A közoktatásról tartott előadásokkal és workshopokkal telt a kolozsvári Nyári Szakkollégiumi Találkozó első napja. A rendezvényt a Rajk László és a Mikó Imre Szakkollégium szervezi, mintegy 170 szakkollégista vesz részt rajta Magyarországról és a határon túlról.
A találkozón elhangzott, hogy a magyar közoktatásban tanuló diákok teljesítménye romlik és az OECD országok átlaga alatt van a Pisa-felmérések szerint, a társadalmi különbségek pedig erősödnek. A jelenlegi közoktatás aláássa a magyar gazdaság jövőjét, és olyan társadalmi szakadáshoz vezet, amelynek beláthatatlanok a következményei.
A nap kérdése volt az integrált közoktatás – ahol a különböző hátterű és képességű gyerekek minél tovább együtt tanulnak – lehetőségeinek és korlátainak feltárása. A jelenlegi helyzetet a legtöbben úgy értékelték, hogy az oktatási rendszerben a hátrányos helyzetből jövők teljesítménybeli lemaradása egyre nagyobb probléma, amelyet a szelekció és a szegregáció csak tovább erősít, ráadásul a szelekció idővel törvényszerűen szegregációhoz vezet. A magyar közoktatásban a szabad iskolaválasztás korai szelekciót alakít ki, aminek komoly társadalmi kárai vannak. Mégsem szabad az integrált oktatást felülről és gyorsan erőltetni, mert erre a jelenlegi intézményrendszer alkalmatlan és erre válaszul a jobb módúak tömegesen és öngerjesztő módon kilépnének a közoktatásból, erősítve a magániskolai alternatívákat, melynek következtében fokozódna a társadalom szétszakadása.
A szakkollégisták többsége szerint a jelenlegi tanári állomány különösen a hátrányos helyzetű térségekben többnyire nincs felkészülve, illetve nem alkalmas a sokszínű gyerekanyag kezelésére. Ugyanakkor amiatt nem mondhatunk le oktatáspolitikai célokról, mert rossz iskolákban vagy rossz tanárok esetében nem működik; a jó iskola nemzeti minimum, kiemelt állami felelősség. Így elsődleges feladat a közoktatás módszertani megújítása – vélekedtek a résztvevők.
Mi köze az oktatásnak az asszimilációhoz?