Regisztráció | Elfelejtett jelszó | Felhasználó törlése

Horthy István Sharif
2015. október 16. 08:55 | Írta: Stumpf András

A kormányzó Horthy Miklós unokája kizárólag a Mandinernek mesél páratlanul érdekes életéről és spirituális útjáról, amely a Szubud mozgalmon át az iszlámra való áttérésig vezetett. Igen: Horthy Miklós unokája napi ötször imádkozik szőnyegen Allahhoz, Mekka felé fordulva. Nagyapját, aki mint kiderül, inkább apja volt, megvédi a támadásoktól; és kijelenti: mind a szélsőjobb, mind a balliberálisok félreértik a kormányzót. Orbán pedig nem épít új Horthy-kort. Horthy István Sharif kisgyerekként kis híján magyar király lett, de nem bánja, hogy nagyapja lesöpörte az ötletet az asztalról: mérnökként is megtalálta a számítását, évtizedeket élt Indonéziában, aztán az Egyesült Államokban. Ma Londonban él, meglepetésünkre mégis saját, budai hegyoldalon lévő villalakásában fogadta a Mandinert. Döbbenetünket csak fokozta a kiváló magyarság, amelyen az országból három és fél évesen elhurcolt Horthy megnyilvánult, ahogy a hasonlóság is: mintha csak a kormányzóval ültünk volna szemközt. Portréinterjúnk.

Id. Horthy István, Horthy Miklós és a gyermek ifj. Horthy István

Azt hittük, csak a Hősök Tere kezdeményezés miatt érkezett Magyarországa, erre itt vagyunk a budai hegyoldalon, saját, gyönyörű lakásában...

Nos, igen, ezzel a lakással az volt a tervem, hogy a gyerekeimet néha idecsábítom Magyarországra. A legfiatalabb, aki Angliában lakik, egy nyarat már el is töltött itt a négy lányával. Elkezdtek tanulni magyarul is.

A másik négy gyereke tehát nem beszél magyarul?

Nem. A legidősebb 1961-ben született, a legfiatalabb tíz évvel később. Amikor ők felnőttek, ki gondolta, hogy valaha még visszajöhetünk Magyarországra? Mindenki azt hitte, hogy a szovjet birodalom még vagy száz évig eltart. 

Ön mikor járt először Magyarországon? Nagyapja, Horthy Miklós újratemetésén?

Nem. Még 1989-ben. Érezhető volt már, hogy vége a kommunizmusnak, de kicsit féltem akkor is. 

A neve miatt?

Igen. Nézzék, én úgy nőttem föl, hogy minden, ami a kommunista Magyarországról jött, rossz volt nekünk. Csak rosszat hallottunk magunkról, a családról, nagyapáról. Csakhogy akkor, 1989-ben másodszor is megnősültem, feleségül vettem Tuttit és Indonéziából Amerikába költöztünk. A zöldkártyát viszont csak akkor kaphattam meg, ha bemutatom a születési anyakönyvi kivonatomat. Nem volt meg. Valahol elkallódott a sok utazás során. Végül összeszedtem magam, bementem a magyar követségre. Meglepetésemre az első titkár nagyon örült nekem és kedvesen azt mondta, intézzem az ügyet Budapesten. Arról is biztosított, hogy nagyon szívesen lát ott mindenki. Akkor voltam itthon először azóta, hogy három és fél éves koromban elhurcoltak a németek. 

Mindenáron azt akarják mutatni, hogy nagypapa nagyon rossz ember volt.

 

Portugáliában nőtt fel, ugye?

Először Németországban voltunk négy évig. Portugáliában is négy évig laktam, de mama aztán internátusba küldött Skóciába. Akkor tizenkét éves voltam. 

Nagyapjára, a kormányzóra emlékszik?

Nagyon tisztán. Édesapámat nem ismerhettem, úgyhogy valójában ő volt az apám. Fantasztikus ember volt. Korához képest nagyon fiatal. Mindig úgy bánt velem, mintha felnőtt lettem volna. Sokat beszélgettünk, együtt úsztunk. Nagyon szeretett úszni. 

Komoly dolgokról is beszélgettek?

Persze. Főleg a fiatalkoráról mesélt sokat. Nagyon élveztem azokat a beszélgetéseket. Az a kép, amely sokakban él a nagyapámról, éppen az ellenkezője az igazságnak.

Horthy-fasizmus, nagybirtokrendszer, antiszemitizmus, diktatúra...

Pontosan. Ezekre gondolok. Azért nem értem, mert ezeket a vádpontokat mind a szovjet érában találták ki. Az teljesen logikus is volt. Egy megszálló hatalmat szolgálni nem nagy dicsőség, márpedig akkori kormányaink ezt tették. Azzal lehet javítani a képen, ha elhitetik, hogy előttük még rosszabb volt. Logikus. Mindenki tudta, hogy ez hazugság, hiszen jóformán minden hazugság volt, amit a szovjetek mondtak. De hogy most kinek használ, kinek jó ez, hogy még mindig ezt mondják... Ezt nem értem. 

Valóban voltak zsidótörvények, tényleg nem mondott le, amikor a németek bevonultak. Kapott ezekre választ tőle?

Nem csak tőle. Édesanyámtól is. Ezeket a vádakat csak úgy lehet elhinni, ha az összes ezzel ellentétes tényt eltoljuk magunktól. Nagyapám nagyon szigorúan vette a saját alkotmányos szerepét. Ő volt az államfő, de Horthy-korszakról beszélni ennek ellenére is csak nehézkesen lehet. Volt Bethlen-korszak, Gömbös-korszak, Imrédy-korszak, Kállay-korszak... Ezek jól elkülönültek egymástól. A demokrácia pedig tágult 1939-ben. Bethlen idejében komoly cenzushoz kötötték a választójogot, 1939-ben viszont kibővítették. Csakhogy a szélesebb demokráciával németbarátabb lett a parlament. A tömeg inkább támogatta Hitlert, mint az elit, amely korántsem volt németbarát. A baloldal sosem beszél erről, de édesapám antináci volt, ahogy a testvére, Nicky bácsi és édesanyám is – mind benne voltak a kiugrási irodában, amely a Várban működött és igyekezett az utolsó időben megoldást találni, amikor nagypapa nem tudta már az alkotmányos szerepét betölteni, hiszen nem volt már alkotmányos helyzet. Igyekezett  ő maga különbékét kötni az oroszokkal, édesanyám és Nicky bácsi pedig a zsidó közösséggel tartotta a kapcsolatot. Ezáltal kapta meg a nagypapa július elején az Auschwitz-jelentést. Amikor azt elolvasta, néhány napon belül leváltotta a Hitler által kinevezett miniszterelnököt és rögtön leállította a deportálásokat. Ezzel a budapesti gettó nagy része megmenekült. Ha márciusban lemondott volna, a nyilasok már akkor átveszik a hatalmat, nem csak október közepén. Ilyesmire nem gondolnak, akik mindenáron azt akarják mutatni, hogy nagypapa nagyon rossz ember volt. Amikor a háború után Németországban voltunk, izraeli küldött érkezett hozzánk azért, hogy megköszönje, amit nagypapa a zsidóságért tett. Carl Lutz svájci konzul, aki, mint Raoul Wallenberg, a német megszállás alatt mentett embereket, ő volt tehát az, aki 1948-ban segített a családunknak svájci vízumot kapni. 

