Brit választások

John O'Sullivan a Mandinernek: A konzervatívok megcsinálták a maguk szerencséjét

2015. május 12. 12:24

Ha magát a konzervatív-liberális kormány eredményeit nézzük, nem meglepő a Konzervatív Párt győzelme Nagy-Britanniában – mondta a Mandinernek John O'Sullivan brit politikai elemző, a Danube Institute elnöke, Margaret Thatcher egykori tanácsadója. A Budapesten előadó és lapunknak interjút adó O'Sullivan szerint az új kormány karakteresebb jobboldali politikát folytathat majd. Ugyanakkor Skócia függetlenedési törekvései és Nagy-Britannia EU-hoz való viszonyának átgondolása súlyos kihívást jelentenek majd David Cameron és kormánya számára.

Az eredmény más lett, mint amit vártunk, ez igazi meglepetés – mondta John O'Sullivan, a budapesti központú Danube Institute elnöke a brit választásról. Margaret Thatcher egykori tanácsadója Budapesten tartott előadást a nagy-britanniai választás tanulságairól. O'Sullivan a Mandiner kérdéseire is válaszolt.

O'Sullivan szerint ugyanakkor legfőképpen a közvélemény-kutatók folyamatos félremérése miatt lett meglepetés a választás eredménye, nélkülük valószínűleg jobban meg lehetett volna tippelni az eredményt. A brit kommentátor szerint a konzervatívok alapvetően jól kormányoztak, a gazdaság szépen növekszik, a média is támogatta őket, profi kampányt is csináltak – miközben az ellenzék gyenge volt. Ezt nézve nem meglepő, ha a kormányzó párt nyerni tud a választáson. Ugyan az államadósság növekszik, de ezt a baloldal nem tudta támadni, hiszen ők még több költekezést ígértek.

A közvélemény-kutatók fej-fej melletti eredményt mutattak a Konzervatív Párt és a Munkáspárt között, de sokan az utolsó pillanatban dönthették el azt, hogy végül elmennek szavazni és a konzervatívokat fogják támogatni voksaikkal – a választók tömegei számára összességében szimpatikusabb volt ezen a választáson a Konzervatív Párt, mint a Munkáspárt. A Mandiner kérdésére, hogy mi volt a konzervatív siker titka, John O'Sullivan úgy válaszolt: „A kormány legnagyobb sikere az volt, hogy mozgásba hozta a gazdaságot a Munkáspárt alatti beszakadás és a 2008-as gazdasági válság után. A gazdaság növekszik, ahogy a foglalkoztatottság is”. O'Sullivan szerint ugyanakkor az, hogy magas kamatokat kell fizetni az államkötvények után és hogy az államadósság növekszik, a kormányzat hibái közé sorolható. A toryk az összes szavazatnak egyébként csak 36,9 százalékát kapták, ami nem kiemelkedő, de azért tiszteletre méltó eredmény, mégis meg tudták ezzel szerezni a parlamenti helyek többségét. „A konzervatívok megcsinálták a maguk szerencséjét” – fogalmazott O'Sullivan. A brit elemző elmondta azt is: régóta folyamatban van a brit választókerületek határainak felülvizsgálata, s ha az eddigi tervek megvalósulnak, a jövőben valószínűleg éppen a konzervatívoknak fognak kedvezni az új határok. A konzervatívoknak csak egy szűk többsége van a parlamentben, és ezért O'Sullivan szerint az EU-tagságról szóló viták lezárásáig csöndben lesznek az egyébként EU-szkeptikus konzervatív lázadozók.

S hogy mi történt a Munkáspárttal? A Mandiner kérdésére a brit elemző elmondta: „A Munkáspárt túl balra ment a gazdaságpolitikában, amivel egy olyan választói réteg reagált, amely gyanakodva emlékezett Gordon Brown gazdaságpolitikai kudarcaira." De nem látja végzetesnek a Munkáspárt bukását. Ugyan máris megjelentek azok a hangok, hogy a baloldali párt innentől menthetetlenül lehanyatlik, de ezt minden választás után elmondják az éppen vesztes pártról. „A politika egy végtelen játszma, mindig változnak a körülmények” – emlékeztetett John O'Sullivan, aki szerint máris tehetséges, feltörekvő fiatalok jelentkeznek be a Munkáspárt vezetésére. S hogy a konzervatívokkal kormányzó liberális demokraták bukását (csak nyolc választókerületben tudtak nyerni a 650-ből) mi okozta? O'Sullivan a Mandinernek elmondta, a liberálisok elvesztették a protestpárti identitásukat, amikor örök ellenzéki létből bementek a kormánykoalícióba. „Nem tudtak kormányzati hírnevet építeni maguknak, mert azzal telt az idejük, hogy a kormánypolitika egyes döntései ellen tiltakoztak. Az összeomlásuk azt mutatja: nem lehetsz protestpárt egy kormányban. Ez persze magától értetődőnek tűnik, de úgy tűnik, ők ezt nem értették meg.”

Ami O'Sullivan szerint drámai volt ezen a választáson, az a Skót Nemzeti Párt (SNP) és az EU-szkeptikus UKIP megerősödése volt. Várható volt, viszont meglepően nagy mértékű lett az SNP és UKIP áttörése. John O'Sullivan szerint egyre fontosabb ügy a „skót kérdés”, melyben már nem csak a függetlenséget kívánó skótok, hanem a skót elszakadási törekvéseket egyre kritikusabban figyelő angolok is megjelentek. „Ne a skót farok csóválja az angol kutyát” – mondják egyre többen Angliában. A Danube Institute elnöke úgy látja: az SNP földrengésszerű megerősödése meg fogja határozni a következő ciklust, és Skócia teljes függetlensége immár lehetségesnek tűnik. O'Sullivan az SNP sikerét azzal magyarázza, hogy a nacionalista üzeneteket baloldali politikákkal vegyítő skót nemzetiek elszívták a szavazókat a hagyományosan balra hajló Skóciában eddig erős Munkáspárt elől. A skótoknak a kormány még több autonómiát ígér a függetlenségi népszavazás óta, de ez már irritálja az angol népet, így egyre erősödnek a skótellenes érzelmek ANgliában. O'Sullivan szerint két lehetőség marad: vagy tényleg függetlenné válik Skócia, vagy pedig egyre több támogatást és kedvezményt kap a skót országrész, hogy mégis inkább az Egyesült Királyság része maradjon, ami viszont egyre jobban zavarni fogja a többi országrész lakóit. „Ennek a kifutását nem lehet megjósolni” – mondta az elemző, aki szerint egy független Skócia megteremtése rendkívül sok bizonytalansági tényezővel jár. Mi lesz államforma, mi lesz a pénzügyekkel, a brit államadósság szétosztásával, a brit ENSZ-BT tagság jövőjével, a skót gazdaság átalakulásával? – sorolta a kérdéseket a Danube Institute elnöke.

Az UKIP megerősödése hasonlóan drámai történet John O'Sullivan szerint. „Nem fog eltűnni hosszú távon a UKIP” – vélekedett az elemző. Az EU-szkeptikusok az összes szavazat 13 százalát megszerezve a harmadik helyet érték el a választáson, igaz, a választási rendszer sajátosságai miatt csak egy képviselőt küldhetnek a londoni parlamentbe. Viszont a UKIP 650 választókerületből 125-ben futott be a második helyen, így erős helyzetben lehet majd a következő parlamenti választáson, a helyhatósági választásokról nem is beszélve. Az Európai Parlamentben pedig – a tavalyi EP-választás óta – így is a UKIP a legtöbb képviselővel rendelkező brit párt. Hogy a UKIP kire veszélyes? Mind a Munkáspártra, mind a Konzervatívokra, különösen amióta a patrióta érzelmű „munkásosztálybeli” rétegektől mind a progresszív középosztály pártjává váló Munkáspárt, mind a gyakran elitizmust sugárzó Konzervatív Párt elfordult.

A Mandiner kérdésére, hogy mit vár David Cameron második kormányától, John O'Sullivan úgy válaszolt: „Enyhén jobbra tolódhat a kormány politikája és személyzeti összetétele. Jobboldali toryk foglalhatják el a liberálisok helyét a kormányzatban. Cameron több szimbolikus ügyben az eddiginél konzervatívabb álláspontot képviselhet majd, például a brit jobboldal által vitatott, még Blair idején elfogadott emberi jogi törvény vagy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága és Nagy-Britannia kapcsolatának a felülvizsgálatában. A kormány ugyanakkor nem fog nagyon jobbra menni, meg fog maradni a brit mainstream keretein belül”.

Hogy mi várható a választás után, a közeljövőben a brit politikában? John O'Sullivan szerint a gazdasághoz elismerten jól értő konzervatívoknak folytatniuk kell a 2010-ben elkezdett megszorításokat, és a választási győzelem után fájdalmas döntéseket kell majd meghozniuk ezen a téren. A másik az EU-tagság ügyében David Cameron által megígért népszavazás kérdése: O'Sullivan szerint lehet, hogy már 2017 előtt túl akar lenni ezen a kormányzat, hiszen egyébként a piacok is igénylik ennek a bizonytalan helyzetnek a lezárását. A brit elemző David Cameron álláspontját úgy fogalmazta meg: „Az EU-ban, de nem az EU által kormányozva”. A baloldali ellenzék ebben támogatja is a kormányfőt. O'Sullivan szerint a következő forgatókönyv várható: lesz népszavazás, a kormányfő EU-párti álláspontja fog nyerni, Nagy-Britannia az EU-ban marad, majd két év múlva újra elkezdődik a vita a britek EU-tagságáról. „Ez az örök vita nem fog lezárulni addig, amíg Nagy-Britannia az EU tagja marad” – tette hozzá John O'Sullivan. S ugyan London folyamatosan harcol Brüsszelben, a brit elemző úgy látja, nincsenek ebben állandó szövetségesei Nagy-Britanniának az EU-ban. De semmit ne zárjunk ki a jövőre nézve: „Amit »váratlannak« mondanak, az megtörténik a politikában, de amit »elkerülhetetlennek«, az soha” – zárta előadását John O'Sullivan.

A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/85547