Magdeburgi terrortámadás: magyarázkodik a német belügyminiszter
A terrortámadás után gyorsabb intézkedéseket és szigorúbb biztonsági szabályokat sürget a német kormány.
Horvátország és Szlovénia is bekerülne a kvótarendszer kibocsátó államai közé az EU soros enökségét ellátó luxemburgi kormány terve szerint. Az EU-s javaslat eddig Görögországból, Olaszországból és Magyarországról osztotta volna szét kvóták szerint az ott regisztrált migránsokat, a FAS viszont most azt írja: Magyarország – mivel nem kér belőle – kikerülhet a mechanizmusból.
Az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltő Luxemburg új terve szerint a Horvátországba és Szlovéniába érkező menekülteket is szét kell osztani az uniós tagállamok között - írta a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című vasárnapi német lap.
A lap az uniós belügyminiszterek tanácsának kedden tartandó ülésére készített javaslatra hivatkozva azt írta, hogy az eredetileg Olaszország, Görögország és Magyarország terheinek enyhítését szolgáló áttelepítései mechanizmust ki kell terjeszteni Horvátországra és Szlovéniára.
A szerkesztőséghez eljutott javaslatban az áll, hogy lehetővé kell tenni a menekültek elosztását a „délkeleti tagállamoknak, amelyeket a leginkább érint a menekültáradat a nyugat-balkáni útvonalon”. A tagállamoknak igényelniük, kérniük kell ezt a fajta segítséget. A brüsszeli tervek összesen 160 ezer ember áttelepítéséről szólnak, de Magyarország nem kíván élni a lehetőséggel, így át lehet alakítani a kontingensen belüli arányokat – írta a FAS.
A horvát miniszterelnök nemet mondott Merkelnek
A horvátországi helyzettel kapcsolatban több német hírportál idézte a Jutarnij List című horvát lap szombati beszámolóját, amely szerint Angela Merkel német kancellár Zoran Milanović miniszterelnökkel folytatott pénteki telefonbeszélgetésén arra kérte kollegáját, hogy a horvát hatóságok igyekezzenek egy ideig az országban tartani a menedékkérőket. Zoran Milanović elhárította a kérést, arra hivatkozott, hogy senkit nem lehet akarata ellenére maradásra bírni.
Steffen Seibert német kormányszóvivő a német sajtó érdeklődésére nem kommentálta a horvát lap írását, hanem a telefonbeszélgetésről még pénteken kiadott közleményre hívta fel a figyelmet. Abban egyebek között az áll: „a kancellár és a miniszterelnök egyetértett abban, hogy a problémát az Európai Unió külső határain kell megoldani”.