A kormányzó tudott róla, mit tesznek Lutzék?

Persze, ameddig még Budapesten volt a család. Ezért jött el hozzánk Ruben Hecht, hogy ezt megköszönje neki. Egyébként pedig: logikus, hogy az egész család antináci, csak épp nagypapa, a kormányzó nem tud erről?

Nem igazán.

Nem bizony.

Cseppet sem bánom, hogy nem lettem király. Nagyon örülök, hogy megúsztam ezt a problémát.

 

Édesapjáról, amint említette is, nincsenek emlékei. Édesanyja, nagyapja mesélt róla, vagy hogyan lehet kapcsolata vele?

Édes mama sokat beszélt róla, persze, de ahogy ő mesélt, az túl ideálisnak tűnt. Nem is lehetett ember – ilyen érzésem volt. Ahogy öregszem, már érzem, milyen lehetett. Érzem, mit kaptam tőle. 

Mit?

Először is: nagyon érdekelte a technika. Más életutat választott, mint ami az arisztokrata családokban normális volt. Mérnök lett, kiment Amerikába, a Ford gyárban dolgozott. Aztán hazajött, technikai dolgokkal foglalkozott. Acélgyár, aztán pedig a vasutat vezette. Komoly ember volt, egészen más, mint Nicky bácsi, a valódi arisztokrata. Nagy bálok, jó nők... Nagypapa is ezért választotta édesapámat támaszul, amikor már szüksége volt segítségre. 

Édesapjáról két éve emlékművet avattak Szolnokon, miniszteri részvétellel. Ott volt?

Nem.

Elvi gondja volt, netán a kormánnyal volt baja?

Ó, nem! Vagy Indonéziában voltam épp, vagy valami más fontos ügy miatt nem tudtam jelen lenni, de nagyon örültem neki, hogy szobrot állítanak édesapámnak! Az sem kellene, hogy gondot okozzon, ha nagyapámról szobrot állítanak, de a politikai viták és érzelmek az esetében olyan erősek, hogy ha ez még így van, akkor azt mondom: inkább nem kell.

A viták tényleg erősek. Az Orbán-kormány elleni legmegszokottabb balos vád, hogy új Horthy-kort épít. Azt teszi?

Nem is értem a felvetést. A történelem óráját nem lehet visszaállítani. Az akkor volt, ma meg ma van. Hogyan is lehetne a 21. században Horthy-kort építeni?

A Várba akar költözni a miniszterelnök, jobboldali, úri, keresztény világot akar...

Nagyapám elképzelése sem ilyen volt. Ő azzal dolgozott, ami akkor volt. Akkor olyan volt a társadalom. Ma már más és sok szempontból igazságosabb is. A nagyapám értékei: azokhoz viszont érdemes lenne visszatérni. Szerintem én, amit az életemben csinálok, tőle tanultam. A nagyapa, akit én ismertem, egészen más volt, mint akit a magyar nyilvánosság félreismer – a szélsőjobb és a baloldal egyaránt. A Jobbik ugyanazokat a hazugságokat hitte el, amelyeket a baloldal is. Hogy fasiszta diktátor volt. Csak ők ezért szeretik, míg a baloldal ezért gyűlöli. Ettől még hamis az egész kép. 

Édesapja szerepe mi lett volna, ha nem lövik le a repülőgépét?

Édesapám nem lett volna kormányzó. 

Kormányzóhelyettes volt.

Az igen, de benne volt a törvényben, hogy a kormányzói pozíció nem öröklődik. 

Igaz, ám többször felvetődött, hogy akár király is lehetne a kormányzóból.

Valóban, de épp nagypapa volt az, aki ezt határozottan visszautasította. Mindkét alkalommal, amikor fölvetődött. Először az első világháború után, aztán akkor, amikor édesapám meghalt. 

Akkor az volt az ötlet, hogy önt koronázzák meg. 

Igen. Mert mindenki hisz a Szent Koronában. Még ha kicsi is a fejem, ha rákerül, az majd megold mindent... Ez annyira kedves. És annyira magyar. Nagyapám mindenesetre mindkét alkalommal rögtön visszautasította a lehetőséget. Elfogadta alkotmányos szerepét és azt mondta: ha hirtelen a korona után nyúlna, az akkora árulás lenne, hogy a testvére sem fogna vele többé kezet. 

Ön viszont így nem lett király.

Valóban. És a saját nagyapám vágott el a lehetőségtől!

Bánja?

Dehogy. Cseppet sem. Nagyon örülök, hogy megúsztam ezt a problémát. A politikát. Nagyon jó és érdekes életet éltem, élek. 

Egyszerre csak spirituális élményben volt részem. Egyik pillanatról a másikra mintha fekete-fehérből színesre váltott volna minden.

 

Amikor 12 évesen Angliába került, ott előny vagy hátrány volt a Horthy név?

Egyik sem. Egyetlen barátom sem tudta, hogy ki a nagyapa. Az angolok nem tanultak európai történelmet, csak a sajátjukat. Azt sem tudták, hogy hol van Magyarország. „Te valami cigány vagy.” Ilyeneket mondtak. Egyedül Aylmer Macartney, a történész volt az, aki a családom miatt érdeklődött irántam. Edinburgh-ban és Oxfordban volt professzor, többször elhívott magához. 1956-ban aztán mindenki megtudta, hol van Magyarország. 

Családilag hogyan élték meg a forradalmat?

Óriási hatása volt. Nagypapa azt hitte, hogy végre szabad lesz Magyarország és hazamegyünk. Neki borzasztóan hiányzott a hazája. Amikor aztán a szovjet tankok leverték a forradalmat, hatalmas volt a csalódása. Nem mondott semmit, de onnantól nem olvasta az újságokat, visszahúzódó lett. Belebetegedett. Két hónappal később meg is halt. Pedig szervi baja nem volt. Az orvos legalábbis azt mondta, hogy nem tudott megállapítani semmit. 

Nagyapja már éppen nem érte meg az ön igen érdekes spirituális fejlődését. Hogy lett tagja például a Szubud mozgalomnak és főleg: mi az valójában?

Londonban találtam rá a Szubud mozgalomra 1958-ban, de hosszú út vezetett odáig. Kilencéves voltam, Portugáliában éltünk. Egy nap mentem haza az iskolából, a pályaudvarról gyalogoltam hazafele egy nagy parkon keresztül, amikor egyszerre csak spirituális élményben volt részem. Egyik pillanatról a másikra mintha fekete-fehérből színesre váltott volna minden. Semmire sem gondoltam, csak erőt éreztem. Abban a pillanatban megláttam, hogy milyen gyönyörű körülöttem minden. A fák, az ég, a felhők. Ugyanakkor minden addigira emlékeztem. Arra is, hogy amikor nagyon kicsi voltam és a Várban éltem, így éreztem magam. Hogy veszíthettem el, hogy élhettem szürke világban, ha ilyenben is lehet? Ez a kérdés keringett a fejemben. Fél óráig ha tartott ez az állapot, de megváltoztatott. Rájöttem, hogy ez az élet veleje. Amint elmúlt, attól fogva azt kerestem, hogy találhatnám meg újra. 

Szólt erről otthon?

Nem. Senkinek. Kisgyerek voltam, Donald kacsás képregényeket olvastam még akkoriban, nem beszéltem ilyesmiről. Aztán szép lassan filozófiát is kezdtem olvasgatni. Mamának pedig sok pap ismerőse volt, katolikus papok. Néha kérdezgettem őket. Mindig úgy éreztem, hogy nem tudnak semmit. Azt mondják, amit egy papnak mondania kell, de éreztem, hogy ők sosem léptek át a színes filmbe, nincs tapasztalatuk erről az állapotról. Néhány évvel később aztán találtam egy könyvet Georg Ivanovits Gurdjieff tanításáról. Kaukázusi görög volt, aki rengeteget utazgatott a Közel-Keleten. Állítólag talált egy titkos szúfi társaságot is, ahonnan elszökött ugyan, de a tudást magával vitte. Szentpéterváron kezdett tanítani, az orosz előkelőség sok tagja a tanítványa lett, aztán Párizsba került. Arról beszélt, hogy az ember alszik. Hiába látjuk úgy, hogy ébren vagyunk, hogy vezetjük az életünket, valójában bolond gépek vagyunk. Az első lépés az, hogy megpróbáljunk öntudatosak lenni. Figyelni, mi történik bennünk. Úgy éreztem, ez az ember érti, amit én átéltem. Éveken át tanulmányoztam a tanítását, amikor internátusba kerültem. 

Sikerült visszakerülni a színesfilm-állapotba?

Sosem. Tizenhat éves koromra borzasztó deprimált is lettem emiatt. Arra gondoltam, biztosan az a baj, hogy nincs tanárom. Gurdjieff módszere szerint ugyanis szükség volt tanárra is. Őt már nem találhattam meg magamnak, hiszen '49-ben meghalt Párizsban, de Londonban végül találtam egy csoportot. Csakhogy ők addigra már nem az Gurdjieff módszerét alkalmazták. Hanem a Szubudot.

Ami tehát micsoda is? 

A Szubud nem hitvilág, hanem gyakorlat. Kapcsolat az egyetemes erővel. Belső mozgás, amely nem a saját akaratunkból jön. Aztán ez mélyül. Gyakorolni kell, közösségben, mondjuk hetente kétszer. 

Olyasmi tehát, mint a jóga?

Abból a szempontból igen, hogy gyakorolni kell, de eltér abban, hogy mi nem teszünk semmilyen erőfeszítést, csak kinyitjuk magunkat és hagyjuk, hogy ez az erő mozgasson minket. 

Ennek van köze az iszlámhoz? Merthogy arra is áttért. 

Annyi köze van, hogy amit a Szubudban megkapunk, az minden vallás gyökere és igazsága. Az Újszövetségben is azt olvassuk, Jézus mondja, hogy „Isten országa bennetek van”. Azt is, hogy az igazi életet ő hozza el. Az iszlám ugyanígy. Mohamed egy barlangban imádkozva kezdett el rázkódni, aztán kijöttek belőle a szavak: az lett a Korán. Van tehát nagyobb erő, amely vezetni tud minket, ha megadjuk neki magunkat. A Szubudban is ez van. Csak gyakorolni kell, engedni kell. 

Ezzel sikerült visszatérnie a gyerekkori állapotba?

Már a második gyakorlatban színes lett a film megint. Olyan volt ráadásul, mintha visszamentem volna az időben, mintha újra ott lennék a Várban édesanyámmal, a dajkámmal... „Ezt kerested?” Ez a kérdés jelent meg akkor a fejemben. Akkor jöttem rá, hogy van valami bennem, ami jobban ért engem, mint én magamat. Hogy mi ez? Nem tudom. Isten? A lelkem? A felettes énem? Az agyam limbikus rendszerének terméke? Tényleg nem tudom. Nem is fontos. Lényeg, hogy van. Afelől pedig megbizonyosodtam.

„A napi öt ima. Ötször visszahoz saját magamhoz.”

 

Édesanyja, a mélyen katolikus grófnő mit szólt a Szubudhoz?

Mama nagyon óvakodott ettől. Nagypapa éppen meghalt, az azt követő évben pedig nagymama is. Előbb nem is akarta, hogy elmenjek. Egy nap aztán Londonban voltunk együtt. Mostohaapám nyugdíjba ment, vett ott egy házat, azt kiadták, abból éltek. Egy este mondtam a mamának, jöjjön velem, majd elüldögél a kertben, amíg én a gyakorlatokat végzem. A kocsiban aztán érdeklődni kezdett. Amikor a gyakorlatot befejeztem, kerestem a kertben. Nem találtam sehol. Érdeklődtem. „Az a csinos nő? Most kezdi a Szubudot!” Attól fogva együtt csináltuk. 

