Helyszín lenne még a 2017-es vizes világbajnokságra szánt Dagály uszoda, a Művészetek Palotája mellett létesülő Millenniumi Konferencia-központ (súlyemelés) és 2020-ban a székesfehérvári multifunkcionális csarnok (birkózás, cselgáncs), a Puskás Stadion és a Fehér úti lőtér. Ezek a fejlesztések egyébként is elkészülnének. Költeni kellene a már meglévő létesítményekre is: a szegedi Maty-éri centrumra 8,5 milliárdot (kajak-kenu), a Papp László arénára 2,9 milliárdot (tornaverseny, kosárlabda-döntő), a dunakeszi lóversenypályára pedig 4,5 milliárdot.
A legnagyobb visszabontható létesítmény a Kvassay-zsiliphez tervezett hatvanezres atlétikai főstadion lenne, erre 120 milliárdot szánnak. Az olimpia után a lelátót 15 ezresre bontanák vissza. Az Etele térre tervezett, 27 milliárdból elkészülő, 15 ezer néző befogadására alkalmas fedett csarnokot (röplabdatorna, kézilabda-döntők) teljesen visszabontanák. Ideiglenes lenne a Dagály melletti vívócsarnok is, ahogy az Óbudai-szigetre előirányzott, 12 ezres lelátójú strandröplabda-komplexumot, illetve részben a lágymányosi teniszközpontot is.
Az említett beruházások mellett az olimpiai falukat is fel kéne húzni: 570 milliárdot szánnak erre, 72 milliárdot pedig a médiaközpontokra. A csepeli olimpiai minivárosban 17 ezer embernek adna otthont a játékok idejére. A vidéki helyszíneken főként egyetemi kollégiumokban szállásolnák el a sportolókat és a segítőket. A média 26 ezer várható képviselőjét öt kisebb faluban helyeznék el, ebből a legnagyobb a józsefvárosi pályaudvarnál lenne.