Azt magyarázzátok el nekem, hogy van az, hogy valakiről minden kikerülő információt meghamisítanak

Ha ezt nem tudjátok elmagyarázni, akkor azt mondjátok meg, hogy miként akadhat olyan nagykorú, cselekvőképes ember, aki mindezt elhiszi.

Lassan hazánkat is eléri a túlérzékenységi hullám, melynek jegyében gyakorlatilag minden ellenvéleményt kitiltanak a politikai korrektség lelkes hívei. Így tett a Feminizmus nevű Facebook-oldal adminisztrátora is.
„Tudja, mi az a sweat-shaming, a mansplaining vagy mi az, hogy safe space? Nem kell aggódnia, ha nem, a másodikkal így is megvádolhatják: az Egyesült Államok után lassan hazánkat is eléri a túlérzékenységi hullám, melynek jegyében gyakorlatilag minden ellenvéleményt kitiltanak a politikai korrektség lelkes hívei. Így tett a Feminizmus nevű Facebook-oldal adminisztrátora is, mikor egy magát feministának valló férfi kommentelő érvelt a prostitúció törvényessége mellett. (...)
Hasonlóképp járt nemrég a feminista írónő, Julie Bindel is, akit a Reason szerint nemrég kitiltottak egy konferenciáról, amit ironikus módon a feminizmus és a szabad szólás problémásnak tűnő kapcsolatáról tartottak. A felszabadulástól a cenzorságig: van-e problémája a modern feminizmusnak a szabad szólással? – ezzel a címmel rendeztek beszélgetést a Manchester-i Egyetemen, de a helyi diákkör végül nem tartotta méltónak Bindelt a felszólalásra, mondván, sérti a »safe space«-ekre vonatkozó alapelvet. Szerintük ugyanis a feminista szerző transzszexualitásról alkotott véleménye sértheti az egyetem egyes diákjait, ezért jobb el is kerülni, hogy felszólaljon a kampuszon – egy teljesen másik témában. Itt épp a fenti ellentétéért járt egyébként a kitiltás: a Reason szerzője szerint Bindel ahhoz a körhöz tartozik, mely szerint a prostitúció eredendően magába foglalja az abúzust, ezért küzdeni kell a legalizálása ellen. (Korábban írt is már erről a Guardian hasábjain.) (...)
De miről is van szó a »safe space policy« esetében? A The Atlantic szeptemberben közölt cikket Jonathan Haidt szociálpszichológustól és a szabad szólás elkötelezettjétől, Greg Lukianofftól, melyben arra figyelmeztettek: az ilyen biztonságos helyek hátráltatják az amerikai diákok intellektuális és érzelmi fejlődését. A cikk szerint a diákok meg akarják tisztítani a kampuszokat az olyan szavaktól és elképzelésektől, amelyek felvetése kényelmetlen lehet valaki számára, kihívás elé állíthatja a másik nézetrendszerét. Példaként említették azokat a harvardi diákokat, akik arra kérték professzorukat, ne oktasson a nemi erőszakkal kapcsolatos jogokról, sőt, egyenesen ne használja a „violate” (megsért, megbecstelenít) kifejezést, mert az szorongást kelthet többekben. (...)
Két kifejezés nyert teret újabban a kampuszokon a The Atlantic cikke szerint: a mikroagresszió és a »trigger warning« (figyelmeztetés, hogy valami kellemetlen dolgokat idézhet elő). Előbbi az olyan szavak használatára vagy cselekményekre vonatkozik, melyek rosszindulatúnak ugyan nem mondhatóak, de mégis sértőek-fenyegetőek lehetnek egyesek szerint. Például megkérdezni egy ázsiait vagy latin-amerikait, hogy hol született – a PC hívei szerint ez is mikroagresszió, mert ezzel azt sugallják, hogy a másik fél nem igazi amerikai. Ezzel kapcsolatban írta Jonathan Haidt még a The Righteous Mind oldalán: az új morálkultúra az áldozatiság erőltetésével a morális függést támogatja, és csökkenti az emberekben való képességet a kisebb személyközi kapcsolatok kezelésére. Ezen túl megteremti a folyamatos morális konfliktusok társadalmát is, ahol az emberek állandóan azért versengenek, ki válhat áldozattá vagy az áldozatok védelmezőjévé. (Korábban írtunk már arról is, amikor egy szexmunkás tiltakozott az ellen, hogy a baloldali szerző áldozatszerepbe kényszerítse.)”