Orbán: Nem lehet közös nevező bevándorlásügyben

A magyar álláspont lényege a bevándorlásügyben, hogy a tagállamok határozhassák meg, akarnak-e befogadni bevándorlókat – mondta a miniszterelnök a strasbourgi európai parlamenti (EP) vita előtt. Orbán szerint az eddigi tapasztalatok azt mutatják: nem vált be az a gondolat, hogy a bevándorlás kérdését központilag kell szabályozni. Ennek alapján a kvótarendszerhez is kevés reményt fűz.

Orbán szerint nem lehet közös nevező az Unión belül a migráció kérdésében, mivel az EU a volt gyarmattartó államok mellett olyan államokból is áll, amelyek sosem voltak gyarmattartók. A miniszterelnök úgy gondolja, hogy míg a volt gyarmattartó államokban hozzászoktak a bevándorláshoz, addig Közép-Európában más a kulturális hozzáállás a kérdéshez. Elmondta: Magyarország sosem volt multikulturális társadalom és nem is lesz. Szerinte a homogenitás érték, amit nem szeretne feláldozni; de nem akarja elvitatni a volt gyarmattartó államok jogát, hogy máshogy álljanak a kérdéshez.

A miniszterelnök elmondta: hozzá hasonlóan a bevándorlást az európai polgárok kétharmada ellenzi. Ezért nem az ő álláspontját kell megváltoztatni, hanem az európai vezetőkét, amely radikálisan eltér az emberek véleményétől. Magyarországot meg kell menteni a megélhetési bevándorlóktól, ehhez viszont meg kell változtatni az európai politikát a bevándorlással kapcsolatban – mondta Orbán. Szerinte nincs egyedül ebben a kérdésben, csak míg ő nyíltan és egyenesen beszél, mások óvatosabban fogalmaznak.

Újságírói kérdésre elmondta: Magyarországnak keresztény nemzeti kormánya van, „van irgalom a szívünkben”. Ezért az üldözötteket be fogjuk fogadni. Hozzátette ugyanakkor, hogy Magyarországra tudomása szerint nem ilyen emberek érkeznek, hanem például nagy számban koszovóiak. A miniszterelnök szerint a Magyarországra érkezők 90-95 százaléka megélhetési bevándorló.

„Nem írtunk alá egy olyan dokumentumot sem, amely megtiltaná, hogy bármely kérdést felvessünk” – mondta Orbán a halálbüntetés kérdéséről. Szerinte ez a vita nem is a halálbüntetésről, hanem a szólás- és véleményszabadság kérdéséről szól. Elmondta: azt szeretné elérni, hogy ne legyenek az európai politikában tabuk, és hogy szívesen látna olyan változást az európai közjogban, ami visszaadná a tagállamok hatáskörébe a halálbüntetés kérdését.

A magyar miniszterelnök kifejtette: hívhatták volna azért is, hogy arról beszéljen, hogyan sikerült öt év megfeszített munkájával elkerülni Görögország sorsát; vagy hogy azokról a magyar sikerekről, megoldásokról beszéljen, amelyek egész Európának példát nyújtottak.