Az iszlám nem következik ebből, ugye?

Nem egészen. Amikor a Szubudot megtaláltam, úgy éreztem sokáig, hogy vallás nekem nem kell. Amikor elkezdtem dolgozni, akkor azonban rájöttem, hogy a vallás is használ. A mindennapi életben nehéz volt az összeköttetést megtartani. 17 voltam, amikor a Szubudba beléptem és csak 1966-ban, 25 évesen lettem muszlim. Tehát elég régen. Ezt a kettőt máig nem engedtem el. 

Miért pont az iszlám?

A napi öt ima. Ötször visszahoz saját magamhoz.

Horthy Miklós unokája komolyan szőnyegen, Mekka felé fordulva imádkozik Allahhoz naponta ötször?

Igen. Ha programom van, akkor persze nem szőnyegen, de amúgy igen. Pont ez a kulcsa az iszlámnak a számomra. Meg a böjtölés. 

Mindkettő van a kereszténységben. Ima is, böjt is.

Nagyon szeretem a kereszténységet, de annyi okos ember taglalta már, hogy eltűnt belőle szinte minden, ami valódi. Teória, filozófia lett belőle, számomra nincs benne az az eredeti erő és kapcsolat, amelyet az iszlámban érzek. Az iszlám is ide fog jutni persze, épp most kezdődik ez a folyamat. 

A Sharif nevet muszáj volt felvennie?

Nem kötelező az arab név választása, de amikor muszlimmá lettem, az imám mondta, hogy lehet. Kérdeztem, szerinte mi lenne jó név, ő ajánlotta. Elfogadtam. Amikor Indonéziában éltem, jobban ki is tudták mondani, mint az Istvánt. De hallgatok arra is, mindkét név benne van az útlevelemben.

Indonéziába mi vitte?

Oda is a Szubud. Az én dolgom volt, hogy szállást szerezzek Londonban a Szubud alapítójának, aki sokat utazgatott és látogatta a Szubud csoportokat. Amit találtam, azt a lakást az utolsó pillanatban visszamondták, így aztán a saját házamba hívtam meg. Ő mesélte nekem, hogy minden megváltozott Indonéziában, külföldiek találhatnak munkát, nagy az igény a mérnökökre. Suharto tábornok, majd később elnök akkor, a hatvanas évek közepén verte le a kommunista hatalmat és nyitotta meg az országot a Nyugat felé. Három gyerekem volt már, Londonban pedig nagyon nehéz volt gyereket nevelni akkoriban. A feleségem is keményen dolgozott. Alig láttam. Mindig fáradt volt. Megfogant bennem a gondolat, hogy jó lenne máshol élni. Két volt kollégám már kint volt Dzsakartában, aztán mentünk mi is. 22 év lett belőle. Özönlött a nyugati tőke, bőven volt mit tervezni. Közben, mivel megtanultam indonézül, tolmácsoltam a Szubud alapítójának is, munka mellett. Amolyan titkára lettem. 

Civilizációnk, az individualizmus, a verseny, a nacionalizmus ezt már nem fogja tudni kezelni.

 

Jézus ön szerint próféta, ahogy az iszlám tanítja, vagy Isten fia?

Ki tud a kettő között különbséget tenni? Pontosan ez a gond a vallásban. Hogy mindenből vitatéma lett, mindenki ilyesmin veszekszik. Hány százezer embert öltek meg, mert nem hitte el, hogy próféta vagy hogy Isten fia...

Ma, az Iszlám Állam idején elég aktuális a téma.

Igen. Pedig micsoda ostobaság ez! Ha a Koránt olvasnák, tudhatnák, hogy embert ölni bűn.

A Koránt elvileg arabul lehet csak olvasni. Ön tud arabul?

Csak kicsit. Ha lesz majd időm, rendesen megtanulom. 

Az iszlámhoz egyébként mit szólt az édesanyja? Azt is olyan jól fogadta, mint a Szubudot?

Ez nagyon érdekes volt. A mostohaapám, John Wallace Guy Bowden az ötvenes évek végén katonai attasé lett Irakban – akkor, amikor Kasszem megpuccsolta a királyt és átvette a hatalmat. Ő személyesen ismerte Kasszemet, ugyanis tanította korábban, ezért kérték fel a posztra. A mama is kiment vele Irakba. Nem volt sok dolga, de megismerkedett egy sor muszlim nővel, akik bevitték a mecsetbe is. Erről mind nem tudtam, aztán egyszer csak, amikor közöltem vele, hogy muszlim hitre térek, elkezdte nekem a Koránt idézni. Arabul. Megdöbbentem. „Ezt honnan tudod?” Akkor mesélte el az iraki emlékeit. Közöttünk tehát sosem volt feszültség. Nagyon szerencsés voltam édesanyámmal.

Muszlimként egyébként mit szól a tömeges bevándorláshoz? Baj-e, ha azt mondjuk: más kultúrából jövő tömeget nem engednénk rá Európára? S hogy nem akarunk no-go zónákat.

Bonyolult kérdés ez, de Angliában nincsenek no-go zónák. Ezt csak az amerikai jobboldal találta ki, a Fox News-on hangzott el. Nincsenek olyan városrészek, ahová fehér ember nem mehet be. A most érkező szírek ráadásul sokkal közelebb állnak az európai kultúrához, mint a pakisztániak, akik százezer számra érkeztek korábban. Semmilyen nehézség nem volt a befogadásukkal. Elvben nem gondolom tehát, hogy problémát jelentene a bevándorlás. A gond az, hogy ami most történik, az csak a kezdet. A jéghegy csúcsa. Ha ugyanis ezek az emberek azt látják, hogy minden nyitva van, további milliók jöhetnek. A probléma nem a vallás, hanem az, hogy borzasztó körülmények vannak a Közel-Keleten és Afrikában. Mélyebb szinten kell megnézni, hogyan élhetjük túl az elkövetkező száz évet. 10-11 milliárd ember lesz a bolygón. A mostani civilizációnk, az individualizmus, a verseny, a nacionalizmus ezt már nem fogja tudni kezelni. A legjobb az volna, ha ott lehetne jobb életet teremteni ezeknek az embereknek, ahol születtek. Ehhez azonban először békét kellene teremteni. 

Lehet, hogy ön az első fecske és száz év múlva már mindenki muszlim Magyarországon?

Lehet. Nem baj. A fontos az, hogy jó muszlimok legyenek. Ne olyanok, amilyenek az Iszlám Állam harcosai. 

