Jövőképek

Európa lesz a civilizációk összecsapásának helyszíne?

2015. december 16. 12:39

Európa jelenéről és jövőjéről, az európai identitásról, a multikulturalizmusról és az iszlám jelentett kihívásokról értekeztek a többek között a Danube Institute által szervezett, a Nyugat és a radikális iszlamizmus kapcsolatáról szóló konferencián. A konfliktus filozófiai hátteréről Boros János filozófus, valamint Daniel Johnson és Douglas Murray brit publicisták beszéltek. Johnson szerint a fő kérdés, hogy az iszlám európaizációja vagy Európa iszlamizációja fog-e előbb megtörténni; Murray-t pedig Alice bizarr Csodaországára emlékezteti a mai Európa. Tudósításunk.

Konferenciát szervezett az iszlám radikalizmus és a Nyugat viszonyrendszeréről a Danube Institute az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjával és a Professzorok Batthyány Körével együttműködésben. A rendezvényen magyar és nemzetközi szakértők az iszlám és egyáltalán, a korunk egyik legnagyobb kihívásáról értekeztek.

Boros: A demokráciának a racionalizmuson kell alapulnia

Boros János, a pécsi egyetem filozófusprofesszora a konferencián arról beszélt: a Nyugat elleni iszlamista támadások sok embert sokkoltak, különösen azokat, akik szerint a nyugati értékek, mint a tisztelet és a tolerancia univerzálisnak számítanak. Nem tudják elképzelni azt, hogy vannak olyanok, akik ezeket az értékeket támadják. „Mik ennek az okai?” – tette fel a kérdést a filozófus.

Boros szerint ott kell kezdeni a megfejtést, hogy megállapítjuk: a vallás nem egyenlő a kultúrával, csak annak egyik fontos eleme. A vallás értékek forrása, a kultúrát pedig meghatározza a valláshoz fűződő viszonya. De Boros János úgy látja, a vallások definíciószerűen intoleránsok, hiszen egyetlen igazságot hirdetnek. Ez pedig konfliktusok forrása. Erre született az a nyugati alapelv, a modern demokrácia alapeleme, hogy a vallást el kell választani, el kell határolni az élet más területétől, a demokráciának pedig a racionalizmuson kell alapulnia. A nyugati vallásszabadság hosszú folyamat eredménye volt – emlékeztetett a filozófus.

A pécsi egyetem professzora részletesen elemezte az Egyesült Államok egyik alapító atyjának, Thomas Jeffersonnak a gondolatait a az egyház és az állam szigorú elválasztásának szükségességéről, hogy a világnézetileg semleges államban mindenki háborítatlanul gyakorolhassa a maga vallását. „Felismertették velem, hogy az egyházi vitákat csak úgy lehet elhallgattatni, ha nem veszünk tudomást róluk” – mondta egykor Jefferson. Boros kitért arra: még a 18. század végi Amerikában is voltak vallásüldözések, az egy-egy államban befolyásos protestáns egyházak igyekeztek kiszorítani más felekezetek követőit. Boros János Jefferson után Richard Rorty-t, a 20. századi filozófia nagy alakját is idézte, aki szigorúan a vallási közösségek magánügyének tartotta a vallási kérdések megvitatását.

De mi is a helyzet az iszlám vallás gyökereivel? Boros János Hamed Abdel-Samad egyiptomi politikatudóst idézte, aki huszonévesen Németországba költözött, majd írt egy könyvet Mein Abschied vom Himmel (Búcsúm a mennyországtól) címmel, amelyben iszlámmal kapcsolatos tépelődéseiről, ami miatt egy egyiptomi csoport fatvát mondott ki rá, ezért azóta rendőri védelem alatt áll. Abdel-Samad Mohamedről is írt egy könyvet (Mohamed: Eine Abrechnung), melyben az életrajzi adatokra támaszkodva gyakorlatilag pszichológiai esetnek írta le az iszlám vallás alapítóját.

Boros szerint van sok hasonló muszlim értelmiségi, akik szerint valójában nincs békés iszlám, s e vallás mélyén a hitetlenek elleni korlátlan gyűlölet és intolerancia uralkodik, így az egyetlen esélyük a békés és harmonikus életre az iszlám vallás elhagyása, még akkor is, ha ezzel az életüket kockáztatják.

Daniel Johnson: Európa versenyt fut az idővel

„Van jövője Európának?” – tette fel a kérdést a konferencia következő előadója, Daniel Johnson brit publicista, a Standpoint folyóirat szerkesztője, korábban a The Times és a Daily Telegraph munkatársa. Johnson szerint Európa egy nagy kontinens egy nagy múlttal, de kérdéses a jövője. Úgy látja: az idei terrortámadások után fel kell tenni a kérdéseket: képesek-e az európaiak harcolni még Európáért és mi az iszlám helye a kereszténység utáni Európában? „Vajon Európa lesz a helye a civilizációk összecsapásának?” – folytatta a kérdések feltevését a brit publicista.

Johnson szerint a Nyugat az antik világ örökségén alapul, amely mindig is befolyásolta a nyugati gondolkodást, és ami miatt a Nyugat története lényegében a szabadság folyamatos növeléséről szólt. „Előbb az egyház nyerte el szabadságát, aztán a tudomány, később a gazdasági élet, majd jöttek a jóléti intézkedések, s végül a 20. század a modernitás robbanásáról szólt” – foglalta össze röviden a folyamatot a brit publicista, aki szerint jó ideje egy szabad és egy despotizmuson alapuló világ áll szemben egymással a bolygónkon.

