(a) http://www.tnr.com/politics/story.html
(b) http://www.metazin.hu/node/1002
Megjegyzés: a nol.hu (2008.07.22-es keltezésű) cikkében idézett (a) és (b) források (már) nem elérhetők (vélhetően valósak, csak vagy archiválták őket, vagy előfizetéshez/regisztrációhoz kötött a megnyitásuk; esetleg a forrásoldalak átszervezésével elvesztek a hivatkozások)
[2] https://www.facebook.com/photo.php?fbid=1028751370509232
[3] http://mandiner.hu/cikk/20160105_noknek_ir_elo_magatartasi_szabalyokat_koln_polgarmesternoje