***

Fotók: Földházi Árpád.

A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/92638


Összesen 269 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Csak szeretnéd, idióta jeti.


Érdekes élete volt - és van -,nekem szimpatikus.
Nem várható el tőle, hogy úgy lássa az irtthoni eseményeket,mint mi, de európai módon gondolkodik.
Az iszlámra térést is megértem: hazájából elüldözve,gyökértelenül,apa nélkül kapaszkodót keresett.
Jó, hogy ő legalább megtalálta.


"Bethlen-féle census nem '39-ben hanem 1929-ben volt!"

Tévedés. Az 1929 évszám tévedés. Legfeljebb 1925 jöhetne számításba, 1925. évi XXVI. törvénycikk az országgyűlési képviselők választásáról)

Az 1939-es évszám azért megfelelő, mert az új választójogi törvényt 1938-ban fogadta el az Országgyűlés (1938. évi XIX. törvénycikk), és az 1939-es választást ennek alapján tartották.


Érdekes és tanulságos.


Ezzel a megfogalmazással nincs probléma-
Amit megemlítettem és vitattam az 1929 év. Ez az állításod nem valós.
A Bethlen-féle választójogi rendeletet ("Lex Bethlen") 1925-ben emelték törvényerőre. Ez volt az 1925. évi XXVI. törvénycikk az országgyűlési képviselők választásáról.

Ennek figyelembevételével a "Bethlen-féle census nem '39-ben hanem 1929-ben volt" állításod semmiképpen sem valós.


A nagypapa forog a sírjában, ami érthető, egy ilyen idióta iszlám korcs unoka láttán.


Az I. vh után csőstül jött a baj Magyarországra. A Horthy korszak, legalább is annak első húsz éve, politikailag meglepően kiegyensúlyozott volt. Horthy újratemetésén unokája szép beszédet mondott. Egyéniségére iszlamizálása nem vett jó fényt.

Válaszok:
Senye Péter | 2015. október 16. 10:38

Forrás?

http://www.horthymiklos.eoldal..

Szerző?
Arpad Cziko
Hildesheimer Str. 97 30173
Hannover


A Ganz a harmincas években már veszített világpiaci vezető szerepéből. A csúcs az 1910-es években volt: Kaplan turbina, Kandó, de akkor indult el a lejtőn, amikor Kandót kiebrudalták. Horthy érában a GE volt a fő tulajdonos. A háború után az utolsó nagy ember Jendrassik volt, de őt meg a kommunisták üldözték el, 47-ben emigrált. Horthy lehet, hogy lelkesen énekelt a kórusban, de abban az időben azt hiszem, a GE volt a Ganz tulajdonosa. Mert hiába a nagy vagyon, üzletbe nem fektettek. Az úri magyar középosztály aztán csak zsidózni tudott, hogy bezzeg azok üzletelnek. Ja, üzleteltek, megteremtették a magyar ipart, mint ahogy Ganz Ábrahám is scájci zsidó család leszármazottja volt, aztán Zwack, Weiss Manfréd.... És még annyit: ha a magyar ipar fontos lett volna Horthynak, akkor legalább a 4 gyerekből egyet arra nevelt volna, hogy továbbvigye a hagyományokat. Zwack legalább a két legkisebb gyerekét megtaníttatta magyarul, mégha nem is itt nőttek fel, és törik a nyelvet. Plusz gondoskodott halála előtt az új menedzsmentről, akik továbbviszik a céget.
De tiszteletben kell tartani Horthy döntését, az iszlámmal együtt. Ez az ő magánügye. Csak azok elgondolkodhatnának, hogy akkor ki is tett többet az országért: a "zsidó" Zwack, Bojár, Soros, akik itthon fektettek be, vagy az, aki teljesen eltávolodott az országtól.

Válaszok:
Syngraphus1 | 2015. október 16. 11:25

Ganz Ábrahám német volt.

Válaszok:
outsider1 | 2015. október 16. 11:31
outsider1 | 2015. október 16. 11:42

svájci.

Válaszok:
Syngraphus1 | 2015. október 16. 11:35

Egyébként meg utálom a "magyarságversenyt", de tény, hogy a kapitalizmust, az ipart olyan nem épp echte magyarok teremtették meg, mint Ganz, Mechwart, Wiess, Zwack, Eichleiter, Zipernowsky, Neustadt Lipót, Fischer Béla. Persze többet tettek ők az országért, mint a fehér glasszékesztyűben mérnökösködő Horthy. (Nem ismertem ezt a sztorit, de jót nevettem rajta.) Erről Horthy Sharif nem tehet persze.
Amúgy kiderült, még humora is van a Horthy unokának:

"Mert mindenki hisz a Szent Koronában. Még ha kicsi is a fejem, ha rákerül, az majd megold mindent... Ez annyira kedves. És annyira magyar."

Külön ajánlom ezt az idézetet Georg1945-nek, aki folyton a magyar királyság helyreállításáról ábrándozik. Itt mondja a nagy példakép: nem old meg semmit, ha üres fejre rakják a szentkoronát. Ha meg nem üres a fej, van egy államférfi, akkor korona nélkül is elboldogulunk.

Válaszok:
Syngraphus1 | 2015. október 16. 12:15

Ők finanszírozták a hatalmát. Finanszírozták, mert úgy gondolták, biztonságot teremt. (erről pl. Heller Ágnesnek van egy jó írása, hogy hogyan bízott és aztán esett pofára a magyar zsidóság, többek között az ő apja is, aki meghalt Auschwitzban) Aztán kiderült, rossz lóra tettek, mert a Gömbös féle irányvonal bedarálta Bethlen-Klebelsberg irányzatot. Igaza van Horthy unokájának, politikai értelemben nem beszélhetünk Horthy korszakról, Horthy gyenge volt, az aktuális miniszterelnök, akik egyre inkább németbarátabbak (fasiszták, nácik, kinek hogy tetszik) lettek. Horthy éráról inkább abból a szempontból beszélhetünk, hogy a magyar társadalomnak mind a mai napig van egy "apaigénye". Ferencjóska, Horthy, Kádár.... Ezt el kell fogadni. Ezt a szerepet 1990 után egyedül Göncz töltötte be, a maga plebejus módján, nem is rosszul.