Ma viszont egy precedens nélküli polarizáció jellemző a világunkra, Európa pedig odáig ment a modernitásban, hogy elhagyta az értékeit, öngyűlölővé vált, s mindent eluralt az öngyűlölet – fogalmazott Daniel Johnson, aki szerint a kereszténység gyengül Európában, az antik értékekre épülő Nyugat pedig elhalványult. A brit publicista kifejtette: Európának a partikularitásról, a nemzetek Európájáról kellene szólnia. Úgy látja: hiába mondják sokan, hogy a nacionalizmus a fő történelmi bűn, valójában sem a nácizmus, sem a kommunizmus nem erre épült.

A mai Európára Johnson szerint a dzsentrifikáció a jellemző: sokan úgy gondolják, a biztonságosság az első, és nincsenek már nagy kérdések és nagy ügyek. Szerinte viszont vannak ilyenek: a migrációs hullám végállomásaként például Németországban egy társadalmi kísérletet hajtanak végre, miközben a németeknek talán csak most tűnik fel, hogy a bevándorlók integrációja eddig nem sikerült. 

Daniel Johnson külön hangsúlyozta: a radikális iszlám valójában éppen a liberális értékrendet fenyegeti, Európa iszlamizációja pedig nem mítosz, hanem épp valósággá válik az európai nagyvárosokban. És ez a téma nem csak a migrációról, hanem Európa egész kultúrájáról szól. Vajon létezhet az iszlám a dzsihád eszméje, a saría jogrendszere és a nők elnyomása nélkül? Vajon szólhat az iszlám a szabadságról is, nem csak az alávetésről? Johnson előadása végén így fogalmazott „Mi fog előbb megtörténni, az iszlám európaizációja vagy Európa iszlamizációja? A ma ismert Európa jövője ezen a kérdésen dől el. Versenyt futunk az idővel”.

Douglas Murray: A mai Európa Alice Csodaországának tűnik

„A mai Európa olyan, mintha Alice Csodaországában lennénk” – vette át a szót Douglas Murray brit publicista, több politikáról, terrorizmusról és szólásszabadságról szóló könyv szerzője. Murray felidézte Alice beszélgetését a Fehér Királynővel, aki azt követeli Alice-tól, hogy gondoljon lehetetlenségekre, ami viszont nem megy Alice-nak. A brit publicista szerint egyesek pont erre kényszerítenék az európaiakat, hogy lehetetlenségeket gondolkodjanak.

S hogy mik ezek a lehetetlenségek? Murray ennek tartja azt a megállapítást, hogy az iszlám békés vallás lenne. Szerinte valójában egyik vallás sem békés, de az iszlám különösen nem az. Az iszlámban nincs központi autoritás, ezért a hit forrásai számítanak, annak mélyén pedig Mohamed található. Murray szerint ahol az iszlám hatalmon van, a kisebbségek jogai megszűnnek; az Iszlám Állam pedig az iszlám lehető legrosszabb értelmezésén alapul – viszont nemigen találni olyan muszlimokat, akik kiállnának azzal, hogy az Iszlám Állam nézetei eretnekek lennének.

Douglas Murray szerint lehetetlenség azt is gondolni, hogy a multikulturalizmus működhet, nem véletlenül temette már el ezt a gondolatot mind Merkel, mind Sarkozy és Cameron. A brit előadó lehetetlennek tartja azt az állítást is, hogy a migráció ügyében nem számítanak a számok, a migránsok mennyisége, hiszen ha nagy számban érkeznek, gettók alakulak ki, ahol párhuzamos társadalmak épülnek ki.

A brit publicista úgy látja: nagy hiba engedni az iszlamizmus érzékenységének, hiszen az iszlamisták sem engednek nekünk, Emlékeztetett a bostoni maratonon robbantó muszlim gyökerű fiatalokra, akik minden támogatást megkaptak az Egyesült Államoktól, normális életük lehetett volna, mégis ártatlan embereket robbantottak fel a futóversenyen. 

S hogy mit tegyünk most? Douglas Murray szerint el kellene ismerni, hogy a tömeges migráció megengedése nagy hiba volt. Ha ezt elismerjük, akkor ezt a tömeges beáramlást le kell állítani. Fel kell továbbá ismerni, hogy az iszlám világban polgárháború zajlik, ami várhatóan tovább fog tartani a mi életünknél, ezért az a legjobb választás, ha kimaradunk belőle. Addig is újjá kell építenünk európai társadalmainkat.

Murray szerint lehet, hogy a migránsok nagyrészt el fogják fogadni az európai értékeket, de kérdés, hogy gyerekeik és unokáik így tesznek-e majd. Éppen ezért az a meglátása, hogy gyerekeink és unokáink életét is befolyásolni fogják az európai elit által elkövetett hibák. „Ne gondoljunk lehetetlenségekre, gondoljunk inkább arra, amink van és amit meg akarunk őrizni, és ne féljünk ennek kinyilvánításától sem” – zárta szavait Douglas Murray.

A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/95371