Orbán Viktor: A gazdaság egy olyan bicikli, amit mindig tekerni kell, másképp eldől
A magyar kormányfő Brüsszelben arról is beszélt, hogy a magyarországi soros elnökség „jó mulatság, férfimunka” volt.
Zászlónk magasan lobog, eszménk vezércsillaga a polgári Magyarország, ebben nem lesz változás száz évig – mondta Orbán Viktor pénteki évértékelőjében. A miniszterelnök szerint 2010 óta a nemzeti politika van a középpontban, miközben Magyarország példa lett a nemzetközi világban. Orbán hangsúlyozta: a mértéktartás fontos, tudnunk kell, hol vannak a korlátaink. Beszédét úgy zárta: akkor lesz itt polgári Magyarország, ha mindenki dolgozik érte, akinek fontos.
A Várkert Bazárban tartotta idei évértékelő beszédét Orbán Viktor miniszterelnök. Beszédét Balog Zoltán konferálta fel, aki G. Fodor Gábor politikai gondolkodó szavaira is reagált. Balog kiállt a polgári értékrend, a polgári Magyarország eszméje mellett, és „okoskodónak” nevezte azt, aki terméknek tartja ezt. Polgárnak lenni magatartás – idézte Egyesületük alapító okiratát. Az emberi élet nem merül ki a fogyasztásban. A jólét nem csak fogyasztási javakat, hanem összetartozást és ünnepeket jelent – tette hozzá a miniszter.
Mádl Dalma asszony köszöntése után Orbán Viktor rögtön kitért Balog Zoltán megjegyzéseire. Orbán hangsúlyozta: „zászlónk magasan lobog, eszménk vezércsillaga a polgári Magyarország, ebben nem lesz változás száz évig”. A miniszterelnök szerint sem egyéni sem csoportérdek nem kerülhet a haza szzolgálata elé. Minden kereszténydemokratának fontos tanácsként fogalmazta meg: „ne azzal törődjetek, hogy Isten a mi oldalunkon áll-e, hanem hogy mi Isten oldalán állunk-e”.
Az évértékelő helyszínéül szolgáló Várkert Bazárt Orbán az egyik legkülönlegesebb épületnek tartja, ami évtizedekig pusztult, de most újra tündököl – szerinte akár a kormányzás szimbóluma is lehetne.
A miniszterelnök külpolitikai témákkal is foglalkozott. Úgy látja, komoly kérdések magasodnak az európai civilizáció és a vezetők előtt. Hiányoznak a megnyugtató válaszok, de talán a kérdéseket sem értjük. Feltette a kérdést: mai korunk a 2008-as válsághoz tartozik, vagy ez már az azutáni új világ? Úgy válaszolt: „reméljük, hogy előbbi, és jönni fog a változás”. Ha nem így lesz, hiába a szabad világ tágassága és mesés kultúrája, Európa hátrább fog szorulni.
Orbán emlékeztetett: Európa keleti felén fegyverek ropognak, délen megszorításokat vezetnek be és szélsőséges pártok emelkednek fel. Terrorszervezetek toboroznak, újabb kori népvándorlások ostromolják a kontinenst, s mindez olyan gazdasági helyzetben történik, amikor az emberek úgy érzik, hogy ha egyáltalán meg tudják tartani a munkájukat, egyre többet kell dolgozni egyre kevesebb pénzért
A kormányfő feltette a kérdést: be kell-e fogadni azokat, akik olyan céllal érkeznek, hogy romboljanak? Megakadályozhatjuk-e a hidegháború szellemét, hogy Oroszország ismét elsodródjon? Magyarország érdekeivel összhangban, elkötelezett NATO- és EU-tagként kell fellépni. „Maradjunk biztonságos hely, és közben teremtsük meg a magyarok számára az érvényesülés lehetőségét”.
Orbán Viktor szerint szuverén, önálló külpolitikára van szükség, ehhez sikerek kellenek. A kormányfő emlékeztetett: hadseregünk nem alkalmas arra, hogy a szuverén külpolitika sikerének alapja legyen, pedig fegyverkezés folyik régiónkban.
A miniszterelnök visszautalt arra: 2010-ben, nehéz helyzetünkben alkalmazkodó és követő külpolitikát folytattunk, de mostanra megváltozott a helyzet, Magyarország gazdasági sikertörténet lett. Nem nézhetjük a partvonalról, hogy mások döntsenek, kezdeményező külpolitikába kezdtünk. „Öregek a tanácsba, fiatalok a csatába!” – mondta Orbán, aki szerint véget ért a védekező külpolitika korszaka. Ugyanakkor hozzátette: a mértéktartás így is fontos, tudnunk kell, hol vannak a korlátaink, hogy ne járjunk úgy, mint a Micimackóban Tigris, aki túlzásba vitte az ugrálást.
Orbán szerint a külföldtől vagy féltünk, vagy lenéztük őket, de már nem méltó hozzánk ez a gondolkodásmód és ösztönvilág: egyenrangúak vagyunk a többiekkel. A világ ezt méltányolja és elismeri. Az elmúlt hetekben egy államfő, három miniszterelnök és kilenc külügyér járt nálunk. Feltettük Magyarországot a diplomácia térképére.
A miniszterelnök úgy látja: megadtuk a választ a legfontosabb kérdésekre. Mi előrébb tartunk másokhoz képest. Sokan elfalazzák magukat, de mi úgy látjuk, a válság előtti világ már nem tér vissza. Orbán Viktor szerint ugyanakkor a múltból is van, amit meg kell tartani, például a demokráciát, annak is a „jelzők nélküli” változatát. A kormányfő szerint elengedtük a neoliberális megszorítási politikát, a multikulti téveszméjét, mielőtt menekülttábor lettünk volna. Vállaltuk a méltatlan támadást, de feladtuk a politikai korrektséget feladtuk. „Politikailag inkorrektek vagyunk – van józan eszünk.”
A magyar emberek olcsó rezsit akarnak és kiszabadulni a devizahitelek rabságából. Bencze Györgyre visszaemlékezve azt mondta: a liberálisok nagyon toleránsak, csak a fasisztákkal szemben kérlelhetetlenek. „Ja, hogy rajtuk kívül mindenki fasiszta...” Orbán szerint a liberálisok kétféle véleményt ismernek: a sajátjukat és a helytelent.
A miniszterelnök azt mondta, 2010-től új az irány, ez a nemzeti politika. Ismerjük az osztrák és bajor modellt, remélhetőleg mi is kiérdemeljük a „magyar modell” minősítést. Vannak vívmányok és eredményeink, melyek további munkára biztatnak.
Orbán felsorolta: tavaly több gyermek született, mint a megelőző öt évben. A termékenységi mutató '97 óta nem volt ilyen magas. A házasságok száma nő, ellentétben a 2010 előtti időszakkal. A terhességmegszakítások száma csökken. Megnőtt a magyarok szemében az élet értéke – ez is lépés a polgári Magyarország felé.
Fotók: MTI.