Horthy gyenge volt dinasztialapításhoz. Ja, még egy Habsburg Ottó is jobban odafigyelt, hogy legyen az utódok között magyarul beszélő, aki kötődik Mo-hoz. (ehhez még egy vicces történet, nem tudom mennyire igaz: az egyik Habsburg leszármazott Mo-n érettségizett pár éve, a német érettségije annyira gyenge volt, hogy meg kellett volna buknia, de a tanárok cikinek tartották, hogy egy Habsburg megbukjon németből, így aztán kegyelemkettessel átment.)


A vidék is fejlődött a Bethlen-Klebelsberg éra alatt. Akkor alakult egy csomó vidéki kórház, iskola. Aztán jött Gömbös....

Válaszok:
outsider1 | 2015. október 16. 11:58
Syngraphus1 | 2015. október 16. 12:30

Ja, meg Teleki, aki úri módra öngyilkos lett. Sokat ért vele az ország.


Franciao. nem jó példa, mert ott elég jó volt a zsidóság túlélési aránya. Egyébként Hellernek vannak érdekes írásai, egyáltalán nem az a boszorkány, aminek a mandis hivatalos rettegők látják. Mert nem Heller Ágnes retteg, hanem az itteni hellerezők vannak rákattanva néhány névre, akiket lehet gyűlölni.
Szóval Heller pl. pontosan látja, hogy az antiszemitizmus nem magyar privilégium. Ugyanúgy megvan az angoloknál, akik sértődöttek, hogy nem lett brit mandátum Palesztinában. Vagy érdekesen elemzi egyik írásában, hogy a szovjetek miért pont egy frusztrált Rákosit tettek teljhatalmú úrrá.
Túl kéne lenni az antiszemitizmusunkon. Főleg azért, mert a magyar zsidóság tényleg asszimilált volt, nem egy németül beszélő különítmény, mint pl. a cseh zsidóság.


Nem érzed, milyen ciki a 86 éves Hellert nyanyózni? Azért, mert az őt rettegőzőnek megüzeni, hogy marad, még nem vesz részt a nap mint nap a közéletben.


Ilyen stabil személyiségű miniszterelnököt jelölni háborúban nem hazaárulás?

Válaszok:
outsider1 | 2015. október 16. 12:08

"az ipart olyan nem épp echte magyarok teremtették meg"

Igaz! DE!

Az, hogy miért nem volt a Monarchia előtt magyar ipar, arról Széchenyi, Kossuth, de akár az ókonzervatív Deseffwy József gróf írásai tanúskodnak. TÉNYSZERŰEN, nem pedig meddő flagellációval.

"Külön ajánlom ezt az idézetet Georg1945-nek, aki folyton a magyar királyság helyreállításáról ábrándozik. Itt mondja a nagy példakép: nem old meg semmit, ha üres fejre rakják a szentkoronát. Ha meg nem üres a fej, van egy államférfi, akkor korona nélkül is elboldogulunk."

És? A koronának esztétikai-presztízs szerepe van elsősorban, és bizonyos helyeken nemzetképező-stabilizáló tényező (pl. Belgiumban, Spanyolországban) egy alkotmányos rendszerben. Szerintem semennyire sem kisebb legitimitású, mint a mi államfőink, akik alkuk révén lettek megválasztva a törvényhozástól közvetetten.

És természetesen hihetetlenül drága (valami elképesztő mennyiségű pénzt emésztett fel Ferenc Jóska udvartartása a magyar költségvetésben), de nem vagyok proli.

Válaszok:
outsider1 | 2015. október 16. 12:35

Az iskolák egy más kérdés. Valóban. De a legfontosabb. Nem véletlenül tiltakozik a Klebelsberg család, hogy Orbánék a mostani oktatási rendszerhez felhasználják a család nevét. Nem adják szívesen.


Miért, megöltek valakit? Állami terrornak beállítani tényleg túlzás volt, de Orbán erre alapozta a 2010-es választási kampányát.


A középkori királyokra gondolsz, akik az erősebb kutya elvén léptek a trónra? Mindegyik pszichopata volt.

"Magyarországon az örökletes királyság elfogadhatatlan, mert ellentétes a magyar történelmi alkotmánnyal, amely a vérszerződéssel indul, s amely szerint a magyar király választott tisztségviselő."

Igen, de ez a középkor összes koraközépkori monarchiájában így volt. És mivel nagyon nem működött, instabil lévén, ezért jött létre az örökletes monarchia. Vagy a lengyel típusú elektív monarchia, ill. Mátyás király uralkodása (ami szintén dinasztiává változott volna).

Az összes alk. monarchiában a képviselők és a királyi kormány tagjai voltak tisztségviselők. A főrendek méltóságok voltak. A királyi cím is méltóság volt, nem tisztség.


Gömbös a Károlyi-kormány után jött, ami giga-megszorításokat vezetett be. Gömbös kb. úgy került a kormány élére, mint Gyurcsány 2004-ben, gyakorlatilag Horthy kinevezése révén.

Válaszok:
outsider1 | 2015. október 16. 12:39

Igen, Széchenyi sem volt épp kifejezett magyar család. De az országnak pont az adta az erejét, hogy integrálni tudta a német-zsidó kultúra javát. Pontosabban, majdnem sikerült. Ha nem jön a II. világháború, vagy ha bölcsebb az akkori politikai osztály, akkor ma más lenne. Nagyon más. Világszínvonalú polgárság jött létre nagyon gyorsan a német-zsidó-magyar kultúra egyvelegén. Kár érte. Ezért bornírtság a mostani antiszemitizmus. Mo-nak speciális viszonya van a zsidósággal, erre még a jövőben is lehetne alapozni. Mert Izraelben egyre kevéssé érzik jól magukat a közép-európai gyökerekkel rendelkező zsidók. Az orosz bevándorlók és az ortodoxok nagyon átalakították az országot. Az európai zsidóság kiszorulóban van Izraelből (meg Franciaországból is a muszlimok miatt). Ha Mo. újra fogadóképes állapotban lenne, még sokra vihetnénk. Megvan az országban a lehetőség a megújulásra, de a mostani befelé fordulásunkkal mindent elrontunk. Talán egy külső hatás kimozdítana minket a holtpontról.


Igen, Horthy gyengeségét mutatja ez is. Egy szélhámos miniszterelnök, pont a nagy világválság idején.


Hogy rossz ember volt-e a kormányzó Horthy, nem tudom. De, hogy legalább 1 millió magyar állampolgár halála szárad a lelkén (fehér terror, csendőri erőszak, tömeges éhezés, Don-kanyar, Auschwitz, Budapest ostroma, szovjet megszállás stb.), az fix.


Nem kétlem, hogy sokat tett az országért, de Széchenyi István, aki Bécsben született, törte a magyart.


A köztársaság eszméje a 19. században egy Rousseau-i jakobinus mennyországot jelentett.

Aztán később kiderült, hogy a köztársaságokba is ugyanazokat az alkotmányos fékeket kell beszerelni, mint amiket Angliában a királyságba szereltek, vagy amiket az USA-ban a szövetségbe.

1830-ban fellázadtak a franciák a Bourbonok ellen és Lajos Fülöpöt koronázták meg királynak. Gyakorlatilag egy polgári, demokratikus és alkotmányos rendszert jelentett: a főhatalom a parlamenté volt, elvették a király kizárólagos törvény-előterjesztő jogát, kormányt pedig az alakíthatott, aki megnyerte az alsóházban a többséget.

De ez nem volt elég a franciáknak. Nekik közvetlenül megválasztott közt. elnök, arisztokratikus felsőház helyett szenátus kellett. Hát meg is kapták '48-ban, amikor a franciák megválasztották köztársasági elnöküknek a későbbi abszolút hatalommal bíró császárukat. :-)


Klassz riport,Stumpf,hiánypótló. Sok mindent helyretesz.


Márpedig Soros egyetemet alapított. Az nem befektetés. Plusz szponzorálta a kilencvenes évek elején a szakkollégiumokat. Nem csak a Bibót. Nem ő tehet róla, hogy a későbbiekben orbánok, hernádizsoltok, simicskák lett a végeredmény. Van néhány név, amire ugrotok, de a névsorhoz ők is hozzátartoznak.

Válaszok:
ottapont | 2015. október 16. 13:40

Nem azt írtam, hogy csak énekelgetett, hanem hogy nem ő volt a meghatározó mérnök. Akkoriban sokkal inkább Jendrassik. Ha a wikipedián rákeresel, Jendrassik szabadalmait egy oldalon sorolják, Horthyét nem látom. De ha te olyan tájékozott vagy csinálj egy szócikket Horthy István szabadalmairól. Részt vett fejlesztésben, de nem, mint vezető, csak egy tag. A fehér glasszékesztyű meg nem munkahelyre illő viselet, a különállást mutatja, holott ő csak egy volt a többi között.

Válaszok:
outsider1 | 2015. október 16. 13:42

'Márpedig Soros egyetemet alapított. Az nem befektetés.'

Megható 'naivitás'...mindenhol törekszenek a sorosok arra, hogy a pénzükkel befolyást gyakoroljanak az egyetemek vezetésére, alakításák a profiljukat, szemléletüket.
Az egyik legfontosabb befektetés, mivel a saját képükre alakított egyetemeken képzett ifjúság az ő eszméiket szívja magába, már az oktatók is eszerint vannak kiválogatva, az ő neveltjük lesz. Sokszor a lekötelezettjük is egyben, a különböző megnyert pályázatok, megszolgált pozíciók által.

Azért nem mindenki hülye...

Válaszok:
outsider1 | 2015. október 16. 13:45
outsider1 | 2015. október 16. 14:16

Az angol nyelvtanítástól kezdve a zöldenergia-iparon át a történelemig sokféle kurzus van. Jónéhány volt évfolyamtársam tanít ott. Persze biztosan az angolórákat is manipulálják, hamis szótárakat használnak. (volt már akinek ez eszébe jutott)

https://www.youtube.com/watch?..

Válaszok:
ottapont | 2015. október 16. 13:52

Befektetés vagy nem az egyetmekbe fektetett pénz?
Innen indultunk, nem kell a rizsa, az olcsó poénkodás.

Befektetés, mert a különböző egyetemekről jönnek a jövő vezetői, befolyással bíró emberei, a társadalmi, politikai, gazdasági folyamatokat irányító személyek. Ez mindehol, minden országban így működik. Ezért tolnak rengeteg pénzt a sorosok az egyetmekbe IS.

Válaszok:
outsider1 | 2015. október 16. 14:08

Német az anyanyelve, a magyart sokkal rosszabbul beszélte.


A kommentfolyam onnan indult, hogy Horthynak ugyanannyi vagyona volt az államosításkor, mint induláskor. Közben nemigen forgatta a vagyont, erre írtam, hogy az üzleti befektetéstől idegenkedett az úri középosztály. Ezzel szemben a német és zsidó származású polgárság ipart alapított, és mostanában is többet fektet a magyarországi oktatásba Bojár Gábor (Aquincum Institute of Technology - AIT) vagy Soros György, mint Széles Gábor. Ez van. Sajnos nálunk kevesen tesznek, hogy az oktatás és az ipar között szoros kapcsolat legyen. Jelenleg sem jó oktatásunk, sem iparunk nincs.

Válaszok:
ottapont | 2015. október 16. 14:19

a nem befektetés irónia volt persze, de nem olyan negatív értelemben, mint ahogy azt te írod, hogy saját képüke formálják. Nálunk egyedül a szoftveriparnak van jelentős hozzáadott értéke a GDP-hez. Ehhez képest, inkább gáncsolják Bojár elképzeléseit. Pedig még Tusványosra is elment. Soros itteni egyetemének nincs közvetlen ipar-, vagy üzleti érdekbefolyásoló kurzusa. Általános tárgyakat tanítanak inkább. De minden oktatásba tett forintnak/dollárnak ezerszer több haszna van, még büfé-ruhatár szakon is, mint a falusi stadionra, főtéri szökőkútra költött pénznek.

Válaszok:
ottapont | 2015. október 16. 14:22

Én erre a kijelentésedre reagáltam

'Márpedig Soros egyetemet alapított. Az nem befektetés.'


és cáfoltam.

Ami Horthyt illeti számomra szimpatikus, hogy nem megszedni akarta magát abban a pozícióban amit betöltött. Igaz Ő állafő volt, az utolsó magyar államfő, nem politikus, az egy más kategória.

Válaszok:
outsider1 | 2015. október 16. 14:22

Azért Deutschot nem hasonlítanám egy Habsburghoz.


'a nem befektetés irónia volt persze'

És most jut eszedbe szólni?

'Soros itteni egyetemének nincs közvetlen ipar-, vagy üzleti érdekbefolyásoló kurzusa. Általános tárgyakat tanítanak inkább.'

Mert társadalommérnökösködésben utazik, az se piskóta!

Na, szevasz!

