Érik a gyümölcs. De ez, ha megérik, olyan keserű lesz, amilyet rég nem kóstolt Magyarország. Jobb volna nem kipróbálni.
Persze, hogy a Jobbikról van szó. Amely párt két hét múlva, Tapolcán – bármi lesz is a konkrét eredmény – tovább erősödik majd. A baloldali ellenzék, immár megtámogatva a Simicska-lapokkal, jól láthatóan tovább folytatja az eddigi politizálást. E politika karakteres képviselője az Együtt nevű formáció, amelynek honlapján ilyen szalagcímek olvashatók: „Orbán Viktor a tolvajok fejedelme! Leleplezzük a fideszes Quaestor-bűnbandát! Habony és Vajna bemutatja: Tolvajtempó”. Az Együtt elnöke nem támogatja a brókerek vagyonának zárolásáról szóló törvényjavaslatot, mert szerinte „a fideszes állam, a fideszes jegybank, a fideszes ügyészség és a fideszes kormány” a bűnös.
Ez a kiabáló politika kétségkívül hatásos. A kormánykoalíció támogatását folyamatosan erodálja, és a választók növekvő részében egyre nagyobb dühöt ébreszt a fennálló rend ellen. Csakhogy a többség a baloldali pártokat is a fennálló rend részének tekinti. A Fideszből kiábrándultaknak eszükben sincs balra szavazni.
Inkább átmennek a Jobbikhoz. Mert az még olyan pártnak tűnik, amely nem a fennálló rend része. Mert az még nem korrumpálódott bele a hatalomba. Hátha ők.
Nagyon fontos megérteni, hogy a Jobbik új szavazóinak kilencven százaléka nem a párt radikalizmusa, rejtve és kódolva jelen lévő cigányellenessége és antiszemitizmusa miatt csatlakozott, hanem annak ellenére. Eddig a Fidesznek bocsátottak meg sok ballépést, mert hittek benne. Most, hogy kiábrándultak, a Jobbiknak bocsátják meg a penetráns megszólalásait.
Az új szavazók nem azért támogatják a Jobbikot, amit mond és tesz, hanem azért, amit belelátnak. Akár a Jobbik politikusainak szavai és tettei ellenére is.
Van a Jobbiknak még egy nagy előnye: fő ellenfelével, a Fidesszel szemben a piszkos munkát nem neki kell elvégeznie, a baloldal megteszi helyette. Ezért belehelyezkedhet a józan, higgadt, békességszerző, már-már árokbetemető politikai erő szerepébe.