Kovács Zoltán kiemelte: „erre a lépésre azért is szükség volt, mert a brüsszeli uniós csúcs még mindig nem tudta eldönteni az első lépést, nevezetes az unió külső, elsődleges határainak a védelmét”. Bár Magyarország és Horvátország határa is schengeni határ, de a valódi védelemre, illetve ellenőrzésre szoruló határszakasz az Görögországban húzódik – mutatott rá.
Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó arról számolt be, hogy a magyar-horvát határon pontosan ugyanazt a határrendészeti megoldást alkalmazták, mint a szerb határszakaszon. Közölte: a horvát határszakasz közel kétszerese a szerb szakasznak, ami nem kis logisztikai kihívást jelentett a határzár megépítésében résztvevőknek.
Ezzel a lépéssel a jogi státus is változik, a határzár illegális átlépése, megrongálása bűncselekmény – jelezte, hangsúlyozva: széleskörű nemzetközi egyeztetés, megfelelő előkészítés után vezették be a határzárat a horvát határszakaszon. „Minden reményünk megvan arra, hogy ugyanolyan pozitív hatással jár a határzár bevezetése, mint amit a szerb szakaszon tapasztaltunk” – fogalmazott Bakondi György.