Válaszok:
outsider1 | 2015. október 16. 14:23

Jó, nem jött át az irónia, az írásban nehezebb. Miért akarta volna megszedni magát, mikor a vagyon öröklődött. Ez a rossz beidegződés máig hat: az ún. keresztény középosztály rangon alulinak tartotta az "üzletet", az olyan zsidós dolog, a tiszta magyar jellem idegen a kapitalizmustól. Ja. Csak Móricz regényt kell olvasni. Persze a zsidók pénzét elszedni, az nem volt rangon aluli.


Már régen rossz, ha szólni kell, hogy irónia.


Bécsben született, német nyelvi környezet volt számára az elsődleges. Mindenkinek gyengébb a "többi" nyelve. Semmi újdonság nincs abban, hogy az arisztokrácia németes műveltségű volt, ami olykor azzal járt, hogy a magyart kevéssé beszélték jól.


Lehet furcsa, de a többletinfláció feltétele a felzárkózásnak. Lásd Olaszország. Maffia, Berlusconi ellenére is nagyot fejlődött Olaszország az elmúlt hetven évben, az igen gyenge olasz lírával. Az erős euróval már kevésbé.


"Azon lehet vitatkozni, hogy tehetett volna bármit 44 tavaszán a zsidókért, nehéz kérdés."
Tehetett volna.
Abban az esetben, ha Normandiában mondjuk 6 hónappal korábban történik a partraszállás.
S nem július 6-án.
Így csak ezután az időpont után tehetett.

Válaszok:
outsider1 | 2015. október 16. 15:40

"A románok, a szlovákok ( A VEZETŐIK!)bezzeg tudták mikor kell átállni!"
Ez nem ilyen egyszerű.
Amíg nem csillant fel a reális lehetősége az átállás sikerének, addig a magyarországi zsidó lakosság megóvása érdekében, tilos volt ekkora kockázatot felvállalni.
A megszállás, ezzel együtt az anarchia és a teljes kiszolgáltatottság szóba sem jöhetett.
A remény a szövetségesek partraszállása után reális lehetőséggé vált. Hogy ti. a németek már nem lesznek elég erősek a lakosság elhurcolásához.
És ez be is jött.
Horthy és az ország a 22-es csapdája szerű állapotban vergődött.
Lehetőségeit az országgyarapítás kényszere és a lakosság megvédésének kényszere döntően meghatározta.


Vagy ha ügyesebben csinálják a hintapolitikát és időt nyernek. De ez csak "ha". A múlt megváltozhatatlan, együtt kell vele élni, az utókornak marad a megemlélezés. Egyelőre ez sem megy.


"Lehet dolgokat úgy is felfogni, és előadni, hogy a pozitív tanulságai összekössenek,"

Nagyon igaz.

Egyébként Horthyban ott volt a zsidó kártyapatnerei mellett is a XIX. századi antiszemitizmus: gazdasági eszközökkel hátrébb szorítani a zsidókat. Ez kicsit olyan volt, mint a Kádár korszakban, hogy az értelmiségi származásúakkal szemben előnyben voltak az egyetemi felvételinél a munkás-paraszt gyerekek. De ez a szemlélet visszafog. A szegénységben élőknek is meg kell nyitni a színvonalas oktatás lehetőségét, nem mások rovására preferálni őket. Ennyiben Horthy antiszemitizmusa sem volt előrevivő. Nagyon igaz, amit az unokája mond: nem volt egységes korszak, Horthynak nem volt igazi ereje: Amíg a Bethlen vonal ment, erős volt, utána ahogy a fasizálódó hadvezetés átvette egyre jobban az irányítást, és a még jószándékú politikusok ellen játszottak. Ha Horthy erős lett volna, akkor szétcsapott volna a tisztikarban. De ez is csak "Ha". Utólag sajnos értelmetlen.


Még egy észrevétel: valóban, 1939-ben tágult a választójog, de pont rosszkor. A világháború kezdetén, amikor a félelem nőtt és ettől is lett németbarátabb a parlament. Az "erő" felé ment a többletszavazat. A legrosszabbkor történt a szavazati jog kiszélesítése. Ez is politikai vakságra, pontosabban katasztrófavakságra utal.


"mert kevés olyan területe van a világnak, ahova befészkelik magukat."

Ugyan már! Az itteni "szakértök" szerint mindig és mindenütt, ök tehetnek minden rosszról.
És aztán vannak "elvetemült" zsidók, akik furcsálják az ilyen "tudományos" szövegeket...

És persze eleve abszurd mindig csak az egyik oldalt hibáztatni. Bármelyik oldalról is legyen szó.


Milyen kár, hogy ez az igazi keresztény szellemiség, olyan ritkán tapasztalható itt.

A fennkölt hit és hazafiság nevében, ócsárolják közönségesen a máskép gondolkozókat...

Tisztelet a kivételnek!


Hát igen! Ez lehet az a nagy titok amit csak te tudsz... Különben, hogy érthetö meg az, hogy ugyanazok akik itt sokat és joggal sírnak az eltünt magyar ipar miatt, "nem tudnak arról, hogy éppen a magyar ipar felépítésében mekkora szerepe volt a zsidóknak a háború elött?.. Hisz szerintük a zsidók soha semmi jót nem tettek Magyarországnak... A megalázott, meghurcolt zsidók meg is kapták aztán amit megérdemeltek...

És persze Kún Béláék, a zsidó gyárosok ellenségei is voltak. De meglepödve olvastam a napokban, hogy a magyar müvészek szine-java -és messze nem csak a zsidók- lelkes hívei voltak akkoriban, a nagy októberi forradalomnak...


Svábbogár, egy utálatos gondolat-társítás, ami ellen, a svábok nevében, tiltakozom!
Kell egy megfelelö elnevezés, a svábbogár helyett.


Nem csak csevegek az "Arany Szabály"-ról. :-)


Jó példa.

Magyar ember, ha radikalizálódik, mindig nemzeti irányba teszi.

A szükséges nemzeti feltámadást tehát csakis az ország gyors, tervezett, sokkszerű elszegényítése hozhatja meg.
Ez a tenyészállomány szaporulatának is jót fog tenni a statisztikai összefüggések alapján. Ha minden családban nyolc kis magyar születik, akár négy is éhenhalhat a szaporodóképessége beállta előtt, még akkor is leelőzzük a beste rác, oláh, tót fajt!



Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:


Regisztráció | Elfelejtett jelszó