Az alapjövedelemről egészen máshonnan

2015. április 16. 13:41

Teljes önáltatás azt hinni, hogy bármilyen munkaerőpiaci vagy szociális programmal növelni lehet a munkanélküliség kultúrájában felnőtt és iskolázatlan felnőttek tényleges munkaerőpiaci részvételét.

2015. április 16. 13:41
Dinamó Műhely

Ehhez a magyar viszonyok tekintetében azt tenném hozzá, hogy teljes önáltatás azt hinni, hogy bármilyen munkaerőpiaci vagy szociális programmal növelni lehet a munkanélküliség kultúrájában felnőtt és iskolázatlan felnőttek tényleges munkaerőpiaci részételét. Itt kizárólag a gyermekek új pályára állításától várhatunk megoldást, ennek pedig pontosan az kedvez, ha a gyermek és szülője képes a hosszabb távú gondolkodásra, mivel nem kell minden gondolatát és döntését nagyon rövid távú szükségleteknek alárendelnie. Megjegyzem, hogy mivel a családi pótlék minden gyermeknek jár, a munkaerőpiacra beilleszkedni képtelen népességben pontosan úgy működik, mint egy alapjövedelem, azzal az egy feltétellel, hogy minél több gyermeket kell a világra hozni, s ezeket iskolába kell küldeni. Az iskola képtelensége arra, hogy a hátrányokat korrigálja, azután társadalmilag újabb problémákat termel.

Ami a második problémát illeti, szemernyi kétségem sincs, hogy a jelen költségvetési helyzetben a feltétlen alapjövedelem bevezetése lehetetlen. Ehhez előbb alaposan át kell gondolni – egy társadalmi vitában –, majd át kell alakítani a költségvetést. Nem úszható meg az sem, hogy komoly szakértők sok komoly megvalósíthatósági tanulmányt készítsenek. A PM javaslatának részletei nincsenek kellően kidolgozva – ez olyan feladat, amelyet el kell majd végezni, miután megállapodtunk abban, mit is jelent pontosan az alapjövedelem. A javaslat konkrét számait ezért nem tekintem különösebben relevánsnak, ahogy azt sem, hogy a feltételezett bevételek mennyire megalapozottak. Ami engem illet, a PM javaslatából nem a számadatokat tartom érdekesnek, hanem azt, hogy komolyan veszi az alapjövedelmet mint politikai ajánlatot.

Ha egy társadalom nem engedheti meg magának az alapjövedelmet, még negatív jövedelemadó formájában sem, az ne vezesse be – ez olyannyira nyilvánvaló, hogy kár rajta felháborodni. Az AJ fő – filozófiailag, politikailag valóban érdekes – kérdése azonban nem ez.

Az alapjövedelem egy radikálisan új társadalmi szerződés-típus. Alapszintű biztonságot ígér mindenkinek, amivel egyben az egyenlőtlenség elfogadható szintjét is meghatározza: nem az a baj, ha egyesek sokat keresnek, az a baj, ha bárki olyan mélyre kerülhet, ahonnan képtelen már kikapaszkodni. A saját metaforám erre az, elviseli-e egy közösség, ha egy tagja a kerekek közé esik -- ki-ki megtalálhatja a maga metaforáját. Feltételezi azt is, hogy a társadalom tagjainak tudatában kell lenniük, mit kapnak és mit adnak, s hogy az alapjövedelem a társadalmi béke egyik pillére: az is jól jár vele, aki éppen nettó befizető, és a középosztály akkor is élvezi ennek az előnyeit, ha egyébként a járandóság nem jelent életmódbeli ugrást az életében. A társadalmi béke és szolidaritás, a bizalom és a kölcsönösség olyan elemei egy jól működő társadalomnak, amelyek Magyarországon fájó módon hiányoznak. »Fájó« – mondom, és így is értem, nem pusztán a gazdaság, de az egyén egészségét is kikezdi. Számszerűsítésre nem vállalkozhatom, de biztos vagyok benne, hogy bizalom és a biztonságérzet hiánya nagyobb mértékben veti vissza a magyar gazdaságot, mint a korrupció, s még rosszul is érezzük magunkat közben.

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 63 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Vass Dávid
2015. április 17. 18:21
Mondja meg kérem valaki, hogy hogy jön ki matematikailag, hogy egy ember heti 8*5 óra munka értéke lehet annyi, hogy nem tudja az ember normális körülmények közt élni? Van ebben valami ráció? Ennyit kell-e valakinek dolgozni, hogy a létminimum közelében épphogy megéljen? Ennél durván egy jól működő önellátó gazdaság is jóval többre képes? Már sajnálnák azt a minimális energiát az emberektől, amiből egyenek, lakjanak. Komoly? Itt tartunk ez XXI. század? Nem mindenki most vált le falvédőről, van aki szét néz a világban és tudja, hogy nem mindenki kőműves és mezőgazdász. Ugyanilyen jogon lehet beszélni minden közös dologról, hogy minek. Ennyi erővel törölhetnénk az államot lehetne anarchia, senki senkivel sem foglalkozik az emberek megölik egymást, vérben úszik minden, mert valaki kitalálta, hogy ő dönthet mások életéről, kidobhatja az utcára, de ha ő elmegy vadászni az erdőbe akkor már megbüntetik, minden földterület foglalt, gyakorlatilag, aki kiesik a rendszerből az az életét teljes jogfosztottságban éli le. Mikor lesz ez megoldva? Mikor lesznek egyenlő jogok? Hogy lehet olyat elvárni, ami nincs biztosítva, hogyan lehet valamilyen fejlődést elvárni, ha létfeltételek nincsenek biztosítva? Dobjuk ki a hajóból a vízbe azokat az embereket, akik éppen nem állták meg a helyüket?
kitiltott
2015. április 17. 00:04
aki nem dolgozik csak henyél az is egyék?
kérdés
2015. április 16. 22:24
"Az alapjövedelem egy radikálisan új társadalmi szerződés-típus. Alapszintű biztonságot ígér mindenkinek,..." Nekem nem arra van igényem, hogy a társadalmi biztonságot alapjövedelem biztosítsa. Idáig az volt a szokás, hogy különböző mélységig megszervezett lakóközösségekben működtünk, mindenki a természetes helyét meg is találta. Ezek a társadalmi elrendeződések voltak hivatottak szervezetten segítséget, támaszt is nyújtani. A családtól kezdve, a faluvégeken, lakónegyedekben, a hitközségen át egészen föl a közigazgatásig. Miért nem lehetne azon gondolkodni inkább, hogyan kellene megerősíteni ezeket a közösségeket, ahol nem masszaként, darabra számolunk állampolgárokkal, hanem átláthatóan és kezelhetően? Ha társadalmi felfordulást akarunk, akkor forradalom helyett tökéletes megoldás az alapjövedelem. Abszolút szétveri az eddig kialakult közösségi formákat. Akkor aztán hogyan lehet majd kormányozni?
kérdés
2015. április 16. 22:16
" Megjegyzem, hogy mivel a családi pótlék minden gyermeknek jár, a munkaerőpiacra beilleszkedni képtelen népességben pontosan úgy működik, mint egy alapjövedelem,..." Megjegyzem, össze sem lehet hasonlítani a kettőt. Ugyanis a családi pótlék GYERMEK után jár. Az alapjövedelem pedig minden egyes embernek járna, 0-tól mindhalálig. Itt jegyezném meg azt is, hogy mielőtt valaminek a bevezetésén, hozzá pedig az egész társadalom átstruktúrálásán javában polemizálunk, fel kellett volna már rég tenni azt a kérdést is, hogy hogyan és mikor lehet az alapjövedelemtől megszabadulni?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!