Muszáj segíteni!

„Muszáj segíteni!

Nem azért, mert demokraták vagyunk. Nem azért, mert baloldaliak vagyunk. És legkevésbé, mert DK-sok vagyunk. Azért, mert emberek vagyunk.

Lehet, hogy ezzel ma nem vagyunk többségben Magyarországon, mi mégis azt gondoljuk, ha családok menekülnek a rettenet elől, akkor segíteni kell.

Tódulnak a menekültek Európába. Milliónyian jönnek. Baj lesz. Nem kétséges. Ennyi embert nem fogunk tudni befogadni. Nem, mert már most is százmilliók félnek korábbi életszínvonaluk, biztonságuk elvesztésétől. Valahol határt kell szabni. Valamilyen szabályt kell alkotni.

Hol a határ? Senkit vagy mindenkit? Vagy valahol középen? Miénk a döntés.

Én amondó vagyok, hogy emberként kell viselkedni, és erőfeszítést, ha úgy tetszik, áldozatot kell hozni. Embertársainkért. Ha valakinek úgy könnyebb, a menekültek is Isten arcmását hordják magukon. Csak az irgalmas lehet kemény. Csak aki emberből van. 

Én a mai magyar kormányt irgalmatlannak és embertelennek látom. Egyetlen menekültet sem fogadunk be. Mi vagyunk az egyetlenek az Európai Unióban. Szégyellem magamat helyettük is.

És van pár millió magyar, aki hozzám hasonlóan érez. Attól tartok, mi vagyunk kisebbségben. Sajnálom. Nagyon.

E kisebbségben lévő sokaságból sokan segítenek. Ki, ahogyan tud. Ételt, italt visz, orvosi segítséget nyújt, ügyelet tart vasútállomásokon. Nagyszerű emberek. Szerintem.

A Demokratikus Koalíció tagjai, támogatói többsége hozzám hasonlóan gondolkodik. Tisztességes emberek. Segíteni próbálnak. Így tettek a napokban Szegeden is.
A segítők civil csoportjának vezetői visszautasították az adományainkat. Nekik nem kell pártadomány - mondták.

Emberek jönnek a remény ösvényein hozzánk, sokszor élet és halál között, valaki meg a nevükben, helyettük azt mondja: nem kell a kenyér, nem kell a víz.
Mit védtek? Vajon a menekültek érdekeit? Őket tényleg zavarta volna, ha Gyurcsány támogatóinak pelankája jutott volna a családdal együtt menekülő csecsemőnek.

Kételkedem.

Védenek egy ön- és közveszélyes tévhitet. A civil jó, a párt rossz..

Így akar a DK népszerűséget szerezni, mondja az öntudatos civil. Népszerűséget? Hát nem látja, hogy a menekültek segítése nem szavazót hoz, hanem éppenséggel visz? De ha még így is lenne. Nem az a kérdés, hogy mi a helyes?

Ezek a csongrádi és környékbeli DK-s politikusok, aktivisták nagyon szépen és helyesen viselkedtek. Tagadták volna le, hogy nemcsak önmagukat, hanem egy egész közösséget képviselnek? Egy közösséget, amely azt szeretné, hogy az országnak hozzánk hasonló felfogású kormánya legyen, hogy a mai embertelen rezsim, amely szégyent hoz ránk, bukjon meg? Mert igaz. Tényleg ezt akarjuk. És alternatívát kívánunk mutatni a választóknak.

Azt kérem minden jóérzésű magyar polgártól, segítse a bajba jutottakat. Ki, mivel tudja. És ne bántsák egymást. Inkább fogjanak össze. Így is kevesen vagyunk.”