Több mint 80 ezer oroszról már név szerint tudni lehet, hogy meghalt a háborúban
Név szerint mindig más, mint név nélkül.
Tusnádfürdőn csütörtök délután az ukrán konfliktus, és ennek Kárpátaljára, Romániára és Magyarországra gyakorolt hatása volt terítéken a zsúfolásig telt fősátorban. Martonyi János szerint Ukrajna hosszú-hosszú időre elveszett Oroszország számára. Cristian Pârvulescu román politikai elemző arról beszélt, mi a fontos Ukrajnában és a Moldovai Köztársaságban Románia számára.
A Lőrincz Csaba-sátorban, Tusványos intellektuális blokkjának nagyszínpadán a csütörtök déli hőségben nagyon hűvös és nagyon nemzetközi dolgokról – hidegháborúról és befagyott konfliktusokról – zajlott a beszélgetés Németh Zsolt Tusványos-alapító külügyér erősen aktivista szemléletű moderálása és teljes telt ház mellett.
A stabilitás vége
Az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke azzal nyitott, hogy újra háború van Európában, azaz lezárult a stabil, optimista építkezés időszaka. Napjaink instabilitását a nyolcvanas évek geopolitikai bizonytalanságához hasonlította. Mint mondta, az ukrajnai fejlemények Románia szempontjából a Moldovai Köztársaság ügye miatt különösen kényesek, és a három éve nem létező magyar-román párbeszéd újraindulását követően a két ország egyik kiemelkedő együttműködési területe lehet Ukrajna kérdése. Németh szerint a magyar nemzetpolitikát sok szempontból nagyon nehéz helyzetbe hozza az orosz nemzetpolitika: az, hogy Oroszország az orosz kisebbségre hivatkozva avatkozik be egyes országokban. A politikus azt mondta, fontos különbség, hogy míg az orosz nemzetpolitika destabilizál, addig a magyar stabilizál.
Martonyi János volt külügyminiszter megegyezési kényszert lát Ukrajna kérdésében. Ebben szerepet tulajdonít az iráni nukleáris megegyezésnek (erről beszélve a szunnita és a síta fundamentalizmus jelentette veszélyt a második világháború előtti-alatti kommunista és náci fenyegetés jelentette dilemmához hasonlította), illetve a Grexit elmaradásának is. Utóbbi szerinte a dél-kelet-európai orosz befolyásnövelés korlátait mutatja. (Felidézte, hogy 1945-ben Görögország majdnem a kommunista blokkhoz csatlakozott, Jugoszlávia mellett ez lett volna az egyetlen példa, ahol a Vörös Hadsereg megszállása nélkül választják a kommunizmust.)
Nincs orosz befolyási övezet, csak befolyás
Martonyi úgy látja, az orosz stratégiai célok nem valósulnak meg Ukrajnában: az ország hosszú-hosszú időre elveszett Oroszország számára. A keleti megyék vélhetően orosz ellenőrzés alatt maradnak ugyan, és de facto a Krím-félsziget is Oroszország része lesz, ennek elismerése azonban de jure még sokáig nem fog megtörténni. Ukrajna. A volt miniszter szerint az oroszok a közelmúltban megmutatták, képes komoly hibrid és nem hibrid katonai megoldásokra, ezért számolni kell velük. Mint mondta, Oroszországnak befolyási övezete nincs, befolyása viszont van. Kiemelte a nemzeti önrendelkezés szent és sérthetetlen mivoltát, és hogy ez különösen nekünk, kelet-közép-európaiknak fontos: mindenki maga döntse el, hova akar tartozni. Görögországról és a Szirizáról szólva Margaret Thatchert idézve azt mondta, „a szocializmussal mindig az a baj, hogy előbb-utóbb kifogy a más emberek pénzéből”.
A Martonyi után megszólaló Cristian Pârvulescu román politikai elemző, egyetemi tanár szerint Oroszország mindmáig a legnagyobb fenyegetés Románia számára. Történelmi visszatekintésében arról beszélt, hogy az első világháborúban Románia azért választotta az antantot, mert egyrészt igényt tartott Erdélyre, másrészt Magyarországot veszélyesebbnek ítélte meg, mint Oroszországot. Hogy ez egyáltalán nem volt egyöntetű vélekedés, arra a Lucian Boia könyvében szereplő adatokat hozta fel példaként, hogy milyen sokan szimpatizáltak az akkori bukaresti értelmiségben – a politikusokkal ellentétben – Németországgal és az Osztrák-Magyar Monarchiával.
A nyugaton ünnepelt Majdan agresszív nacionalizmusa
Pârvulescu szerint ma Románia aggódva tekint keletre, egyformán odafigyel a moldovai kibontakozásra és az ukrajnai helyzetre. Arról is beszélt, hogy az Ukrajnában élő, bukovinai románok – a kárpátaljai magyarokhoz hasonlóan – egyáltalán nem támogatják a keleti harcokat, nem érzik magukénak a háborút. Szerinte a nyugaton ünnepelt Majdan agresszív nacionalizmusára egyértelmű bizonyíték volt, hogy az átmeneti kormányzat egyik első intézkedése volt a kisebbségek nyelvhasználatának felfüggesztése, blokkolása. Azt is hozzátette, hogy a jelenlegi orosz vezetők sem tudnak olyat ajánlani Ukrajna számára, ami tényleges jövőt jelentene a kudarcot vallott ország számára – de ettől még lehet jövője.
A professzor azt mondta, hogy az amerikai elnökválasztás miatt legalább egy évig nem lesz bátorsága az Egyesült Államoknak erőteljes megoldásokhoz. Úgy látja, Románia NATO-tagsága inkább demonstratív, nem pedig effektív partnerség, az amerikai katonai jelenlét jelképes, ami a Moldovai Köztársaság felé is üzenet. Fontos tényezőnek nevezte, hogy Moldovában jelentős, körülbelül 40%-os orosz kisebbség él, a román nyelvűek egy jelentős része viszont külföldön dolgozik. Mint mondta, Románia a közelmúltban egy sor kapcsolatot megerősített a moldovai pártokkal és a 3-400 éves román oroszfóbia erejét sem szabad lebecsülni, nem csoda, hogy a román-orosz kapcsolatok be vannak fagyva, amiben szerinte a volt elnök Traian Băsescu oroszellenes nyilatkozatainak is komoly szerepe volt.
Szapáry György volt washingtoni nagykövet szerint részben Barack Obama külpolitikájának bizonytalanságából fakadnak a globális problémák. Úgy látja, akárki nyeri is az elnökválasztást, nőni fog a külpolitika szerepe, és aktívabb politikát fog folytatni az USA Oroszországgal szemben. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke az információs hatalom jelentőségét hangsúlyozta. Szilágyi hibrid szembenállásról beszélt, amiben megmaradnak a lokális katonai konfliktusok, amiket azonban valószínűleg a nagyhatalmaknak nem áll érdekében kiterjeszteni. Kossuth Lajos Duna-menti köztársaságról szóló gondolataira hivatkozva azt mondta, hogy Kelet-Közép-Európában együttműködésre van szükség. Feltette a kérdést, sikerül-e túllépni a magyar-román kapcsolatokban a történelmi bizalmatlanságon, példaként azt hozta fel, hogy az autonóm Székelyföldnek egyetlen szomszédja lenne, Románia, hülye lenne nem jóban lenni vele.
A Porosenko-vonal és a befagyó Donyeck és Luhanszk megyék
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, ukrajnai parlamenti képviselő arról beszélt, hogy Ukrajna '91-ben született, ebben a formában a történelem során nem létezett ilyen független államalakulat. Kitért arra, hogy Viktor Janukovics nem volt az oroszok embere, nem folytatott oroszpárti politikát. Felidézte, mit mondott Janukovics, amikor először járt elnökként Ungváron: „Az ember barátkozzon a medvével, de azért ne háljon vele!” Úgy látja, Janukovics sokkal inkább a donyecki klán embere volt, és a klánra a túlzott orosz dominancia veszélyt jelentett volna. A volt ukrán elnök minden komolyabb üzletet igyekezett családi hatáskörben tartani, és mindenhova donyecki és luhanszki embereket nevezett ki az egész országba vezetőnek. Volt is erről egy kijevi vicc, miszerint megkérdezik Janukovicstól, hogy miután Ukrajna már teljesen a kezében van, tudná-e az egész világot is irányítani? Mire ő, szomorúan: nem tudná, mert annyi donyecki nincs.
A Krím-félszigetről azt mondta, jórészt militánsan szovjet érzelmű emberek lakják Krímet, akik az ukrán függetlenséget traumaként élték meg. A kelet-ukrajnai háborúról készült kutatások szerint az ukránok nagy része azonnali békét akar, akár területi áldozatok árán is. Szerinte inkább egy befagyott konfliktus fog kialakulni, ami olyan lesz, mint Transznisztria, azzal a különbséggel, hogy itt nem enklávéról van szó, a donyecki és luhanszki határt Ukrajna nem felügyeli, „egyetlen határőre sincs ott”. A fegyverszüneti határon kiépülő erődrendszer, a Porosenko-vonal is arra utal, hogy hosszú távú konfliktusra rendezkednek be a felek. Mint mondta, bármennyire jó lenne is az autonómia vagy a föderalista berendezkedés, nagyon óvatosnak kell lenni ezekkel, mert Ukrajnában ma lőnek az ilyen kifejezésekért.
Rossz szomszédság, orosz átok
Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke azt emelte ki, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az elsők között ítélte el a V4-ekkel együtt az orosz katonai beavatkozást, az ukrán szuverenitás megsértését. Hozzátette, hogy Ukrajna katonailag még mindig sokkal jobban áll, mint gazdaságilag: a korábbi, 30 ezer forint értékű nyugdíj az infláció és az árfolyamzuhanás miatt mára 8 ezer forint értékűre csökkent egyetlen év alatt, ami elképesztő dráma. Gulyás azt mondta, Magyarország egyértelmű érdeke, hogy legyen egy állam Orosz- és Magyarország között, túl sokáig voltunk ahhoz a Szovjetunió szomszédjai, hogy ezt ne tanuljuk meg. Ehhez Martonyi a maratoni, két és fél óráig tartó beszélgetés végén annyit tett hozzá, hogy valóban az a magyar érdek, hogy egy létező és működő állam legyen az orosz és a magyar között.
*
(A cikk a Tusványos.ro számára írt beszámoló szerkesztett változata.)
Fotó: Mohácsi László Árpád (Tusványos)