Regisztráció | Elfelejtett jelszó | Felhasználó törlése

2015. május 12. 13:29

Orbán itthoni kritikusai úgy tesznek, mintha a Brookings Institute-ra való hivatkozás el sem hangzott volna, s a magyar miniszterelnök az autokráciákat dicsőítette volna.

A hét végén a magyar miniszterelnök beszédet mondott a Magyarország Barátai Alapítvány rendezvényén. A beszéd teljes szövegét videón egyelőre nem leltem fel, megjelent viszont róla két zanzásított videó. Az egyik a hvg.hu felületén (ez egy több mint 5 perces összefoglaló), a másik pedig a Fidesz és a kormány honlapján (ez alig több mint 2 perc). A két összefoglaló nem csak hosszúságában tér el egymástól, de jellegében is: az ellenzéki portál különféle bevágosokkal színesíti beszámolóját; a „hivatalos” verzió ellenben csak a beszédre koncentrál, noha jól lehet érzékelni, mikor történnek az ugrások.

A legérdekesebb különbség azonban nem is ez a két anyag között. Hanem egy látszólagos apróság. Míg a hvg.hu anyagából „kihagyták” azt a részt, amikor Orbán megnevezi forrását, azt a személyt, akitől idéz, addig ez a hivatalos verzióban ez benne maradt. A kormányzati filmben, 1.37-nél Orbán ezt mondja: „Idézem a Brookings Institute egyik vezető elemzőjét: Ami energia ma a nemzetközi rendszerben van, az ma az autokratikus nagyhatalmaktól származik. Ezek cselekednek, míg a demokráciák csak reagálnak”. A hvg.hu filmjében (a 44. másodperctől) ugyanez az idézet elhangzik, de itt már nem tudhatjuk meg, kitől, s úgy tűnik, mintha Orbán saját szavairól volna szó.
 
Apróság? Nem gondolnám. Épp ezért szeretném pótolni azt, amit a szónok elmulasztott (hiszen ő sem beszélt részletesebben forrásáról), illetve azt, amit az ellenzéki portál – nyilván nem teljesen véletlenül – „kifelejtett”.
 
Akármi is a véleményünk Orbánról, azért valami jelentősége mégis csak lehet annak, hogy beszédében épp erre az intézetre, a Brookings-ra hivatkozik. Ez ugyan csak egy félmondat a beszédben, de annál lényegesebb. A Brookings Institue a világ egyik legrégibb és legbefolyásosabb amerikai agytrösztje. Ennek „vezető elemzője” az a Robert Kagan, akire Orbán Viktor beszédében utal. Kagan maga világhírű történész és geopolitikai szakértő, néhány évvel ezelőtt – Fukuayama tézisével szemben – épp a történelem visszatéréséről jelent meg könyve.
 
De nem ezért hivatkozik rá a miniszterelnök, hanem azért, mert őt is fölkérték, legyen részese a Journal of Democracy című (ismét csak egyedülállóan tekintélyes) folyóirat 2015 januári számában való megszólalásra. A folyóirat e tematikus száma a demokrácia nem túl rózsás állásáról szól a világban.
 
Most persze nem szisztematikus szemlét írok, így részletekbe nem tudok menni, de azért jelzem, hogy a lap szerkesztője, Marc F. Plattner például Is Democracy in Decline? (Hanyatlik-e a demokrácia?) címmel írt cikket, s olyanok szólnak hozzá, mint Philippe Schmitter, Francis Fukuyama, vagy Steven Lewitsky és Lucan Way. Mind nemzetközileg jegyzett, nagynevű gondolkodók. S ebben a csapatban szerepel Robert Kagan is, aki The Weight of Geopolitcs (A geopolitika súlya) címmel írt hozzászólást.
 
Nos, lebbentsük fel a fátylat: erre az írásra hivatkozik beszédében Orbán Viktor. És Kagan cikkében valóban megtalálható az az idézet, ami Orbán beszédében szerepel.
 
Természetesen Kagan nem az autokráciákat dicsőíti, ugyanakkor azonban valóban rámutat arra, hogy a történelem hosszú folyamatában egy sajátos „váltógazdálkodás” van demokráciák és diktatúrák között. A cikk szerzője távolról sem azt mondja tehát, hogy az autokrácia jobb rendszer lenne a demokráciánál. Az viszont mondja, hogy nagyon is érdemes foglalkoznunk a geopolitikával, ami valójában nem más, mint a nemzetközi hatalmi kapcsolatok és egyensúlyok rendszere. Ez az egyensúly sokszor megbomlott a történelemben és ma is ilyen bomlási folyamatban vagyunk és sokkal nagyobbak a kihívások, mint mondjuk a '90-es évek második felében, az optimizmus bűvöletében.
 
Ugyanakkor a Journal of Democracy tematikus számában többen is azt az álláspontot vallják, hogy bár a demokrácia valóban válságban, de nem hanyatlásban van. Ezt vallja maga Kagan is, aki – nem mellesleg – az Egyesült Államok jóval fokozottabb szerepvállalását igényli cikke végén, s éppen a liberális demokráciák megerősítése és a geopolitikai egyensúly helyreállítása érdekében.
 
Ez utóbbi persze már nem szerepel Orbán Viktor beszédében. Orbán beszédírói ügyesen vettek ki egy számukra fontos részletet s hagyták ki azokat, amelyek számukra kedvezőtlenek (mert ilyen is van Kagan cikkében). Ez azonban még nem ok arra, hogy Orbán itthoni kritikusai úgy tegyenek, mintha a Brookings-ra való hivatkozás el sem hangzott volna, s a magyar miniszterelnök az autokráciákat dicsőítette volna.
 
Mindenkinek azt javaslom, töltse le az internetről a szóban forgó cikket valamint a Journal of Democracy tematikus számát. Megéri elolvasni; a magyar közélet számára szemnyitogató.

 

A bejegyzés trackback címe: http://mandiner.hu/trackback/85551


Összesen 77 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


" Ez azonban még nem ok arra, hogy Orbán itthoni kritikusai úgy tegyenek, mintha a Brookings-ra való hivatkozás el sem hangzott volna, s a magyar miniszterelnök az autokráciákat dicsőítette volna."

Pedig a szűkgatyások, ők sohasem tévednek.
Vagy ha mégis, azt csak fatális-jószándékból teszik.


Bár minél többek számára válna már nyilvánvalóvá, hogy a hvg nem tudósít, nem véleményez, hanem keményen _politikát csinál_, hogy azt ne mondjam: _hamisít_.
És ha hvg-t mondunk, akkor mondjunk 444-et, Cinket, Hír 24-et, 168-at stb.; na és az újabb felsorakozókat se felejtsük el: MN az összefoglaló neved!
Bűn, amit tesznek napra nap, tájékoztatás címen.

Válaszok:
bini | 2015. május 12. 14:14
Berecskereki | 2015. május 12. 14:27

Igaza van Csizmadia Ervinnek amikor hiányolja a teljes szövegkörnyezetet.
Abban is igaza van amit Robert Kagannal kapcsolatban megjegyez. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy Kagan amerikai szemmel nézi, értékeli a helyzetet és így von le következtetéseket.
Ebből a szempontból érdemes elolvasni a „Hatalom és Gyengeség” c 2002 évben keletkezett írását http://cikkek.soti.ca/power-an.. melyből mindez jól látszik. Az egyes szakaszok szinte előre vetítik a mostani állapotokat.

(Lehet, hogy a link nem jön be. Kettéválasztva bemásolva, vagy a címre rákeresve talán lehetséges.
http:// nélkül cikkek.soti.ca/power-and-weakness.html)


Már megint a hvg hamisít. Ez is hamisítás, ha kihagyja az idézett szerzőt, mert ettől megváltozik a mondandó értelme és értelmezése. Felháborító a csúsztatás, hazudozás.


Látom te is megtaláltad a Robert Kagan írást, melynek címe „Hatalom és Gyengeség”, de valamiért a Mandiner programja nem tudja behozni a linken lévő írást, pedig érdemes elolvasni.

Esetleg innen?

http://ketezer.hu/2002/12/hata..


Bünnek bün,de azért Göbbels Papi nagyon büszke lenne rájuk, hogy ennyire magukévá tették azt a náci propoganda média használatát ami által sikerült egy kulturnépet teljesen elhülyiteni, hogy kivetközve őnmagukból szinte maguk követelték a munkatáborok léttrehozását és a felsőbbrendüség mámorában a társadalom megtisztitását a politikai ellenfelektől valamint a tisztátalan etnikumoktól.


Na a mai Magyar közéletben is felfedezhető ezen nézetek csirája amit a média hathatos támogatását élvezi.

Gondolom nem kell részletezni, hogy milyen jelenségekre és verbális aggreszióra gondolok, demár fizikai attrocitások is előfordultak a média által gerjesztett propoganda kampányok által.

Válaszok:
Box Hill | 2015. május 12. 19:43

Megint beigazolódott, hogy a másik posztnál általam írtak lefedik a tényeket.
http://mandiner.hu/cikk/201505..

Nem valós állítás, hogy Orbán Viktor a nem demokratikus, autokratikus országokat méltatta. A nem demokratikus, autokratikus országokat annak példájára hozta fel, hogy ott nem a görbe uborka görbületén és hasonló „nyalánkságokon” vitatkoznak, nem azon, hogy legyen e vita, hanem a gazdaság érdekében cselekednek. Ennek kapcsán mondta azt is, amit Cameron is kifejtett; „végig kellene gondolni, hogy nem kellene-e több kérdést visszautalni tagállami hatáskörbe.


Úgy látszik ezek a médiafelületek elfeledkeznek a közmondásról:

A hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát.

Pedig tudják, hogy napjainkban a technika, az internet hamar leleplezi a csalásukat, ennek ellenére folyamatosan csúsztatnak, hazudnak.


Az ellenzéki sajtóból is kifogyott az energia. Csak reagál, de azt is elhallgatással és hazugsággal.


ott van fenn a kormány.hu-n...ha van hozzá türelmed...kik lehetnek az írói...


Meghallgattam és utána néztem annak is amit Csizmadia Ervin javasolt. Mindez együttesen meggyőzött arról, hogy egy valamikor kiváló szakmai lap hova tud süllyedni, ha belehempereg a politika mocsarába és kiszolgálóvá válik. Valamikor tagja voltam a klubnak, még megvan a kártyám kiszögezve mementónak az íróasztalomon lévő táblára.


Lényeges,amire Csimzadia rávilágít. Teli van a nyugati társadalom tudomány,politika kutatás olyan szerzőkkel,akik a liberális demokráciák helyzetét vizsgálják más államhatalmi berendezkedésű országok elmúlt évtizedek során mutatott,nem is kis mértékű,de igencsak masszív gazdasági fejlődésével összefüggésben.
Olyat nem lehet közöttük találni,egyetlen egyet se,aki arra tenne javaslatot,hogy bármely nyugati orzság változtasson a liberális demokrácia államhatalmi berendezkedésén.El sem tudják ezt képzelni a saját társadalmuk esetében,nem hogy ilyenre javaslatot tegyenek.

Olyan pedig elő sem fordult,nem is fog,hogy nyugati államok vezető tisztségviselői kezdjék el megkérdőjelezni saját államuk hatalmi elrendezettségét,a liberális demokrácia alapvetéseit.

Ilyen csak Magyarországon fordult elő,fordul elő ma is a miniszterelnök által,s e megkérdőjelezés nem verbális jelenség,hanem 2010 után a hatalmi cselekvés közjogi realitása.

Válaszok:
vaktyúk | 2015. május 12. 21:38

Csizmadia Ervin nem hallgatta meg ismételten a teljes beszédet, mert akkor nem írta volna le: "Orbán beszédírói ügyesen vettek ki egy számukra fontos részletet s hagyták ki azokat, amelyek számukra kedvezőtlenek (mert ilyen is van Kagan cikkében)."

Több idézet is van a beszédben, melyek mindegyike kapcsolódik az elmondottakhoz. Így Camerontól és Merkelttől vett idézet is. Amire viszont CsE gondol, hogy kimaradt Kagan cikkéből az közvetlen nem kapcsolódik OV által elmondottakhoz.

Ezért kell meghallgatni innen http://www.hirado.hu/videok/?v.. a beszéd egészét.


:-)
"Ő is keményen belefut ideológia ...." Mindenkinek lehet rossz napja. ;-)


:D

Már megint Ábelt alakítod aki eltévedt a rengetegben?


Szörnyű. Már a londoni elemzők is Fideszesek és autokraták. ;-)

"A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének közgazdászai a szerdán esedékes első becslés előtt javították is prognózisukat, elsősorban a vártnál erőteljesebb márciusi ipari termelési adatok miatt. Ennek alapján a ház az idei első három hónapra 5 százalékhoz közeli negyedéves összevetésű, szezonális kiigazítással számolt, éves szintre kivetített magyar GDP-növekedést vár a korábbi előrejelzésében szereplő 3 százalék helyett. A cég számításai szerint ez 3,8 százalékos növekedésnek felelne meg a tavalyi azonos negyedévhez mérve.

A JP Morgan londoni elemzői a 2015 egészére szóló növekedési becslésüket is javították, 2,8 százalékról 3,2 százalékra."

Mi lesz velünk? Hova jutunk?! Még 2018-ban is Orbán Viktor lesz a miniszterelnök. Elképesztő! Vagy mégse?


1. A derék Csizmadia Ervin minden dicséretet megérdemel e korrekt , preciz , a manipulációval szembeszálló írásáért .
2.Jellemző , hogy Orbán ellenfelei mire képesek : ha kell csúszatnak , sunyi , inkorrekt módon sugallnak , vagy egyszerűen hazudnak .
3- Magam jeleztem is az Orbán beszédet kommentelő tegnapi írásomban , hogy Orbán demokratikus viselkedése vitán felül áll . A 25 éven át mutatott demokratikus attitüdjéről mindenféle rágalom-kisérlet lepereg .

Válaszok:
oskar | 2015. május 12. 16:08

igen, akkor miért papirból tolja?


Én is őt tartom. Ő a legelfogultalanabb!
A többi valamelyik irányba húz.


Tulajdonképpen az idézet igazságtartalma ma helytálló.
A döntés hamarabb létrejön a nem demokráciákban.
Ez tény.
De az olyan demokráciákban is ahol a győztes többet visz. Pl. Nagy Britannia jóval előbb van mint Olaszország, mert az utóbbiban nem lehetett megcsinálni olyan reformot mint amit Thatcher csinált.

Válaszok:
péterx | 2015. május 12. 17:17
egyetmondok | 2015. május 12. 18:37

Ez így igaz. Ha elolvasod a http://cikkek.soti.ca/power-an.. írást ez még meg is erősít.


A hvg aljas trükkjét, brutális hamisítását szerecsenmosdatásnak nevezni az nagyon durva!


1.A brit példa jól személteti a dilemmát : sokféleség igen , de nem bénító módon ...
2. Orbán hangos gondolkodása is azért gyümölcsöző , mert bátran tematizál elsőként , vagy az elsők között sokak szemében tabu-kérdéseket .


Mit gondol minderről maga Orbán Viktor?


Ja, meg még Pinochet is ilyen volt Chilében.
Tisztességes autokrata, akinek a népe a mindene.
Kárpátok géniuszáról nem is beszélve.


Olyan refomot itt nálunk akkor se lehetett csinálni,mint amit Thatcher csinált,amikor itt nagyon nehézkes volt a döntéshozatal (2010 előtt,a libdem idején),meg most se lehet (2010 után,az illibdem idején).
Az,hogy egy állam gazdaságpolitikája milyen,nem attól függ,hogy liberális demokrácia,vagy autokrácia: Szingapúr gazdaságpolitikája azóta olyan,mint Lady Thatcher politkikája volt, amióta az állam a hatvanas években létrejött,s Szingapúr egy percre sem volt liberális demokrácia; Kína gazdaságpolitikája a magyar jobboldali fogalomkészlet szerint kegyetlen,kíméletlen neolib gazdaságpolitika,a nyugati jóléti állam ellentéte.

Megjegyzem,Olaszország és az Egyesült Királyság egyaránt liberális demokráciák.


Azért jó lenne tudni, Kagan és OV mit ért pontosan autokrácián, s mit liberalizmuson.
Egy kiegyensúlyozott liberalizmus ugyanis szerintem mindenképp felette áll a legjobb autokráciának is.
Miért?
Mert hajlékony, flexibilis, fejlődőképes, képes a folyamatos megújulásra.
A mai liberalizmusokra azonban ezeket nem lehet elmondani.
Ezek leginkább a lassú elhülyülés, az emberi, személyi és csoport-felelősségérzet teljes megsemmisülése - és így a pusztulás - irányába menetelnek.
(Bár megjegyzem, nincs helyszíni tapasztalatom a különféle, pl. svéd, norvég, dán stb. liberalizmusokról.)
Csupán megérzés. De szinte biztos, hogy nem tévedek.

Válaszok:
egyetmondok | 2015. május 12. 22:19

HVG ezentúl Heti Világ Göbbels.


Alaptörvény
Alapvetés

A) cikk

HAZÁNK neve Magyarország.

B) cikk

(1) Magyarország független, demokratikus jogállam.

(2) Magyarország államformája köztársaság.

(3) A közhatalom forrása a nép.

(4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.

C) cikk

(1) A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik.

(2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.

Válaszok:
egyetmondok | 2015. május 12. 22:14

Ismerem az alaptörvényi szöveget,és igen,abból,amit idézel a szövegből, nem lehet másra jutni,mint hogy a magyar államhatalom liberális demokrácia,


Liberális demokrácián a nyugati politikai köznyelv azt érti,amit itt Vaktyúk kollega a hatályos alaptörvényi szövegből idemásolt, tömören és röviden: "demokratikus jogállam".



Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:


Regisztráció | Elfelejtett jelszó