Vĕra Jourová uniós biztost kellemetlen meglepetésként érte, hogy magyarországi látogatásán az Emmi emberei hívatlanul beültek egy találkozójára, amiről szerinte hivatalosan nem is tudhattak – írja a Lidové noviny cseh lap. Jourová szerint ez újabb bizonyíték arra, hogy Orbán szorongatja a civil társadalmat.
Kellemetlen meglepetést jelentett Vĕra Jourová igazságügyért, fogyasztóvédelemért és esélyegyenlőségért felelős uniós biztos számára, hogy múlt heti magyarországi látogatása idején a magyar kormány emberei meghívása nélkül akkor is követték, amikor Bag községben nem hivatalos találkozója volt a Bagázs civil szervezet tagjaival – írja a Lidové noviny című konzervatív cseh napilap pénteken.
„Szárazon közölték, hogy az emberi erőforrások minisztériumától vannak, és szó nélkül Jourová széke mellé tolták saját székeiket” – festi le a lap „Jourovát »figyelték« Orbán emberei” című írásában azt a jelenetet, amikor a tárca képviselői a bagi találkozón megjelentek. Jourová megjegyezte: a találkozó tényét a magyar hivatalokkal, még Balog Zoltánnal, az emberi erőforrások miniszterével, Orbán Viktor bizalmasával sem közölte, „Balog emberei mégis megjelentek Bagon”.
A biztosnak meggyőződése, hogy „a négy ellenőrt” elsősorban nem az ő személye érdekelte, hanem az, hogy mit mondanak neki a civilek. Ez szerinte megfelel annak a trendnek, hogy az Orbán kormány egyre inkább megszorítja a civil társadalmat, és a külföldről finanszírozott civil szervezeteket Magyarország ellenségeinek tekinti – állítja Jourová. Éppen a magyar kormánynak a civil szervezetekre gyakorolt fokozódó nyomása volt Jourová magyarországi útjának egyik oka – mutat rá az újság.
Jourová Frans Timmermanssal, az Európai Bizottság első alelnökével azért egyezett meg magyarországi munkalátogatásában, hogy a helyszínen tájékozódjék a problémákról. „Brüsszel ugyanis foglalkozni fog azzal, hogy magyar szervek részéről ismételten megsértik az európai szabályokat és elveket” – szögezi le a lap. Brüsszel úgy véli, egyelőre elég figyelni a magyarországi helyzetet, mert az esetleges keményebb fellépés „kontraproduktív is lehet”. Ugyanakkor „mérlegelés tárgya az is, nem lenne-e kontraproduktív Európa fennmaradása szempontjából, ha nem tenne semmit” – idézi a lap Jourovát.
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
Akkor akarunk feltakarni mindenféle kritika és önálló gondolat nélkül az ún. nyugat, a Sosemvolt Európai Birodalom mögé, amikor az éppen készül darabokra esni. Mintha nem ‘41-ben lépünk háborúba, hanem ‘44-ben. Az utolsó csatlós egyúttal mindig a leghülyébb.
Ahogy csökken az EU súlya a világgazdaságban, úgy foszlanak szét a nagyívű tervek.
Lengyelország és a balti államok több uniós pénzt követelnek a védelemre, mert szerintük Európa keleti határai aránytalanul nagy terhet viselnek a kontinens biztonságában.
Nem mutathat fel olyan jelszavakat, amelyek arról szólnak, hogy a többség mindent visz, tehát akik a másik oldalhoz tartoznak, azonnal távozzanak hivatali idejük lejárta előtt.
Hamar elbukhat Ursula Von der Leyen nagy terve.
A bővítési biztos pozitív jelzéseket hallott.
Az elkövetkező munkánkat innentől a pápa áldásával is végezzük, ami különleges megtiszteltetés – emelte ki Kollár Kinga.
Az osztályozó bevezetésének kritikusai szerint jelentősen megnehezíti az NB II-es csapatok dolgát a plusz mérkőzés.
