A brüsszeli migrációs és integrációs politika csődje nap mint nap életeket veszélyeztet
Magyarországon ilyen nem fordulhat elő.
Thomas de Maiziére német belügyminiszter szerint helyes Jean Claude Juncker bizottsági elnök azon felvetése, hogy a strukturális támogatások megvonásával gyakoroljanak nyomást a menekültkvótát ellenző EU-s tagállamokra. A miniszter emlékeztetett, hogy sok esetben olyan országokról van szó, amelyek jelentős strukturális támogatásokat kapnak az EU-tól.
Beszélni kell a nyomásgyakorlás eszközeiről – jelentette ki Thomas de Maiziere német belügyminiszter kedden a menekültkvóták ügyével kapcsolatban a ZDF német országos köztelevízióban.
Az uniós tagállamok belügyminisztereinek hétfői brüsszeli üléséről szólva Thomas de Maiziere kiemelte: „messze van” a megállapodás a menekültek tagországok közötti elosztására szolgáló, nem szükséghelyzeti, hanem állandó, „tartós elosztási kvótáról”.
Hozzátette: az elképzelést elutasító országokkal „nem történik semmi, hiszen a menekültek elkerülik őket, és ezért beszélnünk kell a nyomásgyakorlás eszközeiről”. Kiemelte: „gyakran olyan országokról van szó, amelyek sok strukturális támogatást kapnak az Európai Uniótól”.
Jean Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének részéről helyes felvetés, hogy „beszélnünk kell arról, hogy (az érintett országok) kevesebb strukturális támogatást kapnak” – mondta a német belügyminiszter.
A konzervatív CDU politikusa elmondta: a menekültválság kezelése „Magyarországon, Ausztriában és Németországban természetesen már túl késő”, mert a „problémák a válságövezetekben, Törökországban és Görögországban vannak”. Véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy a „görögök egyszerűen továbbterelik” a menekülteket Európa belseje felé – hangoztatta a német belügyminiszter.
Hozzátette: a görög kormány hétfőn jelezte az első alkalommal, hogy hajlandó „várakozási övezetek” – uniós üzemeltetésű menedékkérő-regisztrációs központok, úgynevezett hot spotok – kialakítására, az együttműködésre az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával (UNHCR), és első alkalommal kért segítséget is az EU-tól. Leszögezte: Görögország a „döntő pont”, ahol a menekültválság kezelésével gyorsan enyhíteni lehet a terheket.