A stílus maga a párt

2015. május 22. 14:13

A Fidesz, Magyarország kormánypártja ma elfogadhatatlan stílusú közleményt adott ki a Magyar Helsinki Bizottságról. A sötét időket idéző kommünikében hamis állítások olvashatók. A valótlan és gyalázkodó kitételekért bíróságon veszünk elégtételt.

2015. május 22. 14:13
Magyar Helsinki Bizottság

A tények 

Az ATV Híradó 2015. május 19-iki adása a debreceni menekülttábor készülő bezárásával foglalkozott. A riport felvezetésében elhangzott, hogy »az idei menedékkérők háromnegyede nem gazdasági okokból menekült el háborús övezetekből, hanem életveszély miatt«. Az anyag vége felé egy ábra látható, amely szerint a 2015-ben ideérkezett menedékkérők 75%-a volt afgán, szíriai és iraki. Forrásként a Helsinki Bizottság szerepel. Mi azonban ilyet sohasem mondtunk – sem az ATV-nek, sem másnak. 

Állításunk az volt, és ezt továbbra is fenntartjuk, hogy míg 2015 első két hónapjában valóban a Koszovóból érkezők adták a menedékkérők túlnyomó részét, márciustól kezdve a koszovói migráció a töredékére csökkent, és az utóbbi időszakban háborús és egyéb válságövezetekből érkezik a menedékkérők túlnyomó többsége. A kérelmezőknek a hivatalos statisztikák szerint márciusban 65, áprilisban pedig 70 százaléka Afganisztánból, Szíriából vagy Irakból származik. 

Különös fricska, hogy a Fidesz sajtóiroda Helsinki Bizottságot hazudozással vádoló közleménye szégyentelenül manipulálja a statisztikákat, amikor azt állítja, hogy 2014-ben a kérelmezők 80%-a nem háborús övezetből jött. Az Eurostat adataiból világosan kiderül, hogy tavaly a Magyarországon menedékjogért folyamodók 21%-a Afganisztánból, 16%-a Szíriából, 2%-a Palesztinából és 1%-a Irakból érkezett. Ez testvérek közt is 40%. Lehet persze zsonglőrködni azzal, hogy Afganisztán háborús övezetnek minősül-e, de ahhoz nem fér kétség, hogy az ottani súlyos belső fegyveres konfliktus elől menekülőket »megélhetési bevándorlónak« minősíteni cinikus és embertelen dolog. 

A stílus 

Nehéz eldönteni, hogy »a nemzetközi spekuláns pénztőke politikai megrendeléseit« emlegető sajtóközlemény hangvétele a ’30-as évek Németországát vagy az ’50-es évek kommunista blokkját idézi-e inkább. Az azonban biztos, hogy bírósági döntés van róla: a Fidesz és akkori szóvivője, Hoppál Péter 2013 augusztusában megsértette a Helsinki Bizottság jóhírnevét, amikor mindenféle ténybeli alap nélkül hasonlóan elfogadhatatlan stílusban kelt ki a kormánykritikus civil szervezetek, köztük a Helsinki Bizottság ellen.

Amit nem tűrtünk 2013-ban, azt nem tűrjük most sem. A politikai gyalázkodó közleményért bírói úton veszünk elégtételt, és egyúttal szomorúan nyugtázzuk, hogy a legnagyobb magyarországi párt kommunikációja a politikai kultúra minimum elvárásait sem teljesíti.

*

Közlemény.

Kapcsolódó cikkek

Összesen 78 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
dick52
2015. május 24. 08:34
Ennek a bizottsagnak annyi koze van a tisztesseghez, mint Sorosnak a szenteltvizhez.
Fakutya Vigyora
2015. május 23. 18:49
Általános és középiskolai tanulmányait Budapesten végezte, 1957-ben érettségizett az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnáziumában. Ugyanebben az évben felvételt nyert az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára, latin-magyar szakra. 1956. november-decemberben röpcédulákat terjesztett, ezért 1957. októberben letartóztatták, két hónapot vizsgálati fogságban töltött. Szabadulása után az egyetemeken már véget ért a tisztogatási hullám, így folytathatta tanulmányait, 1962-ben latin-magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. 1963-tól 1975-ig a Szépirodalmi, 1975-tõl 1980-ig az Európa Könyvkiadó szerkesztõje. Fõként az 1960-as években irodalmi kritikákat írt a Tiszatájba, a Kortársba és az Új Árásba, angolból, németbõl fordított. 1970-tõl egyre szorosabb kapcsolatba került az akkor kialakuló demokratikus ellenzékkel. Miután aláírta a Charta '77 bebörtönzött tagjaival szolidaritást vállaló nyilatkozatot, elveszítette állását. 1980-1981-ben mint szabadúszó fordító tevékenykedett. 1982-tõl 1985-ig könyvesbolti eladó, majd 1985-1989 között nyelvtanításból élt. Közben 1985-1986-ban vendégkutatóként néhány hónapot az Egyesült Államokban töltött; hazatérése után megfosztották útlevelétõl. A Beszélõ 1981. évi megindításától kezdve a lap munkatársa. Részt vett a Szegényeket Támogató Alap munkájában. 1988-ban egyik alapítója volt a Független Jogvédõ Szolgálatnak, 1989-ben a Magyar Helsinki Bizottságnak. 1988-ban a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd a Szabad Demokraták Szövetségének is alapító tagja lett. 1988. novembertõl 1990. decemberig a párt országos ügyvivõi testületének, 1991-1992-ben az országos tanács elnökségének a tagja, azóta az országos tanács tagja. 1990-tõl 1994-ig a legális hetilappá vált Beszélõ fõszerkesztõje. Az 1990. évi országgyûlési választásokon Budapest 16. sz. (XI. ker.) választókerületében a második fordulóban második lett, mandátumát pártja Fejér megyei területi listájáról szerezte. 1990. május 3-tól az Országgyûlés nemzetbiztonsági különbizottságának a tagja, a frakció rendõrségi szóvivõje. Ez is amerikás, még csak nem is jogász, viszont lapátot életében nem látott.
Rockpapa
2015. május 23. 14:38
Mégis,kinek áll zsoldjában ez a mindent romboló,leépítő szervezet?Rendkivül káros a tevékenységük,szerencsére lassan már mindenki szarik rájuk.Egyértelmű a politikai beállítottságuk.Ultraliberális barmok,és kész.
frivol824@gmail.com
2015. május 23. 13:14
A magyarnak csúfolt Helzinki Bizottság még a Fideszen is túltesz.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik