Free Market Road Show

Óvnak minket az eurótól a szabadpiaci héják

2015. június 3. 13:40

Nem várt helyről kapott méltatást az orbáni unortodox gazdaságpolitika: a libertárius és szabadpiaci ideológiát népszerűsítő, nemzetközi Free Market Road Show budapesti konferenciáján méltatták a magyar egykulcsos jövedelemadót, ami szerintük minél alacsonyabb, annál jobb; Magyarországnak pedig valóban jobb, ha kívül marad az eurózónán. A vita magyar résztvevői viszont a hazai rendszerváltás és kapitalizmus hibáira hívták fel a figyelmet. Tudósításunk.

Hat hét alatt 35 európai várost járt be Free Market Road Show néven egy csapat libertárius és piacpárti nézeteket képviselő közgazdász, üzletember, szakértő és gondolkodó, hogy szerte a válságtól sújtott Európában terjesszék a kapitalizmus, a minél szabadabb üzlet, kereskedelem és vállalkozás ethoszát. A road show-t az osztrák Austrian Economics Center (AEC) szervezte, amely több mint hatvan intézettel, egyetemmel és alapítvánnyal van kapcsolatban a Hayek Instituttól a Liberty Fundig. Immár nyolcadik alkalommal járták be Európát a road show keretében. A Londontól Tiranáig, Párizstól Tbilisziig, Athéntól Koppenhágáig futó turné tényleg megfordult Európa minden sarkában, hogy végül a turné utolsó állomásán az unortodox gazdaságpolitikájáról elhíresült Magyarországra látogassanak – a budapesti eseményt a Danube Institute-tal közösen szervezték.

Kísértet járja be Európát – a tartós stagnálás kísértete. A 2008-as pénzügyi válság óta Európa legtöbb gazdasága nem épült fel újra teljesen és a gazdasági előrejelzéseik is kiábrándítóak. A növekedés hiánya kapcsán mindig előkerül a vállalkozások kérdése. Hogyan tudja felszabadítani Európa a kreatív erőit? Ezt a témát járta körbe a road show konferenciája Budapesten. A vita moderátora Széky János volt.

Az EU jó oldala ingyen van, a rossz oldala viszont sok pénzbe kerül

Pieter Cleppe, a brüsszeli és londoni székhelyű Open Europe elemzője szerint az EU-nak nem szuperállamnak, hanem egyszerűen kereskedelmi övezetnek kellene lennie. Az EU-nak szerinte van jó és rossz oldala is: jó a határok szabad átjárása és a négy uniós alapszabadság, a személyek, a tőke, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgása. Cleppe elismeri: naív az, aki szerint ezek a jogok az EU nélkül is léteznének. Az uniót azonban túlszabályozás sújtja, ami drága mulatság az európai gazdaság szereplőinek és az adófizetőknek. Cleppe szerint a Bizottság ugyan rendszeresen belekezd a bürokráciacsökkentésbe, de mindig elbukik a kezdeményezés – bár az új, Juncker-féle Bizottságban Timmermans holland biztos komolyan veszi a reformot.

Cleppe úgy látja: „Az EU jó oldala ingyen van, a rossz oldala viszont sok pénzbe kerül”. Sok pénz megy el a mezőgazdaság támogatására, ami most már sok aránytalansággal és anomáliával jár - például egy barátja értéktelen, használhatatlan skót földet vásárolt, de ez után is felveheti az uniós támogatást. Az elemző kritizálja a regionális támogatásokat is: szerinte a tapasztalatok azt mutatják, hiába a pénzosztogatás, nem lesz belőle valódi növekedés és felzárkózás, konvergencia. Cleppe az Európai Parlament havi rendes strasbourgi oda-vissza utazását is korholta.

Az euróról szólva úgy fogalmazott: „Magyarország szerencsére nem tagja az eurózónának, nem is ajánlom a belépést”. Úgy látja: ha nincs egy államnak saját pénzneme, bizonyos lépéseket nem tud megtenni. Szerinte Magyarország eurózónán kívülisége önmagában érdekes a befektetők számára. „Az euró valójában csak egy adóssággépezet. Magyarországot elárasztaná a könnyű pénz, mint annak idején Írországot. Ez egy mérgező ajándék, ami mesterséges buborékot teremt, ami aztán összeomlik, lásd az ír ingatlanválságot és a görög krízist.” Pieter Cleppe szkeptikus a jövővel kapcsolatban: szerinte az olcsó pénz-buborék-válság-bailout-állami beavatkozás körei jönnek majd újra, miközben a nemzeti szuverenitás tovább csökkenhet. „A rizikó végül nem a görög kilépés, hanem az eurózóna felbomlása lehet, és odaveszhet az unió négy alapszabadsága is.” Cleppe a vitában arra is kitért: a közhangulat drámaian változik az EU-ban, és ezt a Bizottság is belátta. Junckerék talán az utolsó esélyt jelentik.

A tőke és a munkaerő korlátozottsága továbbra is tény Magyarországon

Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke az európai és magyar vállalkozások előtti demográfiai kihívásokra koncentrált előadásában. Szerinte Magyarországon negyedik évtizede fejlődik a magánszféra, de a Kádár-korszak első vállalkozói nemzedéke immár a nyugdíj előtt áll. Az első vállalkozói nemzedéket a rendszerváltás körüli második generáció követte, de nagy létszámban működnek a rendszerváltás veszteseiből verbuvált kényszervállalkozók is. Kérdés viszont, hogy jön-e az új nemzedék, amikor az első kezd nyugdíjba menni.

