„People look out, we're going over”
Messze van már 2003, amikor a világgazdaság pénzbősége meg trükkök százai segítségével egész Európa elhitte, hogy nincs és nem is jöhet hamarosan egy komplett világkrízis − ami aztán talán egy nemzedéknyi időre belénk égette a válságtudatot és a világ dolgaival szembeni egészséges pesszimizmust. Nem voltunk még az EU tagjai sem, s az Európán belüli és azon kívüli bevándorlásproblémák is leginkább a szőnyeg alatt voltak, szépen beseperve. Legfeljebb szélsőjobbos vezérek és ókonzervatív filoszok búsongtak a helyzeten és festettek fel szörnyű víziókat az Európába tóduló harmadik világbeli tömegekről − miközben a mainstream baloldali liberalizmus és naiv multikulturalizmus képviselői körberöhögték őket.
Na, de volt még más is akkoriban, aki ezzel a disztópikus látomással foglalkozott, csak éppen a másik oldalról megközelítve a témát. Az elsősorban dél-ázsiai, indiai bevándorló gyökerekkel rendelkező arcokból álló, kelet-londoni zenei kollektíva, az Asian Dub Foundation dühös harci indulót és jövő-víziót írt a robotrendőrökkel, cyberkutyákkal és szögesdróttal őrzött, agyonkontrollált Európa-erődről; az arra támadó éhes és frusztrált bevándorlókról; a globalizáció gyermekeiről és a 21. századi exodusról Fortress Europe címmel. A mánál sokkal nyugisabb 2003-as évben született, ázsiai hangzásokkal vegyített jungle-dub-rock dal, vagyis inkább hadüzenet 2022-re teszi az új európai rend és a migránsok drámai konfliktusát, a dalszövegben tűpontosan megjövendölve, mi folyik most és mi jöhet később, ha netán elvadulnak az események.