„Az erősödő fegyverropogás hatására a társaság nekiindult elvackolni magát a pincében kialakított óvóhelyen. (A régi rutin. Túl közel volt még a háború és a Bródy Sándor utca.)
Ám dr. D. I. (aki akkor még nem sejtette, hogy néhány év múlva az apám lesz) elindult. Lövöldözés ide-oda, az anyjának (aki akkor még nem sejtette, hogy néhány év múlva a nagyanyám lesz) megígérte, tízre hazaér.
A Tanács körúton katonák vonultak, tán a rádió felé, a nép megéljenezte őket. Az Andrássy úton (mi volt az akkor: Sztálin? Ifjúság? Népköztársaság útja?) szembetalálkozott Sztálinnal.
Ha nem is magával a generalisszimusszal, de legalább ledöntött szobra maradékaival.
Az események többfele új és új fordulatot vettek. De neki sietnie kellett. Végülis rendszerek jönnek-mennek, de ő megígérte a mamájának. Szerencséje volt. Éppen hogy, de tíz előtt hazaért.