„Orbán nem piszkos. Slussz." Egy friss Széchenyi-díjas a Mandinernek

2015. március 16. 14:22

Sólyom Lászlónak „kileng az egója”, Konrád György „kútmérgező”, Kim Lane Scheppele pedig egy „Princetonon csövező némber” – vélekedik a Széchenyi-díjjal jutalmazott Tőkés Rudolf politológus professzor. A rendszerváltás körülményeit kritikusan szemlélő, Amerikában élő politikatudós egy ideig az Antall-kormány külpolitikai tanácsadója volt. Tőkés a Mandinernek elmondta: Orbán Viktor „nem piszkos”, de az illiberális eszmefuttatásával „lábon lőtte magát”. Tudósításunk.

2015. március 16. 14:22

Vasárnap Széchenyi-díjat vehetett át, szombaton volt nyolcvanéves, pénteken jelent meg új könyve magyarul - sűrű hétvégéje volt Tőkés Rudolfnak Budapesten. A University of Connecticut professor emeritusa a Mandinernek nyilatkozott péntek esti könyvbemutatóján, közvetlenül azután, hogy A harmadik magyar köztársaság születése című új kötetével nehéz helyzetbe hozta Török Gábort.

Granasztói György nyitó szavai után ugyanis rögtön az ország legismertebb politológusa következett, ő mutatta be a L'Harmattan kiadó gondozásában megjelent könyvet a Kossuth Klubban. Török Gábor egy rendszerváltás-kori frázissal indított, amelyet a Fidesz használt magára akkor: „elvált szülők gyereke”. Esetében, mint fogalmazott, a szülők még csak házasok sem voltak soha. Sólyom Lászlóról és Tőkés Rudolfról van szó. Utóbbi, mint kiderült, hajlandó volt leülni beszélgetni Törökkel, amikor phd-dolgozatát írta, ráadásul reveláció erejű beszélgetések voltak ezek az ifjabb politológus számára. Csakhogy a most bemutatott, bő tanulmány méretű könyvben Tőkés gyakorta ekézi azt a Sólyom Lászlót, akinek aztán Török a tanácsadója is volt, s akit mindmáig tisztel. 

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Élesedik Brüsszel és Kijev mesterterve: Magyar Péter és csapata már aktiválta a fegyvert

Élesedik Brüsszel és Kijev mesterterve: Magyar Péter és csapata már aktiválta a fegyvert
Tovább a cikkhezchevron
Tőkés Rudolf az új könyvvel pótolni szerette volna mulasztását – az 1998-ban megjelent A kialkudott forradalom címűben ugyanis hanyagolta az átmenet jogi, jogtörténeti megközelítését – ezt pótolta most. Nem véletlen, hogy annyit ekézi a Sólyom László vezette Alkotmánybíróságot – szerinte az egyértelműen káros tevékenységet folytatott, amikor leszűkítette az éppen csak megválasztott Országgyűlés és kormány cselekvési terét, amit a professzor többek között Sólyom „egókilengéseinek” tulajdonít, de szóba kerül a könyvben a későbbi köztársasági elnök megyei első titkár apósa is. 
 
Török Gábor diplomáciai mestermunkát végzett péntek este. Méltatlannak nevezte ugyan ezeket a vádakat, a könyvet egészében mégis dicsérte. A méltató szavak főként a megközelítésre vonatkoztak, s arra, hogy Tőkés továbbra is harmadik magyar köztársaságról ír – rámutatva, hogy nincs akkora cezúra 2011-es alkotmányozásban, amire a kormánypárt hivatkozni szokott.
 
Azt a Tőkés-féle állítást ugyanakkor, amely szerint szándékos kommunista forgatókönyv valósult volna meg az Alkotmánybíróságon, hogy Kilényi Géza maga határozta volna meg a AB jogköreit '89-ben, Török könnyedén cáfolhatta: a kommunista tervben nem lett volna törvénymegsemmisítési jog – ezt éppen az ellenzéki pártok lobbizták be, ahogy azt is, hogy a testület maga válasszon elnököt: a Kilényi-féle tervben még az Országgyűlés választott volna. 
 
Válaszában Tőkés Rudolf régi személyes emlékeket idézett fel.
 
„Kilényivel beszélgettem még '88-ban, amikor elküldte a tanítványait Nyugat-Európába, hogy szerezzenek be alkotmányokat. Hogy azokból majd összeraknak valamit. Így lett, aztán a Svábhegyről küldte le a »kőtáblákat«.” Arra is felhívta a figyelmet, hogy 1989. szeptember 15-én délelőtt 9 és 12 között négy úriember kiverte az AB-törvény szövegét, ami talán hosszabb, megfontoltabb munkát igényelt volna. Tőkés beszélt a koordinációs bizottság szerepéről, amely 1957-ben született, 1989-ig működött a Központi Bizottság alatt – mindenféle jogi, alkotmányos státus nélkül. „Mérgezett forrás volt, amire Sólyom László és kollégái a jogfolytonosságot építették. Bocsánat, erről miért nem szól senki? Abból indultak ki, hogy a kádári törvények jogfolytonosak, alkotmányosak.”
 
