Erős Európát akarunk – ismertette Orbán Viktor a David Cameronnal folytatott megbeszélés konklúzióját a tárgyalást követő sajtótájékoztatón, ahol kiderült: abban is egyetértettek, hogy a nemzeti parlamentek szerepét újra kell gondolni. Orbán kérte kollégáját, legyen tekintettel az Angliában becsületesen dolgozó magyarokra, ugyanakkor osztja azt az nézetet, hogy a szociális visszaéléseknek véget kell vetni. Cameron szerint mindkét ország lelkes tagja az EU-nak és a NATO-nak.
„Mind a ketten erős Európát akarunk” - jelentette ki Orbán Viktor kormányfő a David Cameron brit miniszterelnökkel folytatott csütörtöki budapesti tárgyalása után az Országházban. „Egy erős Európának pedig versenyképes Európának kell lennie” – tette hozzá David Cameronnak az unióval kapcsolatos négypontos javaslatáról szólva, amelyből „mi hármat úgy, ahogy van teljes mellszélességgel támogatunk”. „Szellemi és stratégiai egyezés van közöttünk” – fogalmazott a magyar kormányfő.
Közölte: azonos a brit és a magyar álláspont arról, hogy a nemzeti parlamentek szerepét újra kell gondolni az EU-n belül, továbbá hogy az eurózónához nem tartozó országoknak egyenlő elbánást kell biztosítani az EU intézményrendszerében. Egyetértettek abban is – folytatta –, hogy a szociális rendszeren belüli visszaéléseket ki kell iktatni minden EU-tagállamban.
Nagy-Britanniában keményen dolgozók
Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a magyar kormány a becsületesen dolgozó magyar emberek érdekében áll ki mindenhol. Ezért azt kérte brit kollégájától, javaslataik megfogalmazásakor legyenek tekintettel arra, hogy a magyar emberek elsöprő többsége Nagy-Britanniában becsületesen dolgozik, és munkájával, befizetéseivel hozzájárul a szigetország gazdaságához.
Ha ezen a területen változtatni akarnak, azt a visegrádi négyek (Magyarország mellett Csehország, Lengyelország és Szlovákia) szeretnék közösen megismerni és közösen megállapodni róla – mondta Orbán, megjegyezve, hogy jó esélyt lát erre.
E témáról kérdésre Orbán Viktor külön is beszélt, fontosnak nevezve, hogy a Nagy-Britanniában dolgozó magyarok ne szenvedjenek el semmilyen hátrányos megkülönböztetést.
Ugyanakkor – közölte – Magyarország minden olyan ésszerű javaslatra nyitott, amely megszünteti a visszaéléseket a szociális ellátások területén, mert „azt mi sem engedjük meg Magyarországon”.
Nem vagyunk migránsok, nem élősködni megyünk
A magyar miniszterelnök aláhúzta: „mi nem migránsok vagyunk az Egyesült Királyságban”, hanem uniós állampolgárok, akik szabadon vállalhatnak munkát az Európai Unióban mindenhol. A magyarok nem élősködni mennek Nagy-Britanniába, nem elvenni akarnak az ott élőktől, hanem dolgozni szeretnének, és jól is dolgoznak – mondta, jelezve, hogy a brit statisztikai hivatal adatai szerint 55 ezer Magyarországon született munkavállaló dolgozik ma Nagy-Britanniában. Magyarország becslései szerint a Nagy-Britanniában dolgozó magyarok összességében több adót és járulékot fizetnek be, mint amennyi ellátást kapnak – fűzte hozzá.
Orbán Viktor arra számít, David Cameronnal megtalálják majd azt a megoldást, amely a magyar munkavállalóknak is megfelel, és a brit kormány céljait is szolgálja. Arról is biztosította brit kollégáját, hogy Magyarország NATO-partnerként - az ország méretéhez illeszkedő súllyal - a jövőben is részt fog venni a szíriai és iraki nemzetközi akciókban.
Fenn akarjuk tartani Schengent
A magyar-brit kétoldalú ügyeket a kormányfő rendben lévőnek nevezte, emlékeztetve, hogy Nagy-Britannia az ötödik legnagyobb befektetője Magyarországnak, ahol 700 brit cég dolgozik, ezek pedig összesen több mint 50 ezer embert alkalmaznak.
A migráció témájában Orbán Viktor kérdésre azt mondta: a józan ész azt diktálja, hogy minden felelős kormány védje saját polgárait. Magyarország fenn akarja tartani a schengeni szerződést, amihez meg kell védeni a schengeni határokat – közölte.
Lengyelországi öregfiúk-találkozó
A tájékoztatón Orbán Viktort megkérdezték szerdai lengyelországi magánlátogatásáról is, amelynek során találkozott Jarosław Kaczyńskivel, a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) elnökével. Ezzel kapcsolatban jelezte, látta azokat a „spekulációkat”, amelyek szerint „a lengyelországi öregfiúk-találkozó” összefüggésben lenne a csütörtöki budapesti magyar-brit megbeszéléssel. „Ez nincs teljesen így” – mondta. Végignézve „a mostani európai, különösen közép-európai politikai palettán, a lengyel kormányzópárt elnöke és jómagam a kevés talpon maradt rendszerváltók közé tartozunk. Ez a szabadságharcosok öregfiúkklubja tulajdonképpen. Örömmel látogattam meg a lengyel barátainkat, és ott megerősítettük a lengyel-magyar stratégia együttműködést” – fogalmazott.
Cameron: Az EU és Nagy-Britannia fontosak egymásnak
Nagy-Britanniának és Magyarországnak hasonló elképzelései vannak az EU-ról, működő Európát akarnak – mondta David Cameron a sajtótájékoztatón. Kiemelte a szubszidiaritás jelentőségét, és azt, hogy fair szabályok legyenek, egyenlő bánásmódban részesüljenek az eurózónán belüli és az azon kívüli tagállamok, továbbá, hogy tartsák tiszteletben a nemzetállamokat.
Cameron kijelentette: Nagy-Britanniának fontos, hogy egy megreformált Európai Unióban maradjon, és az EU-nak is fontos Nagy-Britannia, hiszen az országnak erős a gazdasága. Úgy vélte, lehetséges, hogy az Európai Tanács februári üléséig megoldást érhetnek el.
Közölte: lehetnek olyan országok, amelyek mélyebb integrációt akarnak, de nem egy olyan unió kell, amely „elvesz tőlünk bizonyos dolgokat”. Ugyanakkor a brit miniszterelnök hangsúlyozta egyebek mellett az egységes piac jelentőségét.
Jó a szabad mozgás, de nyomást is jelent
Kitért rá, hogy bár támogatja az emberek szabad mozgását, hiszen jó, hogy például a britek is mehetnek más európai országokba dolgozni, de figyelembe kell venni, hogy ez a szabad mozgás nyomást jelent a szociális rendszernek, ezért tárgyalni kell erről a kérdésről. Ugyan a februári EU-csúcsig már nincs sok idő, de ha jól, keményen dolgoznak, megállapodást érhetnek el – magyarázta. Emlékeztetett: Nagy-Britanniában 2017-ben népszavazás lesz az EU-tagságról.
David Cameron a szociális juttatások megreformálásával kapcsolatban beszélt arról a lehetőségről, hogy a külföldiek várjanak négy évig, mire hozzájuthatnak a szociális ellátásokhoz, de azt mondta, nyitott más megoldásokra is.
Lelkes NATO-tagok
Cameron azt is elmondta, hogy Magyarország növekedést ért el az utóbbi időben, és alacsony a munkanélküliség, továbbá üdvözölte, hogy megbecsülik a brit befektetőket Magyarországon. Mindkét ország „lelkes” tagja a NATO-nak és az EU-nak - közölte. Mint mondta, jó tapasztalatokat szereztek az elmúlt években a magyar miniszterelnökkel folytatott együttműködésben, ami eredményes jövőt vetít előre, és más témákban is együttműködhetnek. Nem kell újabb tíz évet várni brit miniszterelnök budapesti látogatására – tette hozzá utalva arra, hogy legutóbb 2005-ben járt Magyarországon Nagy-Britannia kormányfője, Tony Blair.
A brit kormányfő arról is szólt, hogy megállapodásra van szükség Szíriában, és Európának szoros és erős külső határvédelem kell. Kiemelte továbbá a minszki megállapodások betartásának fontosságát is.
A brit miniszterelnököt az Orbán Viktorral folytatott megbeszélése után a Sándor-palotában fogadta Áder János köztársasági elnök.
Az Unió vezetése továbbra is a háború folytatása, és az orosz-EU viszony leépítésére tett javaslatot. Magyarország miniszterelnöke viszont ezúttal nem lesz egyedül.
Fényes jövő előtt áll a magyar alumíniumipar.
Európa rekordösszegű védelmi tervekkel készül a konfliktusokra, ám egy friss elemzés szerint stratégiai, politikai és erkölcsi értelemben sincs készen a háborúra.
Merz, Tusk és a többiek minden eddiginél mélyebbre süllyedtek.
Az Egyesült Államok „platina” biztonsági garanciát kínál Kijevnek, míg Európa inkább csak a szájkaratéban erős.
Mire való eredetileg az Európai Unió működéséről szóló szerződés cikkelye, és miért tiltakozik Orbán Viktor az ezzel való visszaélés ellen?
Ehhez képest a következő hétéves költségvetés és egy új EU-tagállam ügyének megtárgyalása már laza csuklógyakorlatnak tűnik.
Fényes jövő előtt áll a magyar alumíniumipar.
Európa rekordösszegű védelmi tervekkel készül a konfliktusokra, ám egy friss elemzés szerint stratégiai, politikai és erkölcsi értelemben sincs készen a háborúra.
