Migráció: mikor jöhet Merkelék hátraarca?

Passauban a minap bíróság mondta ki, hogy Angela Merkel meghívta a migránsokat Németországba. Hogy a bíró az év viccét sütötte el, vagy komolyan gondolta, hogy emiatt két év felfüggesztett is elég az illető embercsempésznek, azt egyszerűen nem tudom eldönteni − de remélem, hogy az előbbi. Mindenesetre úgy tűnik, szépen lassan a CDU háza táján is kezdik belátni, hogy ez a meghívás nem volt jó ötlet.

A meghívás ugye abban állt, hogy Merkel még augusztus végén bejelentette: a szíreket nem küldik vissza a dublini eljárás alapján a menedékkérelem elbírálására illetékes tagállamba. Az azóta érkező tömegek hatására azonban úgy tűnik, már a szírekkel kapcsolatban is meggondolták magukat páran a német kormányban – de ez nem csak a kormányon, de még CDU-n belül is feszültségeket okoz a realisták és a polkorrektek között.

A realisták közé tartozó Thomas de Maiziére CDU-s belügyminiszter a múlt héten egy albán rádiónak azt találta mondani, hogy a szíreknek csak „szubszidiárius”, oltalmazotti jogállást adnának a jövőben, azt is csak egy évre és egyedi vizsgálat, interjúztatás után, nem pedig általában minden szírnek, mint eddig. Az oltalmazotti státusszal rendelkezők ráadásul nem hozhatnák maguk után a hozzátartozóikat családegyesítés keretében.

A bejelentésre persze jött a menetrendszerű meglepetés, hőbörgés és visszakozás: nem csak a koalíciós partner SPD, de a kancellári hivatal részéről is. Másnap pedig a kormány kiadott egy közleményt, hogy a szírek továbbra is megkülönböztetett védelmet élveznek és egyelőre minden marad a régiben; bár nyitva hagyták a változtatások lehetőségét, de csakis koalíciós egyeztetések után.

Mindez alapján úgy tűnik, mintha a realista de Maiziére fellázadt volna Merkel ellen, aki képtelen beismerni, hogy tévedett, kiállva azzal, hogy „nein, wir schaffen das doch nicht”. Egyelőre annyival állt ki, hogy „vizsgálják a lehetőségét”, hogy „esetleg mégis megvizsgálnák”egyedi esetben, hogy jogosult-e egy-egy szír menekültstátuszra. Hogy ezt lehet-e irányváltásként értelmezni, az Merkel „egyrészt-másrészt”-stílusa és „nem is azt mondtam”-típusú korábbi nyilatkozatai fényében egyáltalán nem biztos.

Az irányváltás mellett szólna mindenképp, hogy a CDU-n belül is egyre tapinthatóbb a feszültség Merkel menekültpolitikája miatt, és ez a közvélemény-kutatásokban is meglátszik. A legfrissebb felmérés szerint hároméves mélyponton, 34 százalékon áll a CDU népszerűsége, miközben az euroszkeptikus és bevándorlásellenes AfD (Alternatíva Németországnak) eddig nem látott csúcson, 10 százalékon áll. A CDU-nak tehát ideje lenne kilépnie a polkorrekt lila ködből és kompetens kormánypártként viselkednie; hiszen az eddig többnyire lesajnált és lepopulistázott AfD rohamosan hódítja el a szavazóit, és a 2013-as parlamenti választáson nagyot bukó liberális FDP (amely egyébként többször tiltakozott a migránsügyben szólásszabadságot korlátozó lépések miatt) is kezdi összeszedni magát. Igaz, messze van még 2017 (már ha kell várni addig), de ha Merkelék továbbra is teljes fordulatszámon pörgetik a Willkommenskulturt, akkor könnyen lehet, hogy ez még nem a lejtő alja a CDU számára. Érdemes azt is hozzátenni, hogy Merkel személyes népszerűsége is a padlásról a pince közelébe esett vissza fél év alatt: áprilisban még 75 százalék elégedett volt a kancellárral, mára viszont kisebbségben vannak a támogatók, 49 százaléknyian.

Az is lehet, hogy nagy nehezen belátják szép lassan mindezt – ha nem is jóakaratból vagy realitásérzékből, de legalább hatalomféltésből –, és de Maiziére átveri a kormányon a szírek oltalmazotti státuszával kapcsolatos javaslatot; vagy legalábbis a CDU-n. Előbb Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter, Horst Seehofer bajor miniszterelnök (Merkel nem titkolt és kitartó ellenlábasa menekültügyben) és más CDU-s, illetve CSU-s politikusok álltak ki Maiziére nyilatkozata mellett, a pártszövetség keddi frakcióülésén pedig mégiscsak tárgyalnak a javaslatról.

Az „oltalmazotti státusz” és a családegyesítés korlátozása mellett tehát arról is szó van, hogy visszavezetnék azt a gyakorlatot, hogy a szíreknek is csak szóbeli meghallgatás alapján adnának menekült- vagy épp oltalmazotti státuszt. A szírek ugyanis 2014 novembere óta esetük egyedi vizsgálata nélkül, gyakorlatilag kivétel nélkül menekültstátuszt kapnak Németországban. Pedig – mint ahogy azt a CDU-s Julia Klöckner kifejtette – „a menedékjog egyéneknek szól, nem teljes nemzeteknek”.

Az egyik kérdés, hogy Merkel kancellár mikor fogja ezt nyilvánosan belátni és a párttársai meddig várnak erre türelmesen. A másik, hogy ha be is látja és esetleg vissza is vonják valaha a németek a meghívót, akkor elapad-e a migránsáradat? Nem túl valószínű...