Bod kérdéseket sorolt: hogyan megy majd az átadás, az átállás, milyen bankhitelek lesznek, milyen szintű lesz az oktatás, milyen üzleti támogató intézmények lesznek majd elérhetők? Bod Péter Ákos szerint a fiatal, dinamikus emberekre és a kis- és középvállalkozásokra kell majd koncentrálni. Azt viszont hozzátette: a tőke és a munkaerő korlátozottsága továbbra is tény Magyarországon. A közgazdászprofesszor a vitában arról is beszélt: vannak nagy állammal működő versenyképes gazdaságok, mint például a skandináv modellben, de vannak kis állam mellett is fejletlen gazdaságú országok is. Magyarországot illetően úgy látja: a fiatalok nem akarnak vállalkozni, nem akarnak belépni a „játszmába”, a korrupció pedig megöli az üzletet, különösen a kis- és középvállalkozásokat.

A fiatalok rájöttek, hogy nem az állam fog nekik megélhetést nyújtani

Barbara Kolm, a Free Market Road Show-t szervező AEC és a bécsi Hayek Institut vezetője (vele készült interjúnkat itt olvashatják) a konferencián először arról beszélt: örül, hogy itt lehet Magyarországon, mert ami itt történik, az kihívás, hiszen nálunk mindig valami más történik, mint ami szokásos. Az osztrák közgazdász Bod Péter Ákossal egyetértve azt hangsúlyozta: valóban a kis- és közepes vállalkozásokra kell koncentrálni. Szerinte ők alkotják a társadalom gerincét: munkahelyet adnak és adót fizetnek. Kolm szerint nem kell és nem szabad elfogadni azt, hogy Európa tartós stagnálásra ítéltetett: növekedni kell, hiszen mások is növekednek. Új reformokra van szükség, hogy helyreálljon Európa versenyképessége.

Kolm szerint a szabad gazdaság és növekedés feltételei közé tartozik a jog uralmának tisztelete, az alacsony adó, a túlszabályozás helyett keretszabályok alkotása, a hatékony, de korlátozott kormányzat, a szabadkereskedelem és a magántulajdon védelme. „Mindehhez bátor politikusok kellenek, akik merjenek beszélni, akkor is, ha nem választják meg őket újra” – mondta Kolm, aki emlékeztetett arra, hogy a schröderi reformok megalapozták Németország mai sikerét, bár a kancellár elbukott a választáson. Kolm a vita során arról is beszélt: a road show görögországi állomásán ezer fiatal vett részt. A fiatalok 30 éve jogászok, 15 éve bankárok akartak lenni, de most kisvállalkozók lennének, miközben arra is rájöttek, hogy nem az állam fog nekik megoldásokat és megélhetést nyújtani. A gazdasági ismereteket pedig már az óvodában, iskolában el kell kezdeni tanítani.

A közgazdász újságírói kérdésre elmondta: a nálunk az Orbán-kormány által bevezetett egykulcsos adót jónak és támogathatónak tartja, sőt, egész Európában be lehetne vezetni, lehetőleg minél alacsonyabb adókulccsal. A bankokat és a földtulajdonlást érintő új magyar szabályozást viszont visszafogott kritikával illette.

Nem tanultuk meg, hogy a szabadság felelősséggel is jár

„A szabad piac sajnos nem népszerű Magyarországon” – ezt már Szepesi Balázs, a Hétfa Kutatóintézet stratégiai igazgatója mondta a Free Market Road Show konferenciáján. A közgazdász szerint a népszerűtlenség oka: túl sok volt a reményünk azzal kapcsolatban, hogy hamarosan utolérhetjük Ausztriát. A szabadságot a szükséges társadalmi intézmények újjászületése nélkül nyertük el, és nem tanultuk meg, hogy a szabadság felelősséggel is jár. Nem terjedt el eléggé a normák tisztelete és a vállalkozási kultúra ismerete a vállalkozók körében, nem volt elég erős a csalók elleni fellépés.

Szepesi Balázs szerint tény a kiábrándulás Magyarországon, pedig a legtöbben jobban élnek most, mint a nyolcvanas években. A Hétfa vezetője úgy látja: minél gyengébbek a társadalmi intézmények, annál drágábbak más költségek. De hozzátette: huszonöt év nagy idő, létezik magyar piacgazdaság állam nélkül is, de szükség lenne arra, hogy politikai támogatást nyerjen a szabad piac eszméje. A piacra ugyanakkor nem ideológiaként, hanem hasznos eszközként kell tekinteni.

Nem lehetsz győztes, ha nem tudod a saját problémáidat legyőzni

A Free Market Road Show budapesti előadója volt Ron Manners, egy fél évszázados pályafutással és tapasztalattal rendelkező ausztrál bányászati nagyiparos is. Manners elismerte, hogy messziről jött, de mosolyogva tette hozzá: összekötnek minket közös problémáink, hogy a kormányaink rosszul költik el a pénzünket. Az idős üzletember elmondta: több évtizedes tapasztalat alapján látható, hogy Ausztráliában a társasági adó csökkentésével párhuzamosan nőtt a vállalkozói szektor utáni adóbevétel; ezzel szemben a jóléti ellátások növekedésével együtt járt a munkanélküliség növekedése is.

Manners másokkal együtt ezért kézikönyvet írt a politikusok számára, hogy mit csináljanak a gazdaságpolitika terén. Ron Manners fájlalja azt, hogy manapság az „áldozatbiznisz” megy a médiában, mindenki panaszkodik a helyzetére, a sorsára, pedig szerinte „nem lehetsz győztes, ha nem tudod a saját problémáidat legyőzni”.

A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/86498