A kisebbségi jogvédők elbeszélésében ma mindenki hibás a magyarországi cigányság sanyarú sorsáért: a rasszista társadalom, a rasszista a közintézmények, a cigányellenes sztereotípiákkal dolgozó média, stb, csak éppen maguk az érintettek nem. Hogy is van ez? Hol marad a liberalizmus alapeszménye: az egyéni felelősség, ha a cigány honfitársaink felelősségéről van szó a saját sorsuk alakulásáért?
Ma az állampolgárok jobb-és baloldalon tökéletesen egyetértenek abban, hogy bőrszíntől függetlenül mindenkinek meg kell tenni annyi erőfeszítést a saját boldogulása érdekében, amennyi az életerejéből és a szabadidejéből kitelik. Hogy akinek van két ép keze, két ép lába, valamint napi 24 órája, az egyszerűen nem halhat éhen. (…)
Tanulság
Normális körülmények között a fideszes maffiakormánynak már nyolcszor buknia kellett volna. Hogy mégis hatalmon van, abban jelentős szerepet játszik, hogy a társadalom még mindig erősen fázik a baloldaltól, mert (nem ok nélkül) a baloldalhoz társítja azokat a neoliberális közgazdászokat, rasszistázó szociológusokat, a követelőzés kultúráját erősítő »jogvédőket«, túlfeszített feministákat, mindig-mindent-jobban-tudó észosztókat, akikről úgy érzi, közük nincsen az ő valóságához.
De a Fidesz legkésőbb 2018-ban ígyis-úgyis bukni fog. Hogy a Jobbik vagy a baloldal válthatja-e le, az javarészt attól függ, hogy szakítva a valóságidegen okoskodással, melyik oldal lesz képes őszinte, gyakorlatias megoldásokat kínálni az embereket valóban érintő mindennapi problémákra.”