Az eurózóna mentőalapjai lennének a másik nagy vesztesek. Ezek azok az alapok, amelyek az eurózóna tagországainak garanciavállalásaival hiteleztek Görögországnak körülbelül 150 milliárd eurót. Görög nemfizetés esetén ezeket a garanciavállalásokat lehívják, így a tagországoknak ismét a zsebükbe kellene nyúlni.
Valójában talán egyetlen olyan tagország sincs, ahol politikailag el lehetne adni, hogy az adózók még több terhet vállaljanak az euróért, az EKB feltőkésítésére, vagy a mentőalapok garancialehívásaira. Ezért más megoldás irányába kellene nézni, ami nem más, mint a hiányzó pénz kinyomtatása.
Fertőzés délen és a keleti segítség
A következő fájó pont az eurózóna számára a görög nemfizetés „fertőző” hatása más (déli) államokra. A görögök valószínűleg csak akkor vállalják be a nemfizetést, ha van mögöttük jelentős nemzetközi támogatás. Ezek az oroszok és/vagy a kínaiak lehetnek. Középtávon az lenne a kérdés, hogy az oroszok/kínaiak segítségével a görög gazdaság tud-e növekedni. Vagy az EU és az IMF el tudja-e lehetetleníteni a görög gazdaságot, és ezzel példát tud-e statuálni, hogy más országok ne kövessék Görögország példáját.
Nem vagyok benne biztos, hogy erre az amúgy igen érdekes kérdésre megkapjuk a választ. Görög nemfizetés esetén a piaci szereplők azonnal azt fogják gondolni, hogy sokkal kockázatosabbá váltak a portugál, spanyol, ír, olasz stb. kötvények. Jegybanki intervenció hiányában jó eséllyel hatalmas pánik alakulhat ki nagyon gyorsan. Ha a fertőzés terjed, akkor bankrohamokra és kötvénypiaci hozamemelkedésre számíthatunk pár napon belül. Akkorára, amely összeomlással fenyegeti az egész eurózóna bankrendszerét.