A visegrádi négyek miniszterelnöki szintű tanácskozásán a részes országok egyetértettek abban, hogy Magyarország számára súlyos nyomást jelent a menekültáradat, ám nem tudják elfogadni az Európai Bizottság által javasolt kötelező kvótarendszert. Az eseményen részt vett François Hollande francia államfő, aki osztotta a kvótarendszerrel kapcsolatos nézeteket.
Az illegális bevándorlás bűncselekmény, és Magyarország nem engedi meg, hogy határain bűncselekményeket kövessenek el, ezért a határait és ezzel Európa külső határait is meg fogja védeni - jelentette ki Orbán Viktor kormányfő pénteken Pozsonyban a visegrádi négyek (V4) miniszterelnöki szintű tanácskozását követő sajtótájékoztatón.
Orbán Viktor rámutatott: ma az európai országok közül Magyarországra nehezedik a legnagyobb migrációs nyomás, hiszen az idei év első öt hónapjában több mint 50 ezer bevándorló érkezett, több, mint Olaszországba vagy Görögországba. A magyar miniszterelnök újságírói kérdésre elmondta: Magyarország nem fog segítséget kérni határai megvédéséhez, mert kötelességének tekinti, hogy azt megtegye.
A visegrádi négyek – Szlovákia, Magyarország, Csegország és Lengyelország – Pozsonyban tartott kormányfői szintű találkozóján, amelyen Lengyelországot Tomasz Siemoniak miniszterelnök-helyettes, védelmi miniszter képviselte, a résztvevők közös, elutasító álláspontot fogalmaztak meg az Európai Unió által szorgalmazott menekültkvótákkal szemben.
„Elutasítjuk a kötelező kvótákat, mert úgy hisszük, hogy amit az Európai Bizottság javasol, az ellentétben van az önkéntességnek az Európai Tanács által képviselt elvével” – szögezte le Robert Fico szlovák kormányfő a tanácskozást követő közös sajtótájékoztatón a tárgyalás témáit és eredményeit ismertetve. Hozzátette: kiemelten foglalkoztak azzal, hogy Magyarországot milyen rendkívüli mértékben érinti az illegális bevándorlás problémája, és egyetértettek abban, hogy ezt a különleges helyzetet mindenkinek tekintetbe kell vennie.
A Szlovákia V4-es elnökségének lezárása alkalmából tartott találkozó második részében François Hollande is részt vett. A francia államfő az Európába irányuló, fokozódó menekültáradat problémájával kapcsolatban kijelentette: teljesen egyetért azzal a V4-ek által megfogalmazott nézettel, miszerint Európának elsődlegesen a migráció kiváltó okaira kell megoldást találnia. Rámutatott: Franciaország is osztja azt a véleményt, hogy a menekültkvótákat nem lehet a valóságba átültetni, ugyanakkor azon az állásponton van, hogy a kérdés kezelésében az önkéntes alapú szolidaritásnak meg kellene jelennie.
A tanácskozáson az illegális bevándorlás mellett az energiabiztonság és az energiaunió kérdései, Görögország jövője, valamint a végéhez közeledő szlovák és a júliusban kezdődő cseh V4-es elnökség eredményei, illetve célkitűzései is terítékre kerültek.
Az energiaunióval kapcsolatban Orbán Viktor ismertette Magyarország álláspontját, miszerint Budapest támogatja az energiaunió létrehozását, de az energiaár képzésének, illetve az energiaellátás összetételének kérdésében ragaszkodik a nemzeti hatáskör megtartásához. „Ez azt jelenti, hogy mi a nukleáris energiát a jövő energiájának tartjuk, és ebben a körben ez a gondolat egyáltalán nem idegen” – fejtette ki Orbán Viktor.
Mint elmondta, a tanácskozáson arra a magyar álláspontra is rávilágított, hogy a jövőben legalább egy, stratégiai jelentőségű – magyar nemzetbiztonsági és európai biztonsági szempontból egyaránt fontos – csővezetéknek déli irányból kell gázt szállítania Közép-Európába. „Bennünket minden megoldás érdekel” – szögezte le Orbán Viktor, rámutatva: Magyarország nem akar „elmenni” az európai politika által magára hagyott Nabucco program mellett.
A V4-es tanácskozás lezárása után a résztvevők átvonultak a Kempinski szállóba, ahol egy közös panelbeszélgetésen vesznek részt Közép-Európa legjelentősebb biztonság és külpolitikai fórumán, a Globsecen, amely ugyancsak pénteken kezdődött Pozsonyban.
A szlovák miniszterelnök úgy véli, ha az EU valóban békét akar Ukrajnában, akkor a budapesti békecsúcsot akadálytalanul és a lehető leghamarabb meg kellene rendezni.
Úgy módosítaná a szabályokat Brüsszel, hogy semmi és senki ne állhasson Zelenszkij útjába.
Pedig a magyar szabályozást megdicsérték Brüsszelben.
A lengyelek számára a mai napig nagy dicsőség, hogy egykor polgártársuk vezette a katolikus egyházat. Szent II. János Pál pápa emléknapja alkalmából Stanisława Kwireg szerzetesnővért kérdeztük.
Előre megjósolták, hogy üzemzavar keletkezhet a százhalombattai finomítóban, miközben Brüsszel egyik szócsöve arról ír, hogy a Trump–Putyin-csúcstalálkozó egyértelműen mutatja, hogy az Egyesült Államok és Oroszország külpolitikai érdekei egy ponton találkoznak. Az EU központjában elfelejtkeztek a saját pazarlásukról.
A német sajtó nagyon kiakadt, amiért az amerikai elnök elbánt az ukrán kedvencükkel. Ők is elővették a „Putyin telebeszélte Trump fejét” mondókát.
Orvosi vizsgálatok alapján 18 könnyebb és 5 súlyosabb sérültje van a balesetnek.
Azt kívánja, hogy csak Horvátországon keresztül juthasson Magyarország olajhoz.