Az 1990-es Alkotmánybíróság Tőkés általi ostorozása még itt sem ért véget. „Az AB tagjai közül hány volt gyakorló bíró? Professzorok ítélkeztek. A Jóisten mentsen meg a professzorok ítélkezésétől! Sólyom arisztokratikus testületként próbálta meghatározni ezt a társaságot, amely magasabb szellemi képességekkel rendelkezik, mint a népszuverenitás letéteményesei a parlamentben. Ilyen nincs.”
 
A Tőkés által csak importált hitnek nevezett német modell teóriája, amelyet „kőkeményen ráoktrojálták a mit sem sejtő magyar közéletre”, nem ismeretlen itthon sem, azonban kár lenne a professzort egyszerűen elintézni annyival, hogy '56-os jobbos, természetes Orbán-barát republikánus. Tőkésék 1956-ban, amint elmondta, szocdemek voltak, reformot és munkás-önigazgatást akartak csupán, még csak nem is polgári demokráciát; az Egyesült Államokban pedig, ahol Tőkés 1957 óta él, a demokratákhoz tartozik - 1972-től húsz éven át pedig a State Department akadémiáján volt vendégtanár (1991-ben a magyar külügyi vezetésnek is adott tanácsokat). 
 
Török Gábor is kiemelte: azért jó, hogy a professzor leírta érveit, mert azok rámutatnak: nem kizárólag a magyar kormány erőpolitikájának alátámasztására valók ezek, hanem a világon valóban létező, komoly gondolati áramlatról van szó. Olyanról, amely a népszuverenitást emeli a legfelső polcra, s tagadja is akár az ezt korlátozó intézmények szükségességét.
 
Tőkés Rudolf az este folyamán nem kímélte Konrád Györgyöt és mindazokat sem, akik kiviszik Magyarországról az itthoni vitákat, s a New York Times hasábjain végzik „kútmérgező” tevékenységüket. „Ezek a megélhetésiek, akiknek a pénze egyetlen forrásból jön: Soros úrtól. Ha valaki kútmérgezésben utazik, amint ők, az nekem ne magyarázzon fair play-ről. A New York Times olvasói között nincsenek szavazók, akik leválthatnák Orbán Viktort, s megvalósíthatnák az áhított szakértői kormányt!” Kim Lane Scheppelére is jutott néhány gondolat. „Ott van ez a némber, a Princetonon csövezik, s hiába volt itt a CEU-n, fogalma nincs Magyarországról. Még magyarul sem tud. A Nobel-díjas Krugman professzor farvizén publikál és mocskolódik” – dohogott Tőkés.
 
A professzor a Mandinernek elmondta: Orbán Viktorral még a nyolcvanas években ismerkedett meg, amikor az ifjú jogászpalánta a Századvég szerkesztőjeként lehozta egy cikkét, ám nem kritikátlan vele sem. Az illiberális állam emlegetése például szerinte sem volt bölcs húzás, azzal Orbán „lábon lőtte magát”. Sőt, az új alkotmány sem a szíve csücske Tőkésnek. A preambulum Himnusz-idézetét fontosnak tartja lelkileg, ám „ami az Alaptörvényt illeti: lukas a kas. Szájer Jóskáék rohammunkában összeeszkábáltak valamit. Távolról sem tökéletes. Rendbe kell majd hozni az idők során.” De nem a hatáskörök visszaállításával!
 
„Lenkovics Barnabásnak agyára ment a jólét” – utalt az Ab-elnök megszólalására, amely szerint a bizalom jelének tekintené, ha a testület visszakaphatná korábban elvett hatásköreit.
 
Ő azonban, akit Göncz Árpád már kitüntetett, Gyurcsányéktól nem fogadott el díjat, most ismét jutalmazták: Széchenyi-díjjal. 
 
„Orbántól sosem kértem semmit. A távolból nézem, bámulom, csak kétszer találkoztam vele az elmúlt években. A jóhiszem vélelmét viszont meg kellene adni neki. Egy demokratikusan megválasztott vezetőnek az kijár. Hacsak személyesen nem piszkos. És szerintem nem piszkos. Slussz.”

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Feltették a legfontosabb kérdést Török Gábor kapcsán – itt vannak a részletek

Feltették a legfontosabb kérdést Török Gábor kapcsán – itt vannak a részletek
Tovább a cikkhezchevron

Összesen 39 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Kanóc
2015. március 17. 15:11
"...a Svábhegyről küldte le a »kőtáblákat«.” :D
Válasz erre
1
0
thymian
2015. március 16. 22:25
Komoly érvek. :D Kár hogy senki sem hiszi el.
Válasz erre
2
2
liberálzöld.
2015. március 16. 19:57
A slussz nem túl régen még a működésképtelen motor fő baját jelentette.
Válasz erre
2
3
Catullus
2015. március 16. 19:29
Vagánykodó vénember, semmivel sem különb az általa kritizáltaknál. Nem itt él, információi nyilván szelektáltak, sarkított véleményei nem mérvadóak. Komoly szakember - úriember ? - nem "némberez" egy professzornőt, bármennyire is irigykedik rá - ahogy nyilván sorosra is. (egy kitüntetésért sok mindenre képesek a vénemberek - kertész imre stb. Amerikában el lehet adni bármilyen összetákolt anyagot. Akinek tetszik a fidesz 2011-es tákolmánya, annak szövegértési zavarai vannak. Röviden, hogy végül is ki ez az emeritus: http://librarius.hu/2015/03/15/tokes-rudolf-azt-allitja-89-90-ben-nem-volt-forradalom/
Válasz erre
